Közérthető útmutató gazdaságátadóknak és
gazdaságátvevőknek: a gazdaságátadási szerződéseken át a támogatásokig.

Ha Ön gazdaságátadó, valószínűleg azt szeretné, hogy az évek alatt felépített gazdasága működőképesen maradjon a családban vagy a kiválasztott utód kezében. Ha Ön gazdaságátvevő, érthető módon azt szeretné tudni, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie, és, hogy a gazdálkodás milyen kockázatokat rejthet.

A gazdaságátadás sok családban csak akkor kerül szóba, amikor már sürget az idő. Ebben a cikkben a gazdálkodók és az átvevők leggyakoribb kérdéseire adunk egyenes, érthető válaszokat.

Először ezt tisztázzuk: mit jelent a gazdaságátadás?

A gazdaságátadás nem egyszerűen földátírás. A gazdaságátadási szerződés célja a működő gazdaság következő generációra történő átruházása. A gazdaság részét nem kizárólagosan a földek képezik, a gazdaság része lehet például a gazdaságot szolgáló gép, terménytároló, gazdasági épület, jog, társasági részesedés, hitel, szerződés vagy támogatás.

Átadóként mire figyeljek legelőször?

Átadóként érdemes tisztában lenni a gazdaság minden fontos elemével.

A Gazdaság egyes elemei	Miért fontos?
Termőföldek	A tulajdon, a használat és a földforgalmi korlátok külön kérdést jelentenek.
Gépek, állatok, készletek, infrastruktúra	Ezek nélkül a gazdaság működése megszakadhat.
Hitelek, lízingek, biztosítékok	A bankkal és a hitelezővel időben egyeztetni kellhet.
Haszonbérletek, termeltetési és más szerződések	Meg kell nézni, mely szerződések kapcsolódnak a gazdasághoz, és hogyan folytatódhatnak.
Engedélyek, támogatások	Az átvevőnek külön feltételeknek kellhet megfelelnie.

Ez a leltár azért hasznos, mert később ebből lesz látható, mit kell a szerződésben rendezni. A törvény szerint a gazdaságátadási szerződésnek tételesen ki kell térnie a gazdaság elemeire és több kapcsolódó kérdésre is.

Átvevőként mi az első kérdésem?

Az átvevő számára az első kérdés általában az, hogy „megfelelek-e a feltételeknek?”, illetve az is, hogy „a gazdaságátadás milyen adó-, vagy illetékterhet jelent?”. A válasz nem csak az életkoron múlik, hiszen az átvevői megfelelés előfeltétele az átadói megfelelés tisztázása

Az átvevőnek az átadónál legalább tíz évvel fiatalabbnak kell lennie, és főszabály szerint 50 év alattinak. A törvényszöveg 2026. december 31-éig átmeneti szabályként 60 éves felső korhatárt engedélyez. Az átvevőnek a gazdaság működtetéséhez szükséges feltételeknek is meg kell felelnie. A családi kapcsolat mellett bizonyos esetben legalább hét éve fennálló munkaviszony vagy más munkavégzésre irányuló jogviszony is szerepet kaphat.Fontos: A kor, a gazdálkodói múlt és a családi vagy munkakapcsolat önmagában nem ad teljes választ. A konkrét földeket, a működéshez szükséges feltételeket, a szerződéseket és az esetleges támogatásokat is át kell nézni.

A jogalkotó a gazdaságátadások ösztönzése érdekében az átadó oldalán SZJA mentességet vezetett be, továbbá az ügylet mentes a vagyonszerzési illetéktől, az Áfa-tól, továbbá az eljárás mentes a hatósági díjaktól is.

Fontos: a földhivatali vagy cégbírósági eljárások továbbra is illetékkötelesek.

Mi a helyzet a termőfölddel?

A termőföld általában a gazdaság legfontosabb része. A gazdaságátadás szabályai bizonyos könnyítéseket adnak, de a földszerzési és birtokmaximumra vonatkozó korlátokat továbbra is figyelembe kell venni. Ha az átvevő ezekbe a korlátokba ütközik, az akár meg is akadályozhatja a szerződés jóváhagyását.

Fontos különbség van a föld tulajdona és a föld használata között. Meghatározott esetben az átadó megtarthatja a föld tulajdonjogát, miközben a használatot átengedi az átvevőnek. Ez lehet fontos megoldás például akkor, ha a családnak több örököse van, vagy ha az átvevő tulajdonszerzését korlát befolyásolja. Az adott megoldás jogi és földforgalmi feltételeit mindig egyedileg kell ellenőrizni.

El lehet intézni egyetlen szerződéssel?

Nem teljesen. A gazdaságátadási szerződés a folyamat alapja, de önmagában nem rendezi el automatikusan a gazdaság minden ügyét.

A szerződésben pontosan fel kell sorolni, mi tartozik a gazdasághoz: a termőföldek, épületek, gépek, állatok, készletek, céges érdekeltségek, hitelek, haszonbérleti és más szerződések, valamint az engedélyek és folyamatban lévő támogatási ügyek is. Minél pontosabb ez a leltár, annál kisebb az esélye annak, hogy az átadás után derül ki: egy fontos gép, szerződés vagy kötelezettség kimaradt.

A gazdaságátadási szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, majd jóváhagyásra be kell nyújtani a meghatározott föld fekvése szerint illetékes Kormányhivatal részére. A hatóság ellenőrzi többek között azt, hogy az átadó és az átvevő megfelel-e a gazdaságátadásra, illetve a termőföld megszerzésére és használatára vonatkozó feltételeknek.

Fontos azonban, hogy a szerződés jóváhagyása nem jelent automatikus megoldást minden további kérdésre. A földhasználatot, a banki hiteleket, a szerződéses partnereket, az engedélyeket és a támogatásokat külön is rendezni vagy ellenőrizni kellhet. Például egy támogatás vagy engedély csak akkor kerülhet át az átvevőhöz, ha ő maga is megfelel az adott feltételeknek.

A gazdaság átadása történhet adásvétellel, ajándékozással, tartási vagy életjáradéki szerződéssel. Az is előfordulhat, hogy a család több megoldást kombinál: például a föld tulajdona részben az átadónál marad, miközben a használat és a gazdaság működtetése az átvevőhöz kerül, a gépek vagy más vagyonelemek pedig más jogcímen kerülnek átadásra.

A jó szerződés tehát nem csupán azt mondja ki, hogy ki kapja meg a gazdaságot. Azt is világossá teszi, hogy pontosan mi kerül átadásra, ki mit vállal, mi marad az átadónál, és milyen további lépéseket kell elvégezni ahhoz, hogy a gazdaság az átadás után is zavartalanul működjön.

Mennyi idővel számoljak?

A pontos időtartam ügyenként eltér, de néhány határidőt érdemes már az elején felírni a naptárba. A gazdaságátadási szerződést a megkötéstől számított 60 napon belül kell jóváhagyásra benyújtani. A hatóság az iratok beérkezésétől számított 60 napon belül hoz határozatot.

A legjobb megoldás az, ha nem egyetlen céldátummal számolunk, hanem egy közös ütemterv készül, ami lefedi a szükséges lépéseket: leltár, családi egyezség, banki egyeztetés, szerződés, jóváhagyás, földhasználat, szerződéses partnerek és támogatások.

Mi lesz a gazdaság meglévő támogatásaival?

Ez az egyik legfontosabb kérdés gazdaságátadáskor. Ha a gazdasághoz kapcsolódik már beadott, de még el nem bírált támogatási kérelem, vagy már futó támogatási jogviszony, azt az átadás előtt külön fel kell mérni.

A gazdaságátadási szerződésben fel kell tüntetni az érintett támogatásokat. Célszerű pontosan rögzíteni a támogatási intézkedés nevét, a benyújtott támogatási kérelem azonosítóját, valamint a támogatási jogviszonyt létrehozó határozat vagy más okirat azonosítóját is. Az átvevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy megismerte az ezekből eredő jogokat és kötelezettségeket, és azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el.

A támogatás azonban nem kerül át automatikusan az átvevőre. Az átvevő akkor léphet az átadó helyébe, ha maga is megfelel az adott támogatás minden jogosultsági és tartalmi feltételének. Vagyis azt kell vizsgálni, hogy az átvevő a gazdaság átvétele után is teljesíteni tudja-e az adott támogatáshoz kapcsolódó vállalásokat.

Ha az átvevő megfelel a feltételeknek, a támogatási jogviszonyban az átadó általános jogutódjaként folytathatja a gazdasághoz kapcsolódó támogatási ügyet. Ha viszont nem felel meg, a támogatási jogviszonyt meg kell szüntetni. Ilyen esetben az átadó a támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól mentesülhet, de a támogatási jogviszony keretében korábban felvett előleggel el kell számolnia.

Ezért gazdaságátadás előtt nem elég annyit tudni, hogy „van támogatásunk”. Érdemes minden támogatást külön listán kezelni, és az alábbi kérdéseket tisztázni:

• Mely támogatások kapcsolódnak ténylegesen az átadandó gazdasághoz?
• Van-e folyamatban lévő, még el nem bírált támogatási kérelem?
• Milyen vállalások, fenntartási kötelezettségek vagy határidők vannak még hátra?
• Az átvevő megfelel-e az adott támogatás feltételeinek?
• Történt-e előlegfelvétel, amellyel el kell számolni?

A támogatások átadása ezért nem puszta adminisztráció. A gazdaságátadási szerződés, a támogatási feltételek és az átvevő tényleges helyzete csak együtt ad választ arra, hogy a támogatási jogviszony folytatható-e.gyütt ad választ arra, hogy a támogatási jogviszony folytatható-e.

Megoldás lehet a bizalmi vagyonkezelés a termőföld átadására?

Nem. A bizalmi vagyonkezelés – röviden BVK – fontos eszköz lehet a vagyontervezésben, de termőföld tulajdonjogának megszerzésére nem használható. A Földforgalmi törvény szigorú szabályai, különösen a személyes művelési kötelezettség és a földhasználat átengedésének tilalma miatt termőföldet nem lehet bizalmi vagyonkezelésbe úgy átadni, hogy az a tulajdonjog megszerzésének megoldása legyen.

Ez azt jelenti, hogy a termőföld átadását a földforgalmi szabályok és a gazdaságátadás keretei között kell rendezni. A BVK legfeljebb olyan, nem termőföld jellegű elemeknél merülhet fel, mint az infrastruktúra, a géppark vagy egy termőföldet haszonbérlőként használó társaság üzletrésze.

Miért érdemes időben elkezdeni felkészülést?

A gazdaságátadásnál sok jó döntés azért születik későn, mert a család csak akkor kér segítséget, amikor már egy határidő, egy hitel vagy egy váratlan élethelyzet szorítja. Pedig a legtöbb kérdés jobban kezelhető, ha még a szerződés előtt átbeszélik.

Az Aliant Hungary vagyontervezési szakértőként már számos agrárvállalkozásnak segített hasonló, generációváltással és vagyonrendezéssel összefüggő helyzetekben. Tudjuk, hogy egy gazdaság átadásánál nemcsak a jogi papírok számítanak. Ugyanilyen fontos a család megállapodása, a gazdaság folyamatos működése, a termőföld helyzete és a nem föld jellegű vagyonelemek jövője is.

Nem azt ígérjük, hogy minden ügyre van egyetlen kész megoldás. Azt vállaljuk, hogy segítünk a családnak jó kérdéseket feltenni, a gazdaság teljes képét átlátni, és a megfelelő szakértői lépéseket jó sorrendben előkészíteni.

Gyakori kérdések

A gazdaságátadás csak családtagon belül lehetséges?

• Nem kizárólag. A kijelölt törvényszöveg hozzátartozói láncolatot, illetve annak hiányában legalább hét éve fennálló munkaviszonyt vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyt is említ. Minden esetben vizsgálni kell a többi feltételt is.

Átadhatom csak a föld használatát?

• Meghatározott esetben az átadó megtarthatja a föld tulajdonjogát, és rendelkezhet a használat átengedéséről. Ez nem automatikus megoldás; a konkrét földre és ügyletre vonatkozó feltételeket ellenőrizni kell. Az átadó földtulajdonos ugyan maradhat, de újat már nem szerezhet, mert a törvény alapján hivatalból törlik, mint földműves.

Az átvevő automatikusan megkapja az átadó támogatásait?

• Nem. A támogatási jogutódlás feltételekhez kötött, ezért minden folyamatban lévő támogatást külön át kell nézni.

Jár mindenkinek a 20 millió forint támogatás gazdaságátadáshoz?

• Nem automatikusan. A felhívások 4–20 millió forint közötti kategóriasávot mutatnak, de az összeg a jogosultságtól, az igazolt gazdasági kategóriától, a dokumentumoktól, a pontozástól és az aktuális felhívástól függ. Fontos, hogy támogatásért folyamodni csak jóváhagyott gazdaságátadási szerződéssel lehet, még át nem adott gazdaságok esetében.

Mikor érdemes elkezdeni a tervezést?

• Minél korábban. Akkor, amikor még van idő a családi szándékot, a gazdaság leltárát, a földhasználatot, a hiteleket, a szerződéseket, az engedélyeket és a támogatásokat nyugodtan áttekinteni.

Fontos tájékoztatás: A cikk a kijelölt, 2026. szeptember 1-jei hatályállapotot jelző törvényszövegre épül. Az egyedi ügylethez mindig az ügyleti dátumkor hatályos jogszabályok, az aktuális pályázati felhívás és az adott családi, földforgalmi, támogatási és pénzügyi körülmények ellenőrzése szükséges. A cikk nem minősül egyedi jogi, földforgalmi, adó-, támogatási vagy pénzügyi tanácsadásnak.

A 2026. évi XXXV. törvény alapjaiban alakítja át a bizalmi vagyonkezelés (BVK) és a vagyonkezelő alapítványok adózási és ellenőrzési szabályait. Az új BVK szabályok nem csupán az adókötelezettségek rendszerét érintik, hanem egy példátlan mélységű, visszamenőleges hatályú, kötelező NAV-ellenőrzési hullámot is elindít, amely valamennyi magyarországi bizalmi vagyonkezelést és magánalapítványt érinti.

Ha Ön is rendelkezik bizalmi vagyonkezeléssel vagy magánalapítvánnyal, most egyetlen kérdés számít igazán: Biztos benne, hogy a struktúrája minden szempontból megállja a helyét egy ilyen mélységű hatósági vizsgálat során?

Kire és mikor vonatkozik a kötelező BVK/VKA NAV-ellenőrzés?

Az új szabályozás két ütemben vezeti be a kötelező BVK/VKA NAV-ellenőrzést:

Első hullám – azonnal: A 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyonokat és az SZJA-törvény szerinti magánalapítványokat a NAV a törvény hatálybalépését követően célzottan és kötelező jelleggel ellenőrzi.

Második hullám – 2028. január 1-jétől: Az állami adó- és vámhatóság valamennyi, bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyonra és magánalapítványra kiterjeszti az ellenőrzést, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.

Fontos tudni: a struktúra megszüntetése sem jelent menedéket. Ha a kezelt vagyon vagy a magánalapítvány időközben megszűnt, a NAV az ellenőrzést közvetlenül a vagyonrendelővel, alapítóval vagy csatlakozóval szemben folytatja le.

Mit vizsgál pontosan a NAV? – Az új BVK szabályok vizsgálati szempontrendszere

A 2026. évi XXXV. törvény vonatkozó rendelkezései törvényi szinten rögzítik, hogy a BVK ellenőrzése során a hatóság nem csupán a formai és számviteli megfelelést vizsgálja, hanem a struktúra valós gazdasági tartalmát és létrejöttének körülményrendszerét is. Az alábbiakban bemutatjuk az egyes vizsgálati szempontokat, és azt, hogy ezek miért vethetnek fel kérdéseket az Ön struktúrájával kapcsolatban is.

1. A tanácsadó és az ügyvéd bevonásának módja és célja

A NAV vizsgálja, hogy hogyan és milyen céllal vonta be a vagyonrendelő a közreműködő tanácsadót és az ellenjegyző ügyvédet. Ez a pont első hallásra talán technikai kérdésnek tűnik, de valójában a struktúra mögötti szándékot és a szakmai folyamat minőségét tárja fel. Kérdés: ha a hatóság ma megkérdezi, hogyan jutott el az Ön vagyonkezelési megoldásához, és mi volt a bevonás elsődleges indoka, az Ön válasza és a dokumentáció ugyanazt a képet mutatja?

2. Az írásos szövegtervezetek és a megbízási szerződések tartalma

A hatóság megvizsgálja a kezelt vagyonnal kapcsolatos írásos szövegtervezeteket, a megbízási szerződések terjedelmét és részletezettségét, valamint azt, hogy a dokumentumok tartalmaznak-e adóelőnnyel összefüggő rendelkezéseket. Egy robusztus, hosszú távú vagyontervezési célt tükröző dokumentációs háttér és egy minimálisan kidolgozott iratanyag között a hatóság számára óriási különbség van. Vajon az Ön dokumentációja egyértelműen tükrözi a struktúra valódi, hosszú távú célját?

3. A vagyonkezelő, a vagyonrendelő és a kedvezményezett közötti kapcsolat

A BVK NAV-ellenőrzés során a hatóság feltérképezi a vagyonkezelő, a vagyonrendelő és a kedvezményezett közötti valós gazdasági és személyes kapcsolatrendszert. A struktúra szereplői közötti viszony és annak dokumentáltsága kulcskérdés lehet. Átlátható és jól dokumentált ez a kapcsolatrendszer az Ön esetében?

4. A vagyonrendelés és az első tőkekiadás közötti időtartam

A NAV kiemelt figyelmet fordít arra, hogy mennyi idő telt el a vagyonrendelés és az első, tőkeként teljesített vagyonkiadás között. Ez az időtáv sokat elárul a struktúra valódi hosszú távú jellegéről. Ha ez az időszak rövid volt, az önmagában is magyarázatot igényelhet. Tudja Ön pontosan, hogy ez az időtáv az Ön struktúrájában hogyan fest, és van-e mögötte hiteles indokolás?

5. A vagyonkiadást kiváltó ok

A hatóság azt is vizsgálja, hogy mi volt a vagyonkiadást ténylegesen kiváltó ok. A valódi, hosszú távú vagyontervezési célok mentén végrehajtott kiadások és a kevésbé megalapozott indokkal történt kiadások között a hatóság éles különbséget tesz. Az Ön esetében ez az ok egyértelműen dokumentált és alátámasztott?

6. A vagyon “életútja” – az egyik legkritikusabb új szempont

Az új szabályozás egyik legfontosabb üzenete, amelyre sokan még nem figyeltek fel: a hatóság a vagyon teljes “életútját” nyomon követheti. Nem elegendő azt igazolni, hogy a vagyonkezelésbe adott vagyon jelenleg “rendben van”. A NAV vizsgálhatja, hogy az eredeti vagyonrendelés óta milyen tranzakciók, értékesítések, átalakulások, apportok vagy részesedéscserék történtek, és az ezekből keletkező értéknövekmény hogyan jelenik meg a jelenlegi vagyonelemekben. Különösen érintett lehet az a struktúra, amelybe üzletrész került, azt később értékesítették, az ellenértékből új befektetéseket vásároltak, majd egy másik vagyonelem kerül kiadásra a kedvezményezettnek.

7. A felértékelés alátámasztottsága

A hatóság vizsgálhatja, hogy a vagyonrendeléskor rögzített értéknövekmény – amelyre az adóelőny alapult – megfelelően alátámasztott-e. Ha a felértékelés dokumentálása hiányos vagy az értékelés módszertana kérdéses, az a vizsgálat során komoly kérdéseket vethet fel.

A kérdések kérdése: Biztos benne?

Az új BVK/VKA szabályok és a kötelező NAV-ellenőrzések fényében az önellenőrzés nem luxus, hanem szükségszerűség. A fenti szempontokra adott “igen” válasz önmagában még nem elegendő. A hatóság nem csupán a válaszokat, hanem azok dokumentált, hiteles alátámasztását is elvárja.

Sok bizalmi vagyonkezeléssel és magánalaítvánnyal rendelkező vagyonrendelő meggyőződése, hogy a struktúrája rendben van. A jogszabályi elvárások és a hatósági vizsgálati fókusz azonban drasztikusan megváltozott. Ami korábban elegendő volt a formai megfeleléshez, az a mostani, tartalmi mélységű ellenőrzések során már nem feltétlenül elégséges.

Amit érdemes tudni: a BVK nem szűnik meg

Fontos hangsúlyozni: az új szabályozás nem kérdőjelezi meg a bizalmi vagyonkezelés létjogosultságát. A BVK továbbra is az egyik legjobb eszköz a hosszú távú, tudatos vagyontervezéshez. Az adóhalasztás lehetősége megmarad, a TBSZ-nyitás lehetősége változatlanul elérhető, és ami a legfontosabb: a vagyonrendelő halálát követően a kedvezményezett adómentesen szerezheti meg az örökséget. Az új szabályok elsősorban azokat a struktúrákat érintik, amelyek kizárólag azonnali adóelőny realizálására jöttek létre, valódi hosszú távú vagyontervezési cél nélkül.

Hogyan tudunk segíteni?

Az Aliant Hungary vezető partnerei, Dr. B. Szabó Gábor és Dr. Menyhei Ákos nagy tapasztalattal rendelkező, a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítványok/vagyonkezelő alapítványok területén jártas és elismert szakértők, akik több szakkönyvet publikáltak a témában és az eredeti BVK törvény előkészítésében is közreműködtek.

Szaktudásukra és gyakorlati tapasztalatukra alapozva független, átfogó szakértői átvilágítást (BVK/VKA megfelelőségi audit) kínálunk, amelynek keretében:

• a NAV új vizsgálati szempontrendszerét alkalmazva, kívülről és kritikusan elemezzük a meglévő BVK és VKA struktúrát és a teljes dokumentációs hátteret,
• azonosítjuk azokat a pontokat, amelyek a hatóság számára magyarázatot igényelhetnek,
• világos képet adunk arról, hogy a struktúra jelenlegi állapotában hogyan állna helyt egy hatósági vizsgálaton,
• segítünk abban, hogy Ön felkészülten, tájékozottan és magabiztosan állhasson a NAV elé.

A magyar vagyonos családok és magánszemélyek egyre több kihívással szembesülnek a vagyonuk megőrzése, gyarapítása és átadása terén. A generációváltás, a folyamatosan változó adózási környezet és a globális gazdasági bizonytalanságok mind olyan tényezők, amelyek proaktív és professzionális vagyongazdálkodási stratégiákat tesznek szükségessé. Ebben a komplex helyzetben a bizalmi vagyonkezelés (BVK) egyre inkább előtérbe kerül, mint egy hatékony és rugalmas megoldás. De kinek érdemes 2026-ban a bizalmi vagyonkezelést választani? Cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül, figyelembe véve a legfrissebb piaci trendeket és jogszabályi változásokat.

Mi is az a bizalmi vagyonkezelés?

A bizalmi vagyonkezelés egy olyan, az angolszász „trust” jogintézményén alapuló, de a magyar jogrendbe 2014-ben bevezetett speciális jogviszony, amelynek keretében a vagyon tulajdonosa (a vagyonrendelő) átruházza vagyona (vagy annak egy részének) tulajdonjogát egy professzionális vagyonkezelőre. A vagyonkezelő ezt a vagyont – a kezelt vagyont – a saját nevében, de egy vagy több kedvezményezett javára kezeli, a vagyonrendelő által egy szerződésben lefektetett szigorú szabályok és irányelvek mentén.

Fontos kiemelni, hogy a BVK nem egyszerűen egy megbízás vagy egy szokásos vagyonkezelési szerződés. A tulajdonjog teljes körű átszállása egy önálló, a vagyonrendelőtől és a kedvezményezettektől is elkülönült vagyontömeget hoz létre, amely így kiemelt védelmet élvez a vagyonrendelő esetleges jövőbeni hitelezőivel vagy más követelésekkel szemben.

Kinek érdemes 2026-ban a bizalmi vagyonkezelést választani?

A BVK egy rendkívül sokoldalú eszköz, amely számos élethelyzetben nyújthat optimális megoldást. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a célcsoportokat, akik számára 2026-ban különösen releváns lehet ez a struktúra.

Nagyobb vagyonnal rendelkező családok és magánszemélyek

A bizalmi vagyonkezelés egyik legalapvetőbb funkciója a vagyonvédelem. Egy jól strukturált BVK képes megvédeni a családi vagyont a jövőbeli, előre nem látható üzleti vagy magánéleti kockázatokkal (pl. válás, személyes hitelezők, nem várt jogi perek) szemben. A vagyonrendelő által bizalmi vagyonkezelésbe helyezett vagyon jogi értelemben már nem a vagyonrendelő tulajdona, ezért nem lehet az ő hitelezői által lefoglalva vagy végrehajtás alá vonva.

Emellett teljes diszkréciót biztosít, megóvva a család vagyonának mértékét és összetételét a kíváncsi szemektől, ami a mai, információ-vezérelt világban egyre fontosabb szempont. A vagyonrendelő személye rejtve maradhat, és a vagyon összetételét sem kell nyilvánossá tenni. Ez a fajta magánszféra-védelem különösen értékes azok számára, akik diszkréten kívánják kezelni családjuk és/vagy vállalkozásuk üzleti és pénzügyi információit.

Generációváltásra felkészülő vállalkozók és családfők

Magyarországon a következő évek egyik legnagyobb gazdasági kihívása a rendszerváltás után felépült családi vállalkozások generációváltása. A BVK hatékony alternatívája lehet a végrendeletnek, mivel lehetővé teszi a vagyon sorsának részletes, akár több generációra előre történő megtervezését. Ezzel elkerülhetők a hosszadalmas és bizonytalan hagyatéki eljárások, valamint a családi viták, amelyek gyakran egy sikeres vállalkozás széteséséhez vezetnek.

A vagyonrendelő pontosan meghatározhatja, hogy a kedvezményezettek (pl. gyermekek, unokák) mikor, milyen feltételekkel és milyen mértékben részesülhetnek a vagyonból. Például egy vagyonrendelő előírhatja, hogy gyermekei csak 30 éves korukban, vagy csak akkor kapjanak hozzáférést a vagyonhoz, ha felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, vagy ha egy bizonyos életcélnak megfelelően viselkednek. Ezzel biztosítható a vagyon egyben maradása és a fiatalabb generációk felelős gazdálkodásra nevelése.

Családi vállalkozások tulajdonosai

Egy családi cég esetében a BVK nem csupán a tulajdon átadását, hanem a vállalatirányítás folytonosságát is biztosíthatja. Ha a következő generáció tagjai nem kívánják vagy nem képesek vezetni a céget, a vagyonkezelő professzionális menedzsmentet bízhat meg a vállalat irányításával, miközben a család a kedvezményezetti pozíción keresztül továbbra is élvezi a cég által termelt hasznot. Ez megakadályozza, hogy egy sikeres vállalkozás a vezetési képességek hiánya miatt összeomljon.

Nagyobb, legalább 600 millió forintos vagyon esetén a vagyonkezelő alapítvány (VKA) még hosszabb távú és rugalmasabb megoldást kínálhat, amelyre számos nemzetközi példa is létezik, mint az Aldi vagy a Ferrero, amelyek évtizedek óta működnek sikeresen alapítványi tulajdonban. A VKA előnye, hogy nincs törvényi időkorlátja (a BVK maximális időtartama 50 év), és így több generáción keresztül is biztosítható a vagyon egységes kezelése.

Adóoptimalizálásban érdekelt személyek

A BVK jelentős adóelőnyöket kínálhat, különösen cégeladások, befektetési hozamok és osztalékjövedelmek esetében. A 2025-2026-os adóváltozások fényében ez a szempont még inkább felértékelődik. A megfelelő időben és körültekintéssel megtervezett vagyonrendeléssel a vételár vagy a hozam a kezelt vagyonba folyik be, és onnan a kedvezményezettek számára jóval kedvezőbb adózási feltételek mellett fizethető ki. Ez különösen fontos egy cégeladás esetén, amikor a vételár egy összegben érkezik, és az adóhatékony kifizetés megtervezése milliók megtakarítást jelenthet.

Diszkrét üzleti tranzakciókat tervező befektetők

Legyen szó cégfelvásárlásról, piacbővítésről vagy egy új, kockázatosabb üzleti vállalkozás indításáról, a BVK lehetővé teszi, hogy a vagyonrendelő személye rejtve maradjon. Ez a fajta diszkréció komoly versenyelőnyt jelenthet az üzleti életben, miközben a magánvagyon többi része biztonságban marad. Például egy vagyonos magánszemély egy új, kockázatos szektorba szeretne belépni, de nem akarja, hogy a versenytársai vagy a piaci szereplők tudják, hogy ő áll az üzlet mögött – a BVK tökéletes megoldás erre.

Mikor nem a BVK a legjobb megoldás?

Bár a BVK számos előnnyel jár, nem mindenki számára ideális. Kisebb, néhány tízmillió forintos vagyonok esetén a BVK létrehozásának és fenntartásának költségei aránytalanul magasak lehetnek. A vagyonkezelő díja, a jogi és adózási tanácsadás, valamint az adminisztrációs költségek összesen olyan terhet jelenthetnek, amely kisebb vagyonok esetén nem éri meg az előnyöket.

Rövid távú, néhány éves célok elérésére sem ez a legmegfelelőbb eszköz, mivel a BVK egy hosszabb távú, legalább 5-10 éves időtávra tervezett struktúra. Egyszerű öröklési helyzetekben, ahol nincsenek bonyolult családi viszonyok vagy vállalkozás, egy jól megírt végrendelet is elegendő lehet. Végül, azoknak, akik teljes kontrollt szeretnének megtartani vagyonuk felett és nem akarnak a vagyonrendelésből fakadó korlátozásokat, a BVK nem a megfelelő választás.

A megfelelő vagyonkezelő kiválasztása

A döntés legkritikusabb pontja a megfelelő vagyonkezelő kiválasztása. A vagyonrendelő a legféltettebb értékeit, a család jövőjét bízza rá. A választásnál az alábbi szempontokat érdemes mérlegelni:

Szakmai Tapasztalat: Ellenőrizze a cég és a menedzsment múltját, referenciáit. Mennyi ideje működik? Milyen típusú vagyonokat kezel?

Kommunikáció: A transzparens, proaktív és érthető kommunikáció elengedhetetlen. A vagyonkezelő rendszeres beszámolókat kell hogy adjon a kezelt vagyon állapotáról és az elvégzett intézkedésekről.

Személyes Bizalom: A jogi garanciákon túl a személyes bizalom kialakulása kulcsfontosságú a hosszú távú sikeres együttműködéshez. A vagyonrendelő és a vagyonkezelő között egy olyan kapcsolatnak kell kialakulnia, amely a kölcsönös tiszteleten és megértésen alapul.

Összegzés

A bizalmi vagyonkezelés 2026-ban is az egyik leghatékonyabb eszköz a magyar vagyonos réteg kezében a vagyonvédelem, a generációváltás és az adótervezés komplex feladatainak megoldására. A friss jogszabályi változások miatt azonban a struktúra létrehozása minden eddiginél alaposabb tervezést és szakértelmet igényel.

Amennyiben Ön is a fent említett helyzetek valamelyikével szembesül, és szeretné megismerni a bizalmi vagyonkezelésben rejlő lehetőségeket, érdemes egy tapasztalt jogi és adózási tanácsadó csapat segítségét kérnie. Egy személyre szabott konzultáció során felmérhetik az Ön egyedi helyzetét, és javaslatot tehetnek a legmegfelelőbb vagyonkezelési stratégia kialakítására.

Az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Iroda csapata több mint két évtizede foglalkozik a bizalmi vagyonkezeléssel és a generációváltás jogi kérdéseivel, és szívesen segít Önnek a megfelelő döntés meghozatalában. Beszélgessünk!

Cikksorozatunkban a generációs vagyontranszferhez kapcsolódóan a Bizalmi Vagyonkezelést és a Vagyonkezelő Alapítványokat mutatjuk be, mint azokat a jogi struktúrákat, amelyek a leginkább segíteni tudják a nagyobb vagyonnal rendelkező családokat vagyonuk generációkon átívelő megőrzésében és gyarapításában.

Ebben a cikkben a Vagyonkezelő Alapítványok vagyonkezelése a témánk, részletesen kitérünk majd a vagyonkezelő alapítványok által végzett tartós vagyonkezelésre is.

Alapítvány és gazdasági társaság egyben

A nem közérdekű vagyonkezelő alapítványok az alapítványokon belül egy nagyon különleges helyet foglalnak el, hiszen jogi formájukat tekintve az alapítványokkal, tevékenységük és működési céljuk tekintetében azonban a gazdasági társaságokkal mutatnak rokonságot.

A Vagyonkezelő Alapítványok olyan egyedülálló jogi személyiségű szervezetek, amelyek elsődleges feladata az alapítványba helyezett vagyon kezelése és megőrzése az alapító okiratukban meghatározott célok elérése érdekében. A Vagyonkezelő Alapítvány létrehozásához minimum 600 millió Forint értékű vagyon szükséges, ami bármilyen vagyoni értékkel bíró dolog, készpénz, vállalkozás, részvényportfólió, jog vagy követelés is lehet.

Ezek az alapítványok ötvözik a hagyományos bizalmi vagyonkezelés és az alapítványok elemeit, sokoldalú és rugalmas struktúrát biztosítva a generációkon átívelő vagyonkezeléshez.

A nem közérdekű Vagyonkezelő Alapítványok felhasználási területei, az alapító okiratban meghatározott célokhoz illeszkedően, a vagyon megőrzése és magánszféra, valamint a bizalmas üzleti és pénzügyi információk védelme köré összpontosulnak.

A Vagyonkezelő Alapítványok esetében a törvényi szabályozás lehetővé teszi, hogy egy alapítvány több, egymástól független vagyont is kezeljen egyszerre, sok hasonlóságot mutatva a külföldön már jól ismert Multi Family Office szolgáltatásokkal.

Fontos kiemelni, hogy a Vagyonkezelő Alapítványok a nagyobb és összetettebb vagyonok esetében tudnak igazán kiteljesedni, amelyek komplexitása igen kifinomult szaktudást követel meg a vagyonkezelőktől.

A Vagyonkezelő Alapítvány által végzett tartós vagyonkezelés

A vagyonkezelés egyik legkülönlegesebb formája jön létre akkor, amikor a Vagyonkezelő alapítvány végzi a bizalmi vagyonkezeléssel közeli rokonságot mutató tartós vagyonkezelést. Ez az ún. hybrid struktúra optimálisan ötvözi mindkét jogintézmény előnyeit és nemcsak a vagyonvédelem, hanem a bizalmas üzleti és céges információk terén is különleges védelmet tud biztosítani.  

A vagyonkezelő alapítvány és a tartós vagyonkezelés közötti fő különbség, hogy míg a tartós  vagyonkezelés esetében a tulajdonjog a vagyonrendelőtől a vagyonkezelőre száll át egy polgári jogi szerződés alapján, addig a vagyonkezelő alapítvány esetében a vagyon az alapító egyoldalú aktusával kerül az alapítvány tulajdonába. Mindkét esetben a vagyon új tulajdonosa szigorúan a kedvezményezett javára, vagy az alapítvány céljainak elérése érdekében gyakorolhatja a tulajdonjogot.

Fontos eltérés a bizalmi vagyonkezeléstől, hogy az alapítvány által végzett tartós vagyonkezelés esetében az alapítvány a kezelt vagyon kizárólagos kedvezményezettje. Ez jelentős eltérés a hagyományos bizalmi vagyonkezeléstől, ahol a kedvezményezett általában egy külső személy.

Az alapítványok által végzett tartós vagyonkezelés előnyei közé tartozik, hogy a vagyon kezelése során az eredeti tulajdonos, azaz az alapító, nagyobb kontrollt tarthat fenn a vagyon fölött. Az alapító akkor utasíthatja az alapítványt az általa végzett bizalmi vagyonkezelés esetében, ha erre az alapítvány alapító okiratában részletesen kitértek. Érdemes megjegyezni, hogy erre a lehetőségre leginkább biztonsági funkcióként kell tekinteni, és csak rendkívüli helyzetekben javasolt az alapítóknak élni ezzel a megoldással.

A vagyonkezelő alapítványok által végzett bizalmi vagyonkezelés másik jelentős előnye, hogy a kezelt vagyon elkülönül az alapítvány saját vagyonától. A kezelt vagyon különálló vagyontömeget képez, amelyet külön számviteli és adóalanyként kell kezelni. Ez azt is jelenti, hogy a kezelt vagyon nem szolgálhat az alapítvány esetleges tartozásainak fedezetéül, így nagyobb biztonságot nyújt a vagyon számára.

A tartós vagyonkezelési jogviszony időtartama is rugalmasabb az alapítványi modellben. Míg a hagyományos bizalmi vagyonkezelés esetében a jogviszony legfeljebb 50 évig tarthat, addig az alapítványi tartós vagyonkezelés időtartama az alapítvány fennállásáig terjedhet. Ez lehetővé teszi, hogy az alapító hosszú távú célokat valósítson meg, és a vagyon sorsát generációkon keresztül irányítsa.

Összességében a vagyonkezelő alapítványok által végzett tartós vagyonkezelés egy olyan, nemzetközileg is egyedülálló,  innovatív megoldás, amely a vagyon nagyobb fokú védelmét és célzott kezelését biztosítja. Az alapítónak lehetősége van a vagyon feletti kontroll megtartására, miközben az alapítvány céljai és a kedvezményezettek érdekei is teljesülnek. Ez a jogi eszköz különösen vonzó lehet azok számára, akik hosszú távú vagyonkezelést szeretnének biztosítani, és fontos számukra a vagyon védelme és a magánszféra megőrzése.

Sorozatunk záró cikkében a kedvezményezettekkel és a vagyonkiadás témakörével fogunk foglalkozni, érintve a legfontosabb adózási kérdéseket is.

Gyakran Ismételt Kérdések (GY.I.K.)

Miben különleges a vagyonkezelő alapítvány szerepe a generációs vagyonkezelésben? Olyan hibrid struktúrát is kínál, amely egyszerre alapítvány és gazdasági társaság jellegű, így ideális hosszú távú vagyonmegőrzésre és -gyarapításra, ötvözve a két forma előnyeit.

Hogyan működik a vagyonkezelő alapítvány által végzett tartós vagyonkezelés? A vagyon egy elkülönített vagyontömegként működik az alapítványon belül, amelyet az alapítvány az alapító által meghatározott célok szerint kezel. Ez a struktúra a bizalmi vagyonkezeléshez hasonló, de annál rugalmasabb.

Mi a legfőbb különbség a bizalmi vagyonkezeléstől? A vagyonkezelő alapítványnál a vagyon az alapító egyoldalú jogi aktusával kerül át, míg a bizalmi vagyonkezelés egy polgári jogi szerződésen alapul. Emellett az alapítványi tartós vagyonkezelés időtartama nincs 50 évhez kötve.

Hogyan biztosítja a vagyonkezelő alapítvány a kezelt vagyon védelmét? A kezelt vagyon jogilag elkülönül az alapítvány saját vagyonától, így nem szolgálhat az alapítvány esetleges tartozásainak fedezetéül, és védett az alapítvány hitelezőivel szemben.

Megtarthatja-e az alapító az irányítást a vagyon felett? Igen, az alapító az alapító okiratban rögzített feltételek mentén utasíthatja az alapítványt a vagyonkezeléssel kapcsolatban, így megőrizheti a kontrollt, bár ezt a jogot jellemzően csak rendkívüli helyzetekben alkalmazzák.

Miért előnyös a tartós vagyonkezelés a generációk közötti vagyonátadásban? Mivel a tartós vagyonkezelési jogviszony az alapítvány fennállásáig tarthat, lehetővé teszi a vagyon stabil és kiszámítható kezelését akár több generáción keresztül is, szemben a bizalmi vagyonkezelés 50 éves korlátjával.

Hogyan járul hozzá a vagyonkezelő alapítvány a vagyon gyarapításához? A vagyonkezelő alapítvány elsődleges tevékenysége a gazdasági tevékenység, így aktívan kezeli és befekteti a rábízott vagyont, amivel folyamatosan értéket termel és gyarapítja azt a kedvezményezettek számára.

Miért tekinthető a vagyonkezelő alapítvány innovatív megoldásnak a vagyonvédelemben? Mert egyedülálló módon egyesíti a vagyon jogi védelmét, a hosszú távú, akár generációkon átívelő kezelhetőséget és a diszkrét, bizalmas működést, miközben az alapító kontrollja is megmaradhat.

Az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Iroda nagy tapasztalattal rendelkezik Vagyonkezelő Alapítványok létrehozásában, számos hazai és külföldi család bízott már meg bennünket azzal, hogy vagyonuk megóvása és gyarapítása céljából olyan egyedi jogi struktúrát alakítsunk ki, amely generációkon átívelően biztosítja a vagyon egyben tartását és hatékony kezelését. Ha kérdése van a témával kapcsolatosan, keresse kollégáinkat bizalommal!

Cikksorozatunkban a generációs vagyontranszferrel foglalkozunk, bemutatjuk azokat a jogi struktúrákat, amelyek támogatni tudják a családokat a hosszútávú tervezésben, vagyonmegőrzésben és gyarapításban. Korábbi írásainkban is szó került már az egyik legnagyobb biztonságot és rugalmasságot garantáló megoldással, a Vagyonkezelő Alapítvánnyal kapcsolatos tudnivalókról: beszéltünk az alapítás szabályairól és folyamatáról, valamint a szervezeti felépítésről is.

Jelen cikkünkben a Vagyonkezelő Alapítvány vagyonának jogi helyzetét mutatjuk be.

A rendelt vagyon

A Vagyonkezelő Alapítvány – hasonlóan más alapítványokhoz – a rendelt vagyon alapítói rendelésével jön létre. A rendelt vagyon tulajdonosa a Vagyonkezelő Alapítvány lesz, amely önálló jogi személyiséggel rendelkezik, így az alapítótól teljesen független lesz az alapítványnak juttatott vagyon.

Fontos kiemelni, hogy az alapítványok csak célhoz kötötten jöhetnek létre és ezt a célt már az alapító okiratba meg kell jelölni. Bár a Vagyonkezelő Alapítványok esetében az alapítvány fő tevékenysége a gazdasági tevékenység, ez nem lehet a céljuk, annak esetükben az alapítványi vagyon felhasználására kell vonatkoznia. A nyilvántartásba vételi eljárás során a bíróság vizsgálja az alapítványi vagyon felhasználási céljának meglétét és annak hiányában megtagadhatja a bejegyzést.

A Vagyonkezelő Alapítványok nemcsak az alapítványi vagyon kezelését végezhetik, hanem mód van arra, hogy gazdasági tevékenységként, tehát vállalkozásként tartós vagyonkezelést is végezzenek az alapító okiratban lefektetett cél érdekében, az erre a célra tartós vagyonkezelésbe vett kezelt vagyon esetében.

Az alapító kapcsolata a vagyonnal

Az alapító köteles az alapítvány számára átruházni az alapító okiratban meghatározott vagyont. Az alapító nem lesz tulajdonosa az alapítványnak és az alapítványi vagyonnak, nála az alapítói jogok maradnak meg. Az alapítványok ún. tulajdonos nélküli intézményi jogi személyek.

Bár tulajdonjogi kapcsolat nincs az alapító és az alapítvány között, az alapító az, aki az alapító okiratban meghatározza az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának módját.

Tudni kell, hogy az alapító nem követelheti vissza vagy vonhatja el az alapítványnak juttatott vagyont, azonban a Vagyonkezelő Alapítvány esetében mód van arra, hogy az alapítvány kedvezményezettje akár maga az alapító legyen.

A kedvezményezett kapcsolata a vagyonnal

Tekintettel a kérdés igen összetett jellegére, cikkünkben a nem közérdekű vagyonkezelő alapítványok kedvezményezettjeinek az alapítványi vagyonhoz fűződő kapcsolatát fogjuk bemutatni.

A kedvezményezettek az alapítványi vagyon felhasználásának és kifizetésének címzettjei, az alapítványi vagyon felhasználásának ők a cél szerinti alanyai. Az alapítók az alapító okiratban határozhatják meg, hogy a kedvezményezetteknek milyen jogokat adjanak, illetve azok milyen igényeket támaszthatnak a Vagyonkezelő Alapítvánnyal szemben. Ez a szabadság a nagyfokú rugalmasság mellett komoly kontrollt is tud biztosítani az alapítónak és a kedvezményezettnek is, akik akár ugyanazon személyek is lehetnek.

Hitelezői igények az alapítványi vagyonnal kapcsolatosan

Korábbi cikkeinkben részletesen szó került már arról, hogy a Vagyonkezelő Alapítványok az alapító okiratban lefektetett cél megvalósítása érdekében gazdasági és üzleti tevékenységet is végezhetnek és ennek megfelelően az alapítványi vagyonnal önállóan gazdálkodnak. Ez azt is jelenti, hogy az alapítvány a saját vagyonával felel az alapítvány tartozásaiért.

Mivel az alapító saját vagyona elkülönül az alapítvány vagyonától, az alapító hitelezőinek nem lehet követelése az alapítvány vagyonával szemben. Természetesen a hitelezők előli fedezetelvonás korlátjára vonatkozó jogszabályok itt is érvényesek: az alapító nem károsíthatja meg azokat a hitelezőit, akik az alapítvány javára történő vagyoni juttatás időpontjában már a hitelezői voltak.

Abban az esetben, ha a Vagyonkezelő Alapítvány bizalmi vagyonkezelést is végez, a kezelt vagyon (a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon) egy korlátolt felelősségű alvagyon az alapítványi vagyonban, ami teljes védettséget élvez a vagyonkezelő alapítvány hitelezőivel szemben. Ennek megfelelően még a vagyonkezelő alapítvány esetleges felszámolása vagy egy végrehajtás esetén sem férnek hozzá az alapítvány hitelezői.

Érdekesebb és összetettebb a kérdés a kedvezményezett(ek) hitelezői esetében. Esetükben a hitelezőik két esetben tudnak igényt formálni az alapítványi vagyonból a kedvezményezetteknek juttatott vagy juttatandó részre:

• Ha az alapító okiratban meghatározásra kerül a kedvezményezett személy, a neki járó szolgáltatás és a teljesítés időpontja, vagy
• Ha a kuratórium dönt a kedvezményezett részére történő juttatásról, közli azt a kedvezményezettel és ő azt el is fogadja.

Összességében elmondható, hogy a Vagyonkezelő Alapítvány kiemelt védelmet tud biztosítani az alapítványba helyezett vagyonelemeknek, megőrizve és gyarapítva azokat a következő generációk számára.

Következő cikkünkben a Vagyonkezelő Alapítványok vagyonkezelési gyakorlatát fogjuk bemutatni és beszélünk majd a vagyonkezelő alapítványok által végzett bizalmi vagyonkezelésről is.

Gyakran Ismételt Kérdések (GY.I.K.)

Kié a vagyonkezelő alapítványba helyezett vagyon? Az alapítványba helyezett vagyon tulajdonjoga az alapítványra száll át, amely önálló jogi személyként, az alapítótól függetlenül birtokolja azt. Az alapítványok ún. „tulajdonos nélküli” jogi személyek.

Visszakövetelheti-e az alapító az alapítványnak juttatott vagyont? Nem, az alapító nem vonhatja el és nem követelheti vissza az alapítványnak juttatott vagyont. Ugyanakkor lehetősége van arra, hogy a vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettjeként ő maga is részesüljön a vagyonból.

Milyen kapcsolatban áll a kedvezményezett az alapítványi vagyonnal? A kedvezményezett az alapítványi vagyon felhasználásának célalanya, vagyis ő jogosult a vagyonból származó juttatásokra az alapító okiratban meghatározott feltételek szerint. A kedvezményezettnek azonban nincs tulajdonjoga az alapítványi vagyon felett.

Felel-e az alapító az alapítvány tartozásaiért? Nem. Mivel az alapítvány önálló jogi személy, a saját vagyonával felel a tartozásaiért. Az alapító magánvagyona és az alapítvány vagyona jogilag elkülönül egymástól.

Érvényesíthetik-e az alapító hitelezői az igényüket az alapítványi vagyonnal szemben? Főszabály szerint nem, mivel a vagyon az alapítvány tulajdonában van. Kivételt képez, ha a vagyonrendelés célja a hitelezők elől való fedezetelvonás volt; ilyenkor a hitelezők megtámadhatják a vagyonjuttatást.

Mikor formálhatnak jogot a kedvezményezett hitelezői az alapítványi vagyonra? A kedvezményezett hitelezői csak akkor támaszthatnak igényt a juttatásra, ha a kuratórium már döntött a kifizetésről, és a kedvezményezett azt elfogadta, vagy ha az alapító okirat pontosan rögzíti a juttatás mértékét és idejét.

Mi történik, ha a vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelést is végez? Ebben az esetben a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon (a „kezelt vagyon”) egy elkülönített alvagyont képez az alapítványon belül, amely teljes védettséget élvez az alapítvány saját hitelezőivel szemben is.

Az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Iroda nagy tapasztalattal rendelkezik a Bizalmi Vagyonkezelés és a Vagyonkezelő Alapítványok létrehozása és működtetése területén, együttműködve a Primus-Wealth-szel számos Family Office megtervezésében és felépítésében is aktív szerepelt vállaltunk. Amennyiben bármilyen kérdése van, kollégáink szívesen állnak rendelkezésre!