Hazánkban az elmúlt években jelentősen felpörgött a házassági kedv, ugyanakkor sajnos még mindig nem állunk jól válások terén, hiszen csak minden harmadik házasság tart élethosszig. Miközben az esküvővel járó teendőkről és a szükséges adminisztrációról sok információval rendelkezünk, kevesebbet tudunk arról, hogy mi lesz a vagyon sorsa akkor, ha összekötjük életünket párunkkal. Cikkünkben azt járjuk körbe, hogyan rendezhető megnyugtató módon a vagyon helyzete házasság esetén.
Mit jelent a különvagyon és a közös vagyon fogalma?
A házasságok egyik legnagyobb próbatétele a vagyon kérdése, amely – függetlenül annak méretétől – rendezetlenség esetén komoly nehézségek elé állíthatja a feleket. Bár a közvélekedés szerint a rendezetlen vagyon csak a váláskor okozhat gondokat, amellett hogy ez önmagában is fajsúlyos kérdés, egy egyébként kiválóan működő párkapcsolatban is konfliktusforrássá válhat. Éppen ezért érdemes tisztázni, hogy mit jelent a külön- és közös vagyon fogalma.
Egyszerű volna úgy kettéválasztani a fogalmakat, hogy a házasság megkötése előtt szerzett vagyonelemek a felek különvagyonát jelentik, míg a ceremónia utáni időszakban szerzett vagyon a közöst gyarapítja. Bár nagyon leegyszerűsítve hüvelykujjszabályként alkalmazható ez a megközelítés, a helyzetet mindenképpen érdemes árnyalni.
A házastársi vagyonközösséget megelőzően szerzett vagyon a különvagyon kategóriába tartozik, azaz ellenkező rendelkezés híján csak az egyik felet illeti meg. Például ha a felek mindketten cégtulajdonosok, akkor a házasságkötés ellenére sem támaszthatnak jogot a másik fél által birtokolt cégrészre. A felek különvagyonát képzi továbbá:
- az általuk örökölt vagy kifejezetten nekik ajándékozott vagyon, függetlenül attól, hogy a felek házasok-e már,
- a feleket illető szellemi jogok, de az abból a házassági vagyonközösség ideje alatt keletkező járadék nem,
- ha bármely fél személyét ért sérelem miatt kap kártérítést (függetlenül attól, hogy fennáll-e már a házasság),
- személyes használati tárgyak, illetve a különvagyonból szerzett egyéb vagyonelemek (például egy házasság előtt vásárolt autó eladásából finanszírozott új gépjármű).
Az úgynevezett közös vagyon meghatározása a fentiek tükrében könnyebbé válik. A fentiek kivételével tehát – egyéb rendelkezés híján – minden közös vagyonnak számít, amelyet a házasságot kötött felek a vagyonközösség időtartama alatt együtt vagy külön szereztek.
Kollégáink az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Irodánál segítenek a házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatos kérdések megválaszolásában és az Önnek leginkább megfelelő jogi forma kiválasztásában és megvalósításában. Forduljon hozzánk bizalommal!
Mi történik, ha nem rendelkezik a házasság előtt szerzett vagyonról, a házasság után
közös vagyonná válik?
Sok a mítosz a közös vagyon és annak esetleges váláskori elosztása körül, melyet leginkább a 90-es évek televíziós sorozatai táplálnak. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a Dallas Jockey-ja és mi teljesen eltérő jogrendszer szerint házasodunk – az USA-beli és a magyar jog másként gondolkozik a vagyonközösségről.
Az viszont bizonyos, hogy a házasság előtt szerzett vagyon nem válik közös vagyonná. Jellemző félelem kering azonban ezzel kapcsolatban, így egy egyszerű, de szemléletes példán keresztül érdemes az eseményeket bemutatni.
Példánk alapját egy nagyértékű ingatlan képzi, melyet a házaspár női tagja örökölt még évekkel a házastársi vagyonközösség megalapítása, azaz a házasság előtt. A fenti definíciók alapján ez az ingatlan az úgynevezett különvagyon részét képezi a házasság előtt, és ez a helyzet nem változik a házasság megkötésével. Így az ingatlannal kapcsolatos döntéseket a feleség önállóan hozhatja meg, és az esetleges eladásból származó bevétele “a különvagyon helyébe lépő értékként” a különvagyon része marad.
Ugyanakkor a házasságkötés pillanatától az ingatlan bérbeadásából származó érték közös vagyonná válik, azaz mindkét felet közösen illeti. A helyzet azonban ekkor is tiszta, hiszen a felek pontosan és könnyedén nyilvántarthatják az ingatlanból szerzett bevételeket. Az első nehézséggel a házastársak akkor szembesülnek, ha az életközösség megszüntetéséről döntenek, és nem sikerül megállapodni a vagyonfelosztásról. Ha az immáron közös vagyon részét képező bérleti díjakkal ráadásul a felek nem a házasság alatt sem számoltak el, mert az egy külön számlán gyűjtésre, akkor a másik fél joggal várhatja el, hogy ez a tétel is a vagyonfelosztás részét képezze.
Sokkal nehezebb helyzetet teremt ugyanakkor a cégtulajdon és az azzal kapcsolatos vagyon rendezése. Ha a házastársak egyike a vagyonközösség ideje alatt alapít céget, az már közös vagyonnak számít, ahogyan a házasság előtt alapított cég osztaléka is. Ennek rendezése egy válás esetén azonban könnyen megingathatják a cég működését és pénzügyi stabilitását, amely miatt kiemelten fontos, hogy a vagyon a házasság ideje alatt védve legyen.
Meddig lehet rendelkezni a házasság előtt szerzett vagyon sorsáról?
Ahhoz, hogy erre a kérdésre érdemben feleljünk, előbb érdemes tudni, milyen módon rendelkezhetünk a házasság előtt szerzett vagyon sorsáról. Ennek egyik legelterjedtebb és legnépszerűbb módja a házassági vagyonjogi szerződés, amelyben a felek szinte korlátlan tartalommal egyezhetnek meg a vagyon védelméről.
A szerződést a házasulandó vagy már házas felek a vagyonközösség fenállását megelőzően, illetve fennállása alatt bármikor megköthetik. Ez akkor lehet előnyös, ha az egyik fél a házasság fennállása alatt olyan vagyonfelhalmozásba kezd, amelyet a közös megállapodás alapján különvagyonaként szeretne kezelni. (Például olyan beosztásba kerül, amelynél a fizetése jelentősen megemelkedik, és ennek védelméről szeretne gondoskodni.)
Milyen módon lehet rendelkezni erről?
A fentebb említett házassági vagyonjogi szerződésnek azonban vannak korlátai:
- Bizonyos esetekben kommunikációs tabutéma a pénzügyi helyzet, és ennek vagyonjogi szerződéses rendezése komoly konfliktusok forrása lehet a pár tagjai között.
- Megújítása körülményes is lehet, hiszen rengeteg adminisztrációval jár.
- Csak a házasságban szereplő két félről szól, így nem vonható be más természetes vagy jogi személy kedvezményezettként.
- A házassági vagyonjogi szerződés a vagyon teljes feltárását igényli, azonban vannak esetek, amikor a házasulandó felek a vagyonuk egy részét szeretnék diszkrécióban tudni.
- A házassági szerződés a válás során könnyen támadható a bíróság előtt, így ha nem precíz, pontos és óvatos a szövegezése, a jogi folyamat során akár érvénytelennek is nyilváníthatják. (Például hivatkozhat arra a másik fél, hogy nem önszántából írta alá, amely nagyban megbonyolítja a procedúrát.)
Ennek erős alternatívája lehet a bizalmi vagyonkezelő bevonása, aki a házassági szerződés helyett gondoskodhat a különvagyon védelméről, illetve a házasság ideje alatt keletkezett vagyonelemek elosztásáról.
A házasság előtt és alatt felhalmozott adósság közös vagy külön tulajdon?
A magyar jog úgynevezett különadósságnak nevezi a házasságkötés előtt a házasodó felek által képzett adósságokat. Ezek a házasság után sem alakulnak közös vagyonná, hacsak erre valamiért nincsen kifejezett szándék egy vagyonjogi szerződés keretében. Hasonlóan ebbe a kategóriába esnek a különvagyonon keletkező kötelezettségek.
A házasság alatt felhalmozott adósság azonban (hacsak nem a különvagyonnal kapcsolatosan jött létre) közös tulajdonnak számít, így mindkét fél felel érte, illetve a kötelezettségek kielégítése során egy hitelező a közös vagyon elemeinek árverezésével juthat pénzhez.
Lehet-e később módosítani a házasság előtt szerzett vagyonról szóló rendelkezést?
A házasság előtt szerzett vagyon elemeit minden élethelyzetben érdemes védelmezni, akkor is, ha nem számítunk a házastársi vagyonközösség felbontására. A vagyon védelmének egyik legfontosabb eszköze, hogy a “leltárt” frissen tartjuk, azaz a bizalmi vagyonkezelővel kötött szerződést vagy az ügyvéd vagy közjegyző előtt hitelesített házassági szerződést folyamatosan aktualizáljuk.
A bizalmi vagyonkezelés előnyei házastársi vagyonközösség esetében:
- Átlátható formában, könnyen adminisztrálható a változás.
- Gyorsabb az aktualizálás, mint a közjegyző előtti megoldás.
- Magasabb diszkréció a vagyonelemeket illetően, sőt a bizalmi vagyonkezelő a hitelezők esetében is biztosítja a vagyonvédelmet. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy így “megúszható” a hitelezők kifizetése.)
- A bizalmi vagyonkezelés alatt álló vagyonelemek védettek az esetleges csalás ellen.
- Korábbi házasságból származó gyerek esetén biztosítható a vagyonhagyó akaratának érvényesítése.
- A házastársakon kívül további aktorok, például kedvezményezettek is bevonhatóak a szerződésbe, míg ez a házassági szerződésben nem lehetséges.
Azokban az esetekben, amikor a vagyon mértéke nem teszi indokolttá a bizalmi vagyonkezelés nyújtotta megoldást, egy alaposan átgondolt és precízen megfogalmazott házassági vagyonjogi szerződés az a struktúra, ami védelmet nyújthat a külön megszerzett vagyonnak.
Amennyiben a házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatos kérdése van, kollégáink az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Irodánál szívesen állnak rendelkezésre azok megválaszolásában és segítenek Önnek a leginkább megfelelő jogi forma kiválasztásában és megvalósításában is. Forduljon hozzánk bizalommal!
Kérdések
- Mit kell tenni ahhoz, hogy a házasság előtt szerzett vagyon ne váljon közös tulajdonná? A házasság előtt szerzett vagyon különtulajdon marad, azaz a korábban birtokolt vagyonelemek nem kerülnek be a “közösbe”. Az azokból származó bevételek a házasságkötés pillanatától kezdve azonban igen, amelyekről bizalmi vagyonkezelő bevonásával vagy házassági szerződés útján gondoskodhatunk.
- Mit jelent a különvagyon? A különvagyon a házasság előtt szerzett vagyonelemek, valamint a házassági vagyonközösség ideje alatt személyre szólóan kapott (ajándékozott, örökölt) vagyon összességét jelenti. A különvagyon lényege, hogy csak az egyik fél rendelkezik felette, ugyanakkor a házasság alatt a különvagyonon keletkezett bevétel közös vagyonnak számít.
- Ha nem rendelkezik a házasság előtt szerzett vagyonról az a házasság után automatikusan közös vagyon lesz? Nem, a házasság előtt szerzett vagyon a különvagyon jogi kategóriába kerül. Ugyanakkor bizonyos esetekben évekkel, évtizedekkel a szerzés után már nehéz bizonyítani a vagyon eredetét, így a nem dokumentált és körültekintően védett vagyonelemek egy válás során akár közös vagyonként megosztásra is kerülhetnek.