A bizalmi vagyonkezelés révén jelentős adóelőnyök érhetők el, de ez még a vagyonrendelést megelőzően alapos szakmai körültekintést és tervezést igényel.
A jogviszony szereplőinek, a kezelt vagyonnak és a vagyonkezelés alatt keletkezett hozam adójogi helyzetét, valamint a bizalmi vagyonkezelés időtartamát mintegy mátrix szerűen vizsgálva kell tudni felállítani azt a vagyonkezelési tervet, melynek pontos betartásával lehet csak az adóelőnyöket realizálni.
Mindazonáltal néhány szabály általánosságban is megállapítható.
- A vagyonrendelés, vagyis a vagyon átadása bizalmi vagyonkezelésbe sem a vagyonrendelő, sem a bizalmi vagyonkezelő oldalán nem keletkeztet azonnali adófizetési kötelezettséget. Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 2023. szeptemberi módosítása alapján azonban a vagyonrendelés értékesítésnek minősül. Amennyiben a vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelem értékét vagyonrendeléskor magasabb összegben állapítja meg, mint annak a megszerzéskori értéke volt, akkor a különbözet után személyi jövedelemadó kötelezettsége merül fel, amelyhez bizonyos esetekben szociális hozzájárulás megfizetése is kapcsolódhat.
- Nem kötelező azonban vagyonrendeléskor piaci értéken bizalmi vagyonkezelésbe adni a vagyonelemeket, de tudnunk kell, hogy ha a vagyonrendeléskor nem került sor a vagyonelem felértékelésére, akkor az adófizetésre a kezelt vagyon kedvezményezett részére történő kiadásakor kerül majd sor. Kivételt képez a fentiek alól az, amikor a vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelést a halála esetére rendeli, ebben az esetben a vagyonkezelésbe kerülő vagyonelem adómentes felértékelésére továbbra is lehetőség lesz. A kedvezményezettnek sem kell személyi jövedelemadó kötelezettséggel számolnia akkor, ha a kezelt vagyon tulajdonjoga a vagyonrendelő halála után kerül hozzá.
- Az adóteher általában csak a vagyon és hozamának a kedvezményezett részére történő kiadás során merülhet fel, de mindaddig él az adóhalasztás lehetősége.
- A rendelt vagy kezelt vagyon sajátos jogi képződmény. Egyfelől nem önálló jogalany, nem minősül jogi személynek, másfelől azonban a társasági adóról szóló törvény alapján önálló adóalany saját adószámmal és adóbevallással. A számviteli törvény hatálya alá is tartozik, és ennek alapján pénzügyi beszámoló és mérleg készítésére is köteles. Adó és számviteli szempontból tehát a kezelt vagyon úgy viselkedik, mint egy gazdasági társaság. Ebből következőleg, a jelenlegi magyar adórendszer minden olyan eleme, amely adókedvezményt vagy adómentességet kínál a gazdasági társaságoknak, vonatkozik a „kezelt vagyonra” mint a társasági adó alanyára. Ily módon a bizalmi vagyonkezelés alkalmazható a leggyakrabban használt adótervezési struktúrák kialakításához.
A vagyonkiadás során a kezelt vagyont két részre kell osztani: tőke és hozam. A tőke esetében a vagyonkiadás során illetékfizetési kötelezettsége áll fenn a kedvezményezettnek. Nem áll fenn ez a kötelezettség, ha a kedvezményezett nem más, mint a vagyonrendelő, illetve, ha a kedvezményezett a vagyonrendelőnek házastársa vagy egyenesági rokona. A hozam kiadása esetén a magánszemély kedvezményezettnek úgy kell adóznia, mintha osztalékot kapna.