Kötelező BVK NAV ellenőrzés 2026 – Felkészült?

Az új BVK/VKA adószabályok visszamenőleges, kötelező NAV ellenőrzést írnak elő. Tudja, hogyan állna helyt az Ön struktúrája?

Az ellenőrzések ütemezése

Mikor és kit érint a kötelező BVK/VKA ellenőrzés?

A T/387. törvényjavaslat két ütemben vezeti be a kötelező NAV-ellenőrzéseket. Egyik sem kerülhető el.

Fontos: A struktúra megszüntetése sem jelent menedéket. Megszűnt BVK esetén a NAV az ellenőrzést közvetlenül a vagyonrendelővel szemben folytatja le. Egy hirtelen, indokolatlan megszüntetés önmagában is kérdéseket vethet fel a hatóság előtt.

AZONNAL – 2026. AUGUSZTUS 31. UTÁN

• Célzott, kötelező NAV ellenőrzés
• A 2023. szeptember 12. előtt létesített kezelt vagyonok és magánalapítványok kötelező és célzott NAV-vizsgálat alá esnek. Ez az első és legsürgetőbb hullám.

2027. MÁRCIUS 31.

• Első kötelező adatszolgáltatás
• Minden bizalmi vagyonkezelő és magánalapítvány köteles adatot szolgáltatni a kezelt vagyon nyilvántartott értékéről, az eszközérték-növekményekről és a vagyonelemek összetételéről.

2028. JANUÁR 1-JÉTŐL

• Általános NAV ellenőrzés – minden BVK érintett
• A NAV valamennyi kezelt vagyon és magánalapítvány tekintetében ellenőrzést folytat le az elévülési időn belül.

A vizsgálat szempontrendszere

7 kérdés, amelyet a NAV az Ön struktúrájáról fel fog tenni.

A NAV nem csupán a formai megfelelést vizsgálja. Tegye fel magának ezeket a kérdéseket, és gondolja végig, hogy minden esetben megvan-e a hiteles, dokumentált válasz.

Az Aliant Hungary megoldása

BVK/VKA szakértői átvilágítás, hogy tudja hol áll, mielőtt a NAV megkérdezi

Független, a NAV új vizsgálati szempontrendszerére épülő elemzés az Ön konkrét struktúrájáról.

01 Dokumentációs átvilágítás

• A teljes dokumentációs háttér – szerződések, szövegtervezetek, megbízások – elemzése a NAV vizsgálati szempontrendszere alapján.

02 Vagyonút-elemzés

• A vagyon teljes “életútjának” feltérképezése az eredeti vagyonrendeléstől napjainkig: értékesítések, átalakulások, kiadások.

03 Kockázati térkép

• Azonosítjuk azokat a pontokat, amelyek a hatóság számára magyarázatot igényelhetnek, és világos képet adunk a struktúra jelenlegi állapotáról.

04 Felkészítés az ellenőrzésre

• Segítünk abban, hogy Ön felkészülten, tájékozottan és magabiztosan állhasson a NAV elé.

Miért az Aliant Hungary?

✓ Több évtizedes BVK-tapasztalat – a napi tanácsadástól a legösszetettebb struktúrákig, belülről ismerjük a jogintézményt.

✓ Minden ügyféllel senior partner foglalkozik – nem juniorra delegálva, hanem valódi tapasztalattal.

✓ Komplex szemlélet – ügyeit a maguk jogi, pénzügyi, számviteli és adózási komplexitásában vizsgáljuk.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

A T/387. számú törvényjavaslat alapjaiban alakítja át a bizalmi vagyonkezelés (BVK) és a vagyonkezelő alapítványok adózási  szabályait Magyarországon, és egy példátlan mélységű, visszamenőleges hatályú NAV-ellenőrzési hullámot indít el. Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket, hogy Ön is tisztán lásson, mire kell felkészülnie, és hogyan biztosíthatja vagyona védelmét.

Általános kérdések a BVK/VKA  NAV-ellenőrzésekről

1. Kire vonatkozik a kötelező a NAV-ellenőrzés bizalmi vagyonkezelés esetén?

A T/387. törvényjavaslat értelmében a kötelező ellenőrzés valamennyi magyarországi bizalmi vagyonkezelési (BVK) jogviszony alapján kezelt vagyonra és magánalapítványra kiterjed. A vizsgálat nem tesz kivételt a kezelt vagyon mérete vagy a vagyonrendelő személye alapján.

2. Mikor kezdődnek a bizalmi vagyonkezelések NAV-vizsgálatai?

Az ellenőrzések két ütemben valósulnak meg. Az első hullám azonnal megindul a törvény hatálybalépése után, és azokat a struktúrákat érinti, amelyeket 2023. szeptember 12. előtt vettek nyilvántartásba. 2028. január 1-jétől a hatóság valamennyi BVK és magánalapítvány tekintetében ellenőrzést folytat le az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.

3. Megvéd-e a NAV ellenőrzéstől, ha megszüntetem a bizalmi vagyonkezelést?

Nem. A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a megszűnt kezelt vagyon vagy magánalapítvány esetében az ellenőrzést az állami adó- és vámhatóság közvetlenül a vagyonrendelővel, az alapítóval vagy a csatlakozóval szemben folytatja le. A struktúra megszüntetése tehát nem jelent menedéket, sőt: egy hirtelen, indokolatlan megszüntetés önmagában is kérdéseket vethet fel a hatóság előtt.

4. Visszamenőlegesen vizsgálhatja a NAV a BVK/VKA struktúrát?

Igen. Az ellenőrzés az adó megállapításához való jog elévülési idején belül visszamenőlegesen is lefolytatható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hatóság akár több évvel korábbi tranzakciókat, szerződéseket és körülményeket is vizsgálhat, beleértve azt is, hogyan és milyen céllal jött létre maga a struktúra.

5. Megszűnik a bizalmi vagyonkezelés mint jogintézmény?

Nem. Az új szabályozás nem kérdőjelezi meg a BVK létjogosultságát. A bizalmi vagyonkezelés továbbra is az egyik legjobb eszköz a hosszú távú, tudatos vagyontervezéshez. Az adóhalasztás lehetősége megmarad, a TBSZ-nyitás lehetősége változatlanul elérhető, és ami a legfontosabb: a vagyonrendelő halálát követően a kedvezményezett adómentesen szerezheti meg az örökséget. Az új szabályok elsősorban azokat a struktúrákat érintik, amelyek kizárólag azonnali adóelőny realizálására jöttek létre, valódi hosszú távú vagyontervezési cél nélkül.

Mit vizsgál pontosan a NAV a BVK-k és VKA-k esetében?

6. Csak a formai és számviteli megfelelést ellenőrzi a hatóság a bizalmi vagyonkezelések NAV ellenőrzésekor?

Nem, és ez az új szabályozás legfontosabb eleme. A NAV a struktúra valós gazdasági tartalmát és a létrejöttének teljes körülményrendszerét vizsgálja. A hatóság arra kíváncsi, hogy a BVK/VKA valóban hosszú távú vagyonvédelmi és örökléstervezési céllal jött-e létre, vagy csupán adóelőnyök realizálására szolgált.

7. Mik a legfontosabb vizsgálati szempontok a bizalmi vagyonkezelések NAV ellenőrzése során?

A törvény 114. §-a szerint az ellenőrzés különösen az alábbiakra terjed ki: a tanácsadó és az ügyvéd bevonásának módja és célja; az írásos szövegtervezetek és megbízási szerződések tartalma; a vagyonkezelő, a vagyonrendelő és a kedvezményezett közötti valós viszony; a vagyonrendelés és az első tőkekiadás közötti időtartam; valamint a vagyonkiadást kiváltó ok.

8. Mit jelent az, hogy a NAV vizsgálja a vagyon “életútját” a bizalmi vagyonkezelések ellenőrzésekor?

Ez az egyik legkritikusabb, és sokak által még nem ismert szempont. A hatóság nem csupán a struktúra jelenlegi állapotát vizsgálja, hanem a vagyon teljes történetét az eredeti vagyonrendeléstől a mai napig. Ha az eredeti vagyonrendelés óta értékesítések, apportok, részesedéscserék vagy egyéb átalakulások történtek, a hatóság vizsgálhatja, hogy az ezekből keletkező értéknövekmény hogyan jelenik meg a jelenlegi vagyonelemekben, és az adókötelezettség nyomon követhető-e. Különösen érintett lehet az a struktúra, amelybe üzletrész vagy ingatlan került, amelyet később értékesítettek, majd az ellenértékből új befektetéseket vásároltak.

9. Miért probléma a bizalmi vagyonkezelések NAV ellenőrzésekor, ha a vagyonrendelés és a tőkekiadás között kevés idő telt el?

A bizalmi vagyonkezelés elsődleges célja a vagyon hosszú távú védelme és a generációváltás biztosítása. Ha a vagyonrendelés után indokolatlanul hamar történik tőkekiadás, a hatóság vélelmezheti, hogy a struktúra nem valódi hosszú távú vagyontervezési céllal, hanem kizárólag egy konkrét tranzakció adóoptimalizálása érdekében jött létre. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy jogsértés történt, de hitelt érdemlő magyarázatot igényel.

10. Mit jelent a “rendeltetésszerű joggyakorlás” elvének vizsgálata a bizalmi vagyonkezelések NAV ellenőrzése során?

A NAV azt vizsgálja, hogy a BVK-t vagy VKA-t az eredeti, törvényes céljaira – vagyonvédelem, generációváltás, hosszú távú vagyonkezelés – használták-e, vagy a struktúra elsősorban adóelőnyök elérésére irányult. Ha az utóbbi azonosítható, a hatóság a rendeltetésellenes joggyakorlás megállapítása alapján adókülönbözetet állapíthat meg.

Az aggódó BVK-vagyonrendelő kérdései

11. A BVK-mat adóoptimalizálás céljából hoztam létre – ez önmagában probléma lehet NAV ellenőrzéskor?

Az adóoptimalizálás törvényes cél, és a bizalmi vagyonkezelés jogszabály által biztosított eszköz. Önmagában az a tény, hogy valaki adóelőnyök kihasználása érdekében hozta létre a struktúrát, nem jelent jogsértést. A hatóság azonban azt vizsgálja, hogy az adóelőny realizálása volt-e az egyetlen és kizárólagos cél, vagy a struktúra mögött valódi, hosszú távú gazdasági, vagyonvédelmi vagy örökléstervezési tartalom is áll. Ha az utóbbi hitelt érdemlően igazolható, a struktúra védhető.

12. A bizalmi vagyonkezelés NAV ellenőrzése során mit jelent az, hogy a NAV vizsgálja, hogyan vontam be az ügyvédet ?

A törvény szövege szerint a hatóság vizsgálja a közreműködő tanácsadóval és az ellenjegyző ügyvéddel létesített kapcsolat kezdeményezésének módját és célját. Egyszerűbben fogalmazva: a NAV arra kíváncsi, hogy az ügyvéd bevonása egy hosszú távú vagyontervezési folyamat részeként történt-e, vagy az egyetlen cél egy konkrét adóelőny azonnali realizálása volt.

13. Röviddel a vagyonrendelés után tőkét vettem ki a BVK-ból. Ez problémát jelent a bizalmi vagyonkezelés NAV ellenőrzése során?

Ez az egyik legkritikusabb vizsgálati szempont. A törvény kifejezetten előírja, hogy a NAV vizsgálja a vagyonrendelés és az első tőkekiadás közötti időtartamot, valamint a kiadást kiváltó okot. Ha ez az időtáv rövid volt, és a kiadás mögött nem áll hitelt érdemlő, dokumentált gazdasági vagy életesemény-alapú indok, az a hatóság számára azt jelezheti, hogy a struktúra nem valódi hosszú távú vagyontervezési céllal jött létre.

14. Nem tudom pontosan, mit tartalmaz a megbízási szerződésem az ügyvéddel. Ez kockázat a bizalmi vagyonkezelés NAV ellenőrzése során?

Igen, potenciálisan az. A NAV vizsgálja a megbízási szerződés terjedelmét, részletezettségét és adóelőnnyel összefüggő esetleges rendelkezéseit. Ha a szerződés tartalmát Ön sem ismeri pontosan, az első lépés az, hogy beszerzi és áttekinti azt. Egy független szakértői átvilágítás keretében mi is elvégezzük ennek az elemzését, és feltárjuk, hogy a szerződés tartalma milyen kockázatokat hordoz a NAV-vizsgálat szempontjából.

15. Mi van, ha a BVK-m létrehozásakor nem készültek részletes dokumentumok, szövegtervezetek? Ez kockázat a bizalmi vagyonkezelés NAV ellenőrzése során?

A dokumentáció hiánya vagy vékony volta önmagában nem jelent jogsértést, de a hatósági vizsgálat során megnehezíti a struktúra valódi céljának hitelt érdemlő igazolását. A NAV a kezelt vagyonnal kapcsolatos írásos szövegtervezetek tartalmát is vizsgálja. Ha ezek nem léteznek vagy nem elég részletesek, az a hatóság számára kérdéseket vethet fel a struktúra mögötti szándékkal kapcsolatban.

16. A BVK-mban az eredeti vagyonelemet már értékesítettük, és az ellenértékből más befektetést vásároltunk. Ez kockázatot jelent a bizalmi vagyonkezelés NAV ellenőrzése során?

Ez az egyik legkritikusabb helyzet az új szabályozás fényében. A hatóság vizsgálhatja, hogy az eredeti vagyonrendeléshez kapcsolódó értéknövekmény hogyan “öröklődött át” az új vagyonelemekre, és az adókötelezettség nyomon követhető-e a vagyon teljes életútján. Ilyen esetben különösen fontos, hogy minden egyes tranzakció – értékesítés, apport, részesedéscsere, újrabefektetés – megfelelően dokumentált legyen.

17. Mekkora adóbírságra számíthatok, ha a NAV problémát talál a bizalmi vagyonkezelés NAV ellenőrzése során?

Ez kizárólag az egyedi körülmények alapján ítélhető meg, és függ attól, hogy a hatóság milyen jogcímen állapít meg adókülönbözetet, milyen időszakra vonatkozóan, és hogy az adózó együttműködő volt-e a vizsgálat során. Általánosságban elmondható, hogy az adóbírság mértéke az adókülönbözet 50–200%-a is lehet, amelyhez késedelmi pótlék is társul. Pontosan ezért érdemes a vizsgálat előtt, nem pedig utána felkeresni egy tapasztalt szakértőt.

A BVK/VKA Szakértői Átvilágítás

18. Mit jelent a BVK/VKA Szakértői Átvilágítás, és miben más, mint egy általános jogi tanácsadás?

Az Aliant Hungary által kínált BVK/VKA Szakértői Átvilágítás egy célzott, a NAV új vizsgálati szempontrendszerére épülő, független elemzés. Nem általános jogi tájékoztatást nyújtunk, hanem az Ön konkrét struktúráját, dokumentációját és körülményeit vizsgáljuk meg pontosan azokból a szempontokból, amelyeket a hatóság is alkalmazni fog. Az eredmény egy világos, őszinte kép arról, hogy a struktúra jelenlegi állapotában hogyan állna helyt egy hatósági vizsgálaton.

19. Mire terjed ki BVK/VKA szakértői átvilágítás?

Az átvilágítás során a NAV új vizsgálati szempontrendszerét alkalmazva, kívülről és kritikusan elemezzük a meglévő BVK struktúrát és a teljes dokumentációs hátteret; azonosítjuk azokat a pontokat, amelyek a hatóság számára magyarázatot igényelhetnek; feltérképezzük a vagyon “életútját” az eredeti vagyonrendeléstől a mai napig; és segítünk abban, hogy Ön felkészülten, tájékozottan és magabiztosan állhasson a NAV elé.

20. Miért érdemes az Aliant szakértőit választani?

Az Aliant Hungary vezető partnerei, Dr. B. Szabó Gábor, Dr. Menyhei Ákos és Dr. Góbi János a bizalmi vagyonkezelés területének nagy tapasztalattal rendelkező, elismert szakértői. Nemcsak a jogintézmény betűjét, hanem annak szellemét és eredeti célját is belülről ismerik, és pontosan ezt a tudást és szemléletet hozzák az Ön struktúrájának független elemzéséhez is.

Dr. Menyhei Ákos, LL.M, TEP és Dr. B. Szabó Gábor, TEP társszerzői a Bizalmi vagyonkezelés és az Alapítvány (HVG-ORAC) című hazai szakkönyveknek, amelyek a terület meghatározó magyar nyelvű referenciamunkái.

Dr. Menyhei Ákos rendszeresen publikál az Oxford University Press által kiadott Trusts & Trustees szakfolyóiratban, amely a trust jog és gyakorlat egyik vezető nemzetközi kiadványa, és több nemzetközi szakkönyv társszerzőjeként is jegyezik. A Society of Trust and Estate Practitioners (STEP) tagja és a STEP Hungary elnökségi tagja.

Dr. B. Szabó Gábor rendszeresen publikál az Offshore Investment című nemzetközi szakmai folyóiratban, amely a nemzetközi adótervezés, vagyonvédelem és bizalmi vagyonkezelés egyik elismert kiadványa. A Society of Trust and Estate Practitioners (STEP) tagja, amelynek magyarországi szervezetében titkárii tisztséget tölt be.