A generációs vagyontranszferrel foglalkozó cikksorozatunk korábbi írásaiban a Vagyonkezelő Alapítványt mutattuk be. Szó volt már ennek a rugalmas jogi struktúrának a felhasználási területeiről, majd összefoglaltuk a Vagyonkezelő Alapítvány létrehozásának folyamatát és szabályait. Ebben a cikkünkben a Vagyonkezelő Alapítvány szervezeti felépítése a témánk, az ezzel kapcsolatos tudnivalókat járjuk körbe.
Vagyonkezelő Alapítvány
.Az alapító(k)
Az alapítványt természetes és jogi személy is alapíthatja. A természetes személyek esetében a cselekvőképesség megléte jelent korlátozást (kiskorú személy pld nem lehet alapító), míg jogi személy esetében az aktuális törvényi korlátozásokra kell figyelemmel lenni. A rendelkezések lehetővé teszik azt is, hogy több személy együtt létesítsen alapítványt, ilyen esetben azonban érdemes alapításkor szabályozni azt, hogy milyen irányelvek és procedúrák mentén kötelesek együttműködni és döntéseket hozni.
Az alapítói jogok gyakorlása
Az alapítói jogok gyakorlása maradhat az alapítónál, de lehetőség van arra is, hogy az alapító más személyt jelöljön ki erre a feladatra. Arra is mód van, hogy az alapító az alapítvány valamelyik szervét jelölje ki az alapítói jogok gyakorlására.
A törvény lehetőséget ad arra, hogy az alapító mellett más személyek is csatlakozzanak az alapítványhoz akkor, ha erre az alapító okirat kitér. Szintén az alapító okiratban kell azt is meghatározni, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak a csatlakozóknak (elviekben akár az alapítói jogokat is gyakorolhatják), illetve, hogy az alapítványnak juttathatnak-e harmadik személyek is vagyoni hozzájárulást. Csatlakozni csak nyilvántartásba vett alapítványhoz lehet.
Mivel az alapítványok önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, elkülönülnek az alapító(k)tól és megalakulásuk után az alapító okiratban meghatározott módon működnek a törvényi előírásoknak megfelelően. Az alapítás után az alapító tagja lehet a kuratóriumnak, de direkt módon nem irányíthatja azt.
A kuratórium
A kuratórium vagy a kurátor felelős az alapítvány ügyvezetéséért. A kuratóriumot vagy az alapítvány kurátorát az alapító jelöli ki, lehetőség van arra, hogy ne egy személyt, hanem egy testületet jelöljön ki erre. Szintén az alapító joga meghatározni azt, hogy a kuratórium vagy a kurátor milyen szabályok mentén működjön. A kuratórium tagjait határozott és határozatlan időre is ki lehet nevezni, visszahívásukra azonban csak indokolt esetben kerülhet sor. Az alapító ugyanakkor bármikor módosíthatja az alapító okiratban a kuratóriumi tagok megbízásának időtartamát, így indirekt módon meg tudja tartani a kontrollt a kuratórium összetétele felett is.
A kuratóriumi tagság betöltésének feltételeit a Ptk. szabályozza. A kuratórium tagjai látják el az alapítvány törvényes képviseletét, lehetőség van az önálló és az együttes képviseletre is, ezekről is az alapító okiratban kell rendelkezni.
A kuratórium összetételére több lehetőség is van: alkothatja minimum három természetes személy, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie; de lehetőség van kéttagú kuratórium létrehozására is, illetve egy kurátor is képviselheti az alapítványt.
A kuratóriumi tagok, illetve a kurátor minden esetben az alapítvány céljainak megfelelően, annak érdekében kötelesek – az alapító hatáskörébe nem tartozó kérdésekben – döntéseket hozni, feladatukat kellő gondossággal kell ellássák. A kuratórium tagjai kaphatnak díjazást munkájukért, de ez nem kötelező, erről a kérdésről is az alapító okirat rendelkezik. Fontos kiemelni azonban, hogy amennyiben díjazás ellenében végzi munkáját egy kuratóriumi tag, úgy kisebb a felelőssége alóli kimentési lehetősége is.
A kuratórium elnökét kijelölheti maga az alapító (ezt a jogot át is ruházhatja az alapító), vagy ennek hiányában a kuratórium tagjai is megválaszthatják az elnököt maguk közül.
A kuratóriumnak évente legalább egy alkalommal kell üléseznie.
A felügyelőbizottság
Az alapítók joga a felügyelőbizottság létrehozása, a törvény nem határozza meg, hogy hány főből álljon ez a testület. Az első felügyelőbizottság tagjait már az alapító okiratban ki kell jelölni, majd a későbbiekben az alapítói jogokat gyakorló feladata lesz a tagok kiválasztása.
A felügyelőbizottság működése független az alapítványétól, az FB tagokat nem utasíthatja az alapítvány kuratóriuma. A felügyelőbizottság feladata az alapítvány ügyvezetésének az ellenőrzése: köteles átnézni és véleményezni az alapítók elé kerülő előterjesztéseket; betekinthet az alapítvány irataiba, könyvelésébe, számviteli anyagaiba, valamint megvizsgálhatja vagy megvizsgáltathatja az alapítvány számláit, értékpapírjait és szerződéseit is, illetve kérhet információkat is az alapítvány munkavállalóitól.
Nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány esetében a felügyelőbizottság létrehozása nem kötelező. Ebben az esetben a felügyelőbizottság hatáskörét a vagyonellenőr (lásd lentebb) gyakorolja.
A könyvvizsgáló
A vagyonkezelő alapítványok esetében kötelező könyvvizsgálót kijelölni az alapítónak, vagy az általa megbízott más szervnek.
A könyvvizsgáló függetlenségét megtartva köteles feladatait elvégezni és jelentési kötelezettsége van a kuratórium felé. Munkája során a könyvvizsgáló betekinthet az alapítvány irataiba, számláiba, szerződéseibe és információt kérhet az alapítvány munkavállalóitól is.
A vagyonellenőr
A vagyonellenőr feladata az alapítvány vagyongazdálkodásának ellenőrzése, annak vizsgálata, hogy ez megfelel-e az alapító okiratban meghatározott irányelveknek, valamint feladata még az alapítói jogokat ellátó kuratórium és a felügyelőbizottság törvényszerű munkájának az ellenőrzése is.
A vagyonellenőr szakmai képesítését a törvény szigorúan szabályozza: a pozíciót könyvvizsgáló, könyvvizsgáló társaság, ügyvédi iroda vagy ügyvéd, illetve az alapító okiratban meghatározott szempontoknak megfelelő személy töltheti be.
A vagyonellenőr személyével kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok kimondják, hogy nem lehet vagyonellenőr az alapító, az alapítvány vezető tisztségviselői és alkalmazottai, az alapítvány kedvezményezettjei és hozzátartozói.
Az alapítónak, illetve az alapítói jogok gyakorlójának lehetősége van arra, hogy a fentiek mellett egyéb más szerveket is kijelöljön, amennyiben azok működését szükségesnek ítéli meg az alapítvány céljainak elérése érdekében. Erről az alapító okiratban kell rendelkezi, illetve utóbb azt kell majd módosítani.
Gyakran Ismételt Kérdések (GY.I.K.)
Ki lehet egy vagyonkezelő alapítvány alapítója? Bárki lehet alapító, aki cselekvőképes természetes személy vagy jogi személy, a törvényi korlátozások figyelembevételével. Több személy is alapíthat közösen alapítványt.
Ki gyakorolja az alapítói jogokat? Az alapítói jogok maradhatnak az alapítónál, de átruházhatja azokat más személyre, vagy akár az alapítvány valamely szervére is.
Mi a kuratórium szerepe? A kuratórium felel az alapítvány ügyvezetéséért és törvényes képviseletéért. Tagjait az alapító jelöli ki, és feladatukat az alapítvány céljainak megfelelően, kellő gondossággal kell ellátniuk.
Hogyan őrzi meg az alapító a kontrollt a kuratórium felett? Bár az alapító közvetlenül nem irányíthatja a kuratóriumot, az alapító okirat módosításával bármikor megváltoztathatja a kuratóriumi tagok megbízatásának időtartamát, így közvetve befolyásolhatja annak összetételét.
Kötelező-e felügyelőbizottságot létrehozni? Nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány esetében nem kötelező felügyelőbizottságot létrehozni. Ilyenkor a felügyelőbizottság hatáskörét a vagyonellenőr gyakorolja.
Mi a vagyonellenőr feladata? A vagyonellenőr az alapítvány vagyongazdálkodását ellenőrzi, vizsgálva, hogy az megfelel-e az alapító okiratban foglaltaknak. Emellett ellenőrzi a kuratórium és a felügyelőbizottság törvényszerű működését is.
Ki lehet vagyonellenőr? A törvény szigorúan szabályozza a vagyonellenőr személyét: a pozíciót könyvvizsgáló, ügyvéd, ügyvédi iroda vagy az alapító okiratban meghatározott feltételeknek megfelelő, magas szakmai képesítésű személy töltheti be.
Lehet-e az alapító a kuratórium tagja? Igen, az alapító is lehet a kuratórium tagja, de az alapítványt, mint önálló jogi személyt, közvetlenül nem irányíthatja.
Az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Iroda nagy tapasztalattal rendelkezik Vagyonkezelő Alapítványok létrehozásában, számos hazai és külföldi család bízott már meg bennünket azzal, hogy vagyonuk megóvása és gyarapítása céljából olyan egyedi jogi struktúrát alakítsunk ki, amely generációkon átívelően biztosítja a vagyon egyben tartását és hatékony kezelését. Ha kérdése van a témával kapcsolatosan, keresse kollégáinkat bizalommal!