BVK ellenőrzés 2026: Mit vizsgál a NAV, és biztos benne, hogy az Ön struktúrája megállja a helyét?

A 2026. júliusban benyújtott T/387. számú törvényjavaslat alapjaiban alakítja át a bizalmi vagyonkezelés (BVK) és a vagyonkezelő alapítványok adózási és ellenőrzési szabályait. Az új BVK szabályok nem csupán az adókötelezettségek rendszerét érintik, a törvényjavaslat egy példátlan mélységű, visszamenőleges hatályú, kötelező NAV-ellenőrzési hullámot is elindít, amely valamennyi magyarországi bizalmi vagyonkezelést és magánalapítványt érinti.

Ha Ön is rendelkezik bizalmi vagyonkezeléssel vagy magánalapítvánnyal, most egyetlen kérdés számít igazán: Biztos benne, hogy a struktúrája minden szempontból megállja a helyét egy ilyen mélységű hatósági vizsgálat során?

Kire és mikor vonatkozik a kötelező BVK/VKA NAV-ellenőrzés?

Az új szabályozás két ütemben vezeti be a kötelező BVK/VKA NAV-ellenőrzést:

Első hullám – azonnal: A 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyonokat és az SZJA-törvény szerinti magánalapítványokat a NAV a törvény hatálybalépését követően célzottan és kötelező jelleggel ellenőrzi.

Második hullám – 2028. január 1-jétől: Az állami adó- és vámhatóság valamennyi, bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyonra és magánalapítványra kiterjeszti az ellenőrzést, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.

Fontos tudni: a struktúra megszüntetése sem jelent menedéket. Ha a kezelt vagyon vagy a magánalapítvány időközben megszűnt, a NAV az ellenőrzést közvetlenül a vagyonrendelővel, alapítóval vagy csatlakozóval szemben folytatja le.

Mit vizsgál pontosan a NAV? – Az új BVK szabályok vizsgálati szempontrendszere

Ez az a rész, amelyet minden BVK-val rendelkező személynek érdemes alaposan átolvasnia. A T/387. törvényjavaslat 114. §-a törvényi szinten rögzíti, hogy a BVK ellenőrzés során a hatóság nem csupán a formai és számviteli megfelelést vizsgálja, hanem a struktúra valós gazdasági tartalmát és létrejöttének teljes körülményrendszerét. Az alábbiakban bemutatjuk az egyes vizsgálati szempontokat, és azt, hogy ezek miért vethetnek fel kérdéseket az Ön struktúrájával kapcsolatban is.

1. A tanácsadó és az ügyvéd bevonásának módja és célja

A NAV vizsgálja, hogy hogyan és milyen céllal vonta be a vagyonrendelő a közreműködő tanácsadót és az ellenjegyző ügyvédet. Ez a pont első hallásra talán technikai kérdésnek tűnik, de valójában a struktúra mögötti szándékot és a szakmai folyamat minőségét tárja fel. Kérdés: ha a hatóság ma megkérdezi, hogyan jutott el az Ön vagyonkezelési megoldásához, és mi volt a bevonás elsődleges indoka, az Ön válasza és a dokumentáció ugyanazt a képet mutatja?

2. Az írásos szövegtervezetek és a megbízási szerződések tartalma

A hatóság megvizsgálja a kezelt vagyonnal kapcsolatos írásos szövegtervezeteket, a megbízási szerződések terjedelmét és részletezettségét, valamint azt, hogy a dokumentumok tartalmaznak-e adóelőnnyel összefüggő rendelkezéseket. Egy robusztus, hosszú távú vagyontervezési célt tükröző dokumentációs háttér és egy minimálisan kidolgozott iratanyag között a hatóság számára óriási különbség van. Vajon az Ön dokumentációja egyértelműen tükrözi a struktúra valódi, hosszú távú célját?

3. A vagyonkezelő, a vagyonrendelő és a kedvezményezett közötti kapcsolat

A BVK NAV-ellenőrzés során a hatóság feltérképezi a vagyonkezelő, a vagyonrendelő és a kedvezményezett közötti valós gazdasági és személyes kapcsolatrendszert. A struktúra szereplői közötti viszony és annak dokumentáltsága kulcskérdés lehet. Átlátható és jól dokumentált ez a kapcsolatrendszer az Ön esetében?

4. A vagyonrendelés és az első tőkekiadás közötti időtartam

A NAV kiemelt figyelmet fordít arra, hogy mennyi idő telt el a vagyonrendelés és az első, tőkeként teljesített vagyonkiadás között. Ez az időtáv sokat elárul a struktúra valódi hosszú távú jellegéről. Ha ez az időszak rövid volt, az önmagában is magyarázatot igényelhet. Tudja Ön pontosan, hogy ez az időtáv az Ön struktúrájában hogyan fest, és van-e mögötte hiteles indokolás?

5. A vagyonkiadást kiváltó ok

A hatóság azt is vizsgálja, hogy mi volt a vagyonkiadást ténylegesen kiváltó ok. A valódi, hosszú távú vagyontervezési célok mentén végrehajtott kiadások és a kevésbé megalapozott indokkal történt kiadások között a hatóság éles különbséget tesz. Az Ön esetében ez az ok egyértelműen dokumentált és alátámasztott?

6. A vagyon “életútja” – az egyik legkritikusabb új szempont

Az új szabályozás egyik legfontosabb üzenete, amelyre sokan még nem figyeltek fel: a hatóság a vagyon teljes “életútját” nyomon követheti. Nem elegendő azt igazolni, hogy a vagyonkezelésbe adott vagyon jelenleg “rendben van”. A NAV vizsgálhatja, hogy az eredeti vagyonrendelés óta milyen tranzakciók, értékesítések, átalakulások, apportok vagy részesedéscserék történtek, és az ezekből keletkező értéknövekmény hogyan jelenik meg a jelenlegi vagyonelemekben. Különösen érintett lehet az a struktúra, amelybe üzletrész került, azt később értékesítették, az ellenértékből új befektetéseket vásároltak, majd egy másik vagyonelem kerül kiadásra a kedvezményezettnek.

7. A felértékelés alátámasztottsága

A hatóság vizsgálhatja, hogy a vagyonrendeléskor rögzített értéknövekmény – amelyre az adóelőny alapult – megfelelően alátámasztott-e. Ha a felértékelés dokumentálása hiányos vagy az értékelés módszertana kérdéses, az a vizsgálat során komoly kérdéseket vethet fel.

A kérdések kérdése: Biztos benne?

Az új BVK/VKA szabályok és a kötelező NAV-ellenőrzések fényében az önellenőrzés nem luxus, hanem szükségszerűség. A fenti szempontokra adott “igen” válasz önmagában még nem elegendő. A hatóság nem csupán a válaszokat, hanem azok dokumentált, hiteles alátámasztását is elvárja.

Sok bizalmi vagyonkezeléssel és magánalaítvánnyal rendelkező vagyonrendelő meggyőződése, hogy a struktúrája rendben van. A jogszabályi elvárások és a hatósági vizsgálati fókusz azonban drasztikusan megváltozott. Ami korábban elegendő volt a formai megfeleléshez, az a mostani, tartalmi mélységű ellenőrzések során már nem feltétlenül elégséges.

Amit érdemes tudni: a BVK nem szűnik meg

Fontos hangsúlyozni: az új szabályozás nem kérdőjelezi meg a bizalmi vagyonkezelés létjogosultságát. A BVK továbbra is az egyik legjobb eszköz a hosszú távú, tudatos vagyontervezéshez. Az adóhalasztás lehetősége megmarad, a TBSZ-nyitás lehetősége változatlanul elérhető, és ami a legfontosabb: a vagyonrendelő halálát követően a kedvezményezett adómentesen szerezheti meg az örökséget. Az új szabályok elsősorban azokat a struktúrákat érintik, amelyek kizárólag azonnali adóelőny realizálására jöttek létre, valódi hosszú távú vagyontervezési cél nélkül.

Hogyan tudunk segíteni?

Az Aliant Hungary vezető partnerei, Dr. B. Szabó Gábor és Dr. Menyhei Ákos nagy tapasztalattal rendelkező, a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítványok/vagyonkezelő alapítványok területén jártas és elismert szakértők, akik több szakkönyvet publikáltak a témában és az eredeti BVK törvény előkészítésében is közreműködtek.

Szaktudásukra és gyakorlati tapasztalatukra alapozva független, átfogó szakértői átvilágítást (BVK/VKA megfelelőségi audit) kínálunk, amelynek keretében:

• a NAV új vizsgálati szempontrendszerét alkalmazva, kívülről és kritikusan elemezzük a meglévő BVK és VKA struktúrát és a teljes dokumentációs hátteret,
• azonosítjuk azokat a pontokat, amelyek a hatóság számára magyarázatot igényelhetnek,
• világos képet adunk arról, hogy a struktúra jelenlegi állapotában hogyan állna helyt egy hatósági vizsgálaton,
• segítünk abban, hogy Ön felkészülten, tájékozottan és magabiztosan állhasson a NAV elé.