Amikor a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályok 2014. márciusában az új Ptk. hatálybalépésével alkalmazhatóvá váltak, sokan kételkedtek, hogy ennek az új jogintézménynek helye van-e a magyar jogrendszerben. A jogalkotó azonban mondhatjuk úgy is, hogy „biztosra ment” és nagyon precíz kiegészítő szabályokat alkotott a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódóan.
Ez értelemszerűen kiterjedt az adószabályokra is. Egy új jogintézménynek a sikerességét és életképességét nagy mértékben tudja támogatni vagy éppen rombolni a hozzá kapcsolt adószabályozás. A bizalmi vagyonkezelés adószabályozása mindenképpen támogató jellegűnek minősül egyrészt azért, mert főbb vonalaiban adó semleges, néhány igen jelentős részletszabályozás vonatkozásában pedig kifejezetten támogató.
Milyen fő elemekből áll a bizalmi vagyonkezelés adózása?
- A vagyonrendeléshez kapcsolódó adózási kérdések,
- A vagyonkezeléshez kapcsolódó adózási kérdések és szabályozás,
- A vagyonkiadás adózása.
Értelemszerűen más és más megítélés alá esik adózási szempontból mind a vagyonrendelés, mind a vagyonkiadás a vagyonrendelő és a kedvezményezett jogi státusza miatt. Ugyanis akár a vagyonrendelő, akár a kedvezményezett lehet gazdálkodó szervezet, tehát társasági adó alany, és magánszemély, ezen belül egyéni vállalkozó is.
Az eltérő jogi státuszra vonatkozó eltérő adószabályok befolyásolják a vagyonrendelőre vonatkozó adó következményeket. Ugyanakkor bármilyen jogi státuszú vagyonrendelő esetén elmondható, hogy a vagyonrendelés alapvetően adó semleges, nem keletkeztet többlet adó terhet.
Bizalmi vagyonkezelés adózása:mit kell tudni a szabályozásról, ha a vagyonrendelő magánszemély?
A legegyszerűbb szabályozás a vagyonrendelők döntő többségét alkotó magánszemélyekre vonatkozik, ugyanis a vagyonrendelés nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget a vagyonrendelő részéről és miután a rendelt vagyon a kezelt vagyonba tőkeként kerül be, a kezelt vagyon szempontjából is teljesen adómentes. Ugyanakkor arra figyelemmel kell lenni, hogy amennyiben a vagyonrendelő egyéni vállalkozó, a vagyonrendelés eszköz értékesítésnek minősül és ekként adózik.
Bizalmi vagyonkezelés adózása:mit kell tudni a szabályozásról, ha a vagyonrendelő gazdálkodó szervezet?
Némileg bonyolultabb a helyzet abban az esetben, ha vagyonrendelő a társasági adó alkalmazási hatálya alá eső gazdálkodó szervezet. Ebben az esetben ugyanis amennyiben a vagyonrendeléskor a szerződésben meghatározott szerződéses érték eltér a vagyonrendelő nyilvántartásában rögzített könyvszerinti értéktől, akkor az kihatással van a vagyonrendelő adóalapjára. Az eltérés irányától függően adóalap csökkenést vagy adóalap növekedést idézhet elő a vagyonrendelés.
Mi a bizalmi vagyonkezelés adózására vonatkozó általános szabály?
A bizalmi vagyonkezelés adózására vonatkozó általános szabály szerint az önálló adózónak minősülő kezelt vagyon társasági adóalany és társasági adó fizetésére köteles.
Ennek megfelelően a kezelt vagyon adóalapjának megállapítására az általános számviteli szabályok szerint kerül sor és a kezelt vagyon 9 %-os társasági adó fizetésére köteles.
Ehhez kapcsolódik még az, hogy a kezelt vagyon a helyi iparűzési adó hatálya alá eső adózó és a székhelye szerinti helyi önkormányzat részére helyi iparűzési adóbevallást tenni és az adót megfizetni köteles.
Ugyanakkor, amennyiben a kezelt vagyon üzletileg hasznosított ingatlant tartalmaz, az adóbevallást az ingatlan fekvése szerinti illetékes önkormányzatnak kell megtenni és ide is kell az adót befizetni.
A kezelt vagyon társasági adóalany státuszából következően mindazok az adókedvezmények alkalmazhatóak amelyek a társasági adóalanyokat megilletik. A kezelt vagyon gazdálkodás szempontjából kiemelkedő jelentőségű a kapott osztalék, illetve a bejelentett részesedésből származó árfolyam nyereség adómentessége.
Mikor lehet eltérni a főszabálytól?
A fenti főszabálytól eltérési lehetőség van abban az esetben, ha kezelt vagyon vagyonrendelője és kedvezményezettje kizárólag magánszemély és a kezelt vagyonnak az adóévben kizárólag pénzügyi jellegű (osztalék, árfolyamnyereség, kamat, követelés stb) bevétele van.
Ebben az esetben a kezelt vagyon egyszerűsített adóbevallás tehet, továbbá a fenti jövedelmek nem képeznek adóalapot, ennek megfelelően adófizetési kötelezettség sem merül fel a fenti jövedelmek vonatkozásában.
Kizárólag magánszemélyek által alapított és kizárólag magánszemély kedvezményezett érdekében létrehozott kezelt vagyon további adókedvezményekkel élhet és a bizalmi vagyonkezelő tartós befektetési szerződést is köthet pénzintézettel. A tartós befektetési szerződés alapján az elkülönített számlán kezelt vagyon hozama három év elteltével csak 10 % személyi jövedelem adó alá esik a vagyonkiadásakor, öt év elteltével pedig teljes mértékben adómentessé válik amikor a bizalmi vagyonkezelő vagyonkiadás keretében kiadja a kedvezményezettnek.
A vagyonkiadás a fentiekhez hasonló adó semleges elbírálásban részesül. A vagyonkiadás során szét kell választani a kezelt vagyon hozamát és tőkéjét. A bizalmi vagyonkezelő először a hozamot köteles kiadni. A vagyon kezelés során keletkezett hozam teljes kiadása után kerülhet sor tőke kiadásra. Amennyiben a kedvezményezett magánszemély, a kezelt vagyon hozamából történő vagyonkiadás osztalékként 15 %-os személyi jövedelem adóval adózik.
Amennyiben a kezelt vagyon kedvezményezettje társasági adóalany és a vagyonrendelő és a kedvezményezett személye megegyezik, a hozam kiadása osztalékként adómentes.
Ha a vagyonrendelő és a kedvezményezett személye eltérő, a társasági adóalany kedvezményezett esetében a kapott hozam adóalap növelő tétel lesz. A kezelt vagyon tőkének kiadásra magánszemély kedvezményezett részére személyi jövedelem adómentes.
Amennyiben a kezelt vagyon tőkéjét gazdálkodó szervezet kapja meg, az adózás attól függ, hogy a kedvezményezett és a vagyon rendelő személye megegyezik, vagy eltérő. Abban az esetben, ha a kedvezményezett azonos a vagyon rendelővel akkor a tőke kiadás nem okoz adóalap növekedést. Amennyiben azonban a két személy eltérő, a kedvezményezett által megkapott tőkerész adóalap növelő tételként kerül elszámolásra.