A családi generációváltással kapcsolatos cikksorozatunk első részében bemutattuk a bizalmi vagyonkezelést és a vagyonkezelő alapítványt, kiemelve azok legfontosabb jellemzőit és azt, hogyan segíthetik a családokat abban, hogy hosszú távon megőrizhessék és gyarapíthassák a családi vagyont. Cikksorozatunk második részében most a vagyonkezelő alapítvány létrehozása a témánk, az azzal kapcsolatos kérdéseket járjuk itt körbe.
Magyarországon a jogi személyek, így az alapítványok létrehozása is meghatározott szabályozás szerint történik, amely biztosítja az átláthatóságot és a jogi megfelelést. Az alábbiakban áttekintjük a vagyonkezelő alapítvány alapításának folyamatát, és az ehhez szükséges lépéseket és dokumentumokat.
Az alapítvány létrehozása
Az alapítványok esetében az ún „jogi személyt” létrehozó okirat az alapító okirat. Az alapító(k) az alapító okiratban szabályozhatja(ják) az alapítvány szervezetét és működési szabályait, túlnyomórészt szabadon rendelkezhetnek ezekről. Az alapítvány jogi személyiséget a bírósági nyilvántartásba vétellel nyer el, és a magyar szabályozás szerint a bíróság csak jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg a nyilvántartásba vételt.
Az alapítvány létrehozásának két fázisa
Az alapító okirat elkészítése és aláírása: Az alapító okirat és az egyéb kapcsolódó iratok alakiságára és tartalmi követelményeire vonatkozó előírásokat minden esetben figyelembe kell venni. A vagyonkezelő alapítvány esetében az alapító okiratot ügyvéd által ellenjegyzett formában kell elkészíteni.
Abban az esetben, ha az alapító nem készpénzzel hozza létre az alapítványt, a rendelkezésre bocsátott vagyonelem vagyonértékelése is szükséges.
Bejegyzési kérelem benyújtása: Az alapítvány jogi személyisége a bírósági nyilvántartásba való jogerős bejegyzéssel nyerhető el. A bejegyzési kérelem és a kapcsolódó iratok benyújtásával kezdődik az alapítvány létrehozásának második fázisa. A bíróság nemperes eljárásban dönt a kérelemről.
Az alapító okirat kötelező tartalmi elemei
Az alapítvány neve: törvényileg nagyon részletesen szabályozott az elnevezés, elsődleges cél minden esetben az, hogy biztosítania kell az alapítvány egyediségét és megkülönböztethetőségét más alapítványoktól.
Az alapítvány célja: Az alapító okiratnak tartalmaznia kell az alapítvány célját, amelynek az alapítvány tervezett tevékenységével összhangban kell állnia. Az alapítvány csak az alapító okiratban meghatározott céloknak megfelelően működhet (ezeket csak különleges esetben lehet módosítani), valamint az alapítvány vagyonának el kell érnie a törvényben rögzített minimum 600 millió forintot.
Az alapítvány vagyona és felhasználási módja
Az alapítvány induló vagyonát és annak felhasználási módját is meg kell határozni az alapító okiratban. A vagyonkezelő alapítvány esetében van kötelező tőkeminimum meghatározva (a vagyonkezelő alapítvány esetében a minimális induló vagyon 600 millió forint).
Székhely
Az alapítvány székhelyének csak konkrét ingatlan címét lehet megadni az alapító okiratban.
Az alapítvány működésének időtartama
Az alapítvány létrejöhet határozott vagy határozatlan időre is. Az alapító okiratban meg kell határozni ezt az időtartamot, amennyiben ez nem történik meg, az alapítvány határozatlan időre jön létre. A határozott időre létrehozott alapítványok esetében azok megszűnését lehet egy adott időponthoz vagy egy feltétel teljesüléséhez is kötni.
A kuratórium tagságra vonatkozó szabályok
Az ide vonatkozó szabályok igen összetettek, számos törvényi elvárásnak kell megfelelni, amelyekről egy későbbi cikkünkben részletesen írunk majd. Érdemes kiemelni azonban, hogy a kuratórium tagjainak kijelölésére és díjazásuk meghatározására az alapító jogosult.
Gazdasági tevékenység
A vagyonkezelő alapítvány esetében lehet egyedül alaptevékenység a gazdasági tevékenység (vagyonkezelés) végzése, más alapítványok nem létesíthetőek elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására, ott az csak másodlagos cél lehet.
Kedvezményezettek
Az alapítványi vagyon felhasználása során az alapító okiratban megjelölt személyek lehetnek a kedvezményezettek, illetve azok, akiket ennek hiányában az alapítvány kijelölt szerve kedvezményezettként jelöl meg.
A megszűnés esetén fennmaradó vagyon
Az alapító rendelkezhet az alapítvány megszűnésének esetére fennmaradó vagyon jogi sorsáról.
Az alapító adatai
Alapítványt egyaránt létesíthet magánszemély és jogiszemély is. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell az alapító személy vagy személyek nevét és lakóhelyét vagy székhelyét.
Összegzés
A vagyonkezelő alapítványok létrehozása gondos tervezést és alapos jogi ismereteket igényel. Az alapító okirat és a kapcsolódó dokumentumok pontos elkészítése, valamint a bírósági nyilvántartásba vételi eljárás szakszerű lefolytatása biztosítja, hogy az alapítvány megfelelően működjön és elérje kitűzött céljait.
Gyakran Ismételt Kérdések (GY.I.K.)
Mi a vagyonkezelő alapítvány létrehozásának első lépése? Az alapítás első és legfontosabb lépése az alapító okirat elkészítése és ügyvédi ellenjegyzése. Ez a dokumentum fekteti le az alapítvány szervezetének és működésének szabályait.
Milyen két fő fázisból áll az alapítvány létrehozása? Az alapítás két fázisból áll: először az alapító okiratot kell elkészíteni és aláírni, majd a második fázisban be kell nyújtani a bejegyzési kérelmet a bírósághoz. Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét.
Melyek az alapító okirat legfontosabb kötelező elemei? Az alapító okiratnak kötelezően tartalmaznia kell az alapítvány nevét, célját, székhelyét, induló vagyonát (minimum 600 millió forint értékben), a működés időtartamát, a kuratóriumra vonatkozó szabályokat, valamint az alapító(k) adatait.
Lehet-e egy vagyonkezelő alapítvány elsődleges célja a gazdasági tevékenység? Igen, a vagyonkezelő alapítvány az egyetlen olyan alapítványi forma Magyarországon, amelynek elsődleges, alaptevékenysége lehet a gazdasági tevékenység, azaz a vagyonkezelés.
Ki határozza meg a kedvezményezettek körét? Az alapító az alapító okiratban jelölheti meg a kedvezményezetteket, vagy ennek hiányában az alapítvány kijelölt szerve (jellemzően a kuratórium) dönt a személyükről.
Milyen formában kell rendelkezésre bocsátani az induló vagyont? Az induló vagyon nem csak készpénz lehet; az alapító rendelkezésre bocsáthat bármilyen vagyonelemet, például ingatlant, üzletrészt vagy egyéb vagyoni értékkel bíró jogot. Nem készpénz esetén vagyonértékelés szükséges.
Mi történik az alapítvány vagyonával a szervezet megszűnése esetén? Az alapítónak lehetősége van már az alapító okiratban rendelkezni arról, hogy az alapítvány esetleges megszűnésekor mi legyen a fennmaradó vagyon sorsa.
Az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Iroda nagy tapasztalattal rendelkezik a Vagyonkezelő Alapítványok létrehozása területén, számos hazai és külföldi család számára alakítottunk már ki olyan egyedi konstrukciókat, amelyek több generáción átívelve is biztosítani tudják a családi vagyon megőrzését és gyarapítását.
Ha bármilyen kérdése van a témával kapcsolatosan, keresse bizalommal szakértőinket: Dr. B. Szabó Gábort és Dr. Menyhei Ákost.