A jelentősebb vagyonnal rendelkező családok számára komoly kihívást jelent a családi vagyon kezelése, értékének megőrzése és gyarapítása, valamint annak meghatározása, hogyan tudja ez a vagyon majd hosszabb távon is kiszolgálni a következő generációk igényeit. A jellemzően igen összetett és sokféle elemből felépülő vagyonok kezelése azonban nemcsak magas szintű szakértelmet, hanem állandó odafigyelést is igényel, így egy szakértő bevonása több szempontból is kiemelt fontossággal bír.

Mi is az a Family Office?

A Family Office alapvetően egy magánvagyon kezelő társaság, amely testreszabott pénzügyi és jogi szolgáltatások széles skáláját kínálja tehetős családok számára. A szolgáltatások túlmutatnak a vagyonkezelésen és a pénzügyi tervezésen, lefedik a családi vagyon minden aspektusának komplex, az adott család igényeire szabott kezelését.

A mai Family Office szolgáltatók többnyire ún. többcsaládos irodák, amelyek egyszerre több családot szolgálnak ki. Ezeknek a többcsaládos irodáknak az egyik legfontosabb erőssége az, hogy méretükből adódóan képesek arra, hogy nagy szakértelemmel és átfogó tapasztalattal rendelkező specialistákkal dolgoznak együtt.

Kinek van szüksége Family Office szolgáltatókra?

Minden nagyobb vagyonnal rendelkező család számára előnyös lehet egy Family Office, különösen akkor, ha a családfő személyesen intézi a család pénzügyekkel kapcsolatos összetett kérdéseket. Egy Family Office bevonásával jelentősen le lehet csökkenteni a család pénzügyeiért felelősséggel tartozó személy terheit, mivel így a szakértők lesznek azok, akik éjjel-nappal odafigyelnek a család pénzügyi életére, megteremtve azt a nyugalmat a família minden tagja számára, ami ahhoz kell, hogy szeretteikkel együtt élvezhessék a vagyonuk nyújtotta lehetőségeket.

Milyen szolgáltatásokkal tudja segíteni a családokat egy Family Office iroda:

• Átfogó vagyontervezés
• Ingatlanportfólió tervezése
• Utódlástervezés
• Adótervezés
• Jótékonykodási és ajándékozási tevékenységek tervezése
• Műkincsgyűjtemény, valamint jacht, magánrepülő és veteránautó-gyűjtemény vásárlásával és üzemeltetésével kapcsolatos szolgáltatások
• Pénzügyi tervezés és cash-flow elemzés
• Célalapú befektetés menedzsment
• Vagyonvédelem és kockázatkezelés
• Privát banki tanácsadás
• Adminisztrációs szolgáltatások
• Számviteli és pénzügyi beszámolási szolgáltatások
• Magántőkealapok, kockázati tőkealapok családi alapítványok, trustok és cégek létrehozása és kezelése

Az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Iroda elkötelezett aziránt, hogy ügyfelei számára minden esetben olyan egyedi megoldásokon alapuló szolgáltatást nyújtson, ami maximálisan figyelembe veszi az ügyfelek igényeit, valamint rövid és hosszútávú céljait. Tapasztalt szakembergárdánk készen áll arra, hogy szolgáltatásaink körét az Ön családja igényeihez igazítsa. Független, a nemzetközi piacon is jelentős tapasztalattal rendelkező vállalatként nemcsak a szerteágazó szakértelmet, a megkérdőjelezhetetlen lojalitást, hanem a maximális diszkréciót is garantálni tudjuk ügyfeleinknek.

Melyek a Family Office legfontosabb előnyei?

Egy Family Office bevonása jelentősen csökkenti a nagyobb családi vagyonok kezelésével járó stresszt, miközben nagymértékben növeli a családok lehetőségeit.

A Family Office által nyújtott integrált szolgáltatás biztosítja, hogy a család minden vagyoni kérdése egy kézben fusson össze, és a család segítséget kapjon a legmegfelelőbb szakemberek kiválasztásában és irányításában.

A Family Office nagyon fontos, de gyakran figyelmen kívül hagyott előnye a család bizalmas pénzügyi és üzleti információi feletti védelem, amely korlátozza harmadik felek hozzáférését ezekhez az érzékeny információkhoz.

Egy Family Office szolgáltatása olyan szintű komplexitást, rugalmasságot és gyorsaságot biztosít, amelyet más szolgáltatók és tanácsadók csak ritkán tudnak elérni.

Lépjen kapcsolatba velünk, és ismerje meg hogyan segíthetnek elhivatott Family Office szakértőink eligazodni Önnek a vagyona jelentette kihívások és lehetőségek között egy olyan rendszer megteremtésével, amely segít a generációs célok és a napi tevékenységek összehangolásában.

Korábbi cikkünkben a vagyontervezés kezdeti lépésével, a tervezési fázissal foglalkoztunk. Ebben az összefoglalónkban a megvalósítás és az ellenőrzés legfontosabb lépéseivel szeretnénk megismertetni olvasóinkat.

Vagyontervezés – a megvalósítás folyamata

Miután a tervezési fázisban feltérképeztük a jogilag releváns tényeket, megismertük az ügyfél érdekeit, és meghatároztuk az alkalmazandó jogot, illetve joghatóságot, rátérhetünk a vagyontervezés megvalósítására.

A vagyontervezés klasszikus jogi eszközei a végrendelet, az öröklési szerződés és a házassági szerződés.

A komplexebb vagyonok a fentieknél bonyolultabb struktúrát igényelnek, ezért gyakran használt eszközök a különböző országokban alapított cégek, családi alapítványok és a bizalmi vagyonkezelés (trust). A cégalapítás olyan természetes velejárója a gazdasági életnek, hogy a legtöbben nem is gondolják végig, miszerint a legalapvetőbb vagyontervezési lépést hajtják végre, amikor a vállalkozásban hasznosított és egyúttal kockáztatott vagyont elválasztják a magánvagyontól. A vagyonelemek szétválasztásának gyakori velejárója a felelősség korlátozása is a vállalkozásba bevitt vagyon mértékéig.

A cégek bevonásával végzett vagyontervezés következő lépcsőfoka még országhatárokon belüli: az üzleti kockázattal járó tevékenységek szétválasztása a befektetett eszközöktől és egyúttal a tevékenység anyagi kockázatainak felelősségbiztosítással történő fedezése. Klasszikus példa erre egy olyan cégstruktúra felállítása, ahol az ingatlan, a termelőeszközök és a termelés három különböző cégben van működtetve, így a termelőegység üzleti kockázata lehatárolható a konzervatívabb üzletpolitikát követő ingatlan- és eszközbérbeadásról.

Megfelelő üzemméret felett érdemes a vállalkozási és személyes vagyont vagy egy részét nemzetközi egyezmények védelme alá helyezni. A TFEU (Treaty of the Functioning of the European Union) az egyik legalapvetőbb védelmi rendszer, amely az EU-állampolgárok alapvető jogait, köztük a letelepedés szabadságát biztosítja. Ezt egészíti ki a kettős adóztatás elkerüléséről és a befektetések védelméről szóló egyezmények rendszere. Miután ezen utóbbi két csoportba tartozó szerződések bilaterális egyezmények, és így országonként eltérő tartalommal jöttek létre, ezért minden esetben egyedi vizsgálat szükséges a vagyontervezés során.

Öt-tízmillió euró feletti vagyon esetén – számos személyes körülmény figyelembevétele mellett – a vagyon egy részének tulajdonlása (de nem élvezete!) leválasztható a magánszemélyről. Ebben az esetben érdemes családi alapítványt vagy bizalmi vagyonkezelést (trustot) bevonni a zökkenőmentes generációváltás érdekénben. A családi alapítvány és a bizalmi vagyonkezelés lényegében ugyanarra a problémára kíván megoldást adni, csak más-más nézőpontból megközelítve. A családi alapítvány jogi személy, míg a bizalmi vagyonkezelés (trust) kötelmi jogi megállapodás. Mindkét megoldás használható a vagyontervezés során, de a trust, a kötelmi jogi megoldásból eredően, lényegesen nagyobb rugalmasságot kínál, mint a családi alapítvány. Ez utóbbi inkább a hosszú távú, több generációra szóló vagyontervezés eszköze, míg a trust alkalmasabb nemcsak a hosszú távú, hanem adott esetben akár csak néhány hónapos strukturálási igények megoldására.

A bizalmi vagyonkezelés a generációváltással kapcsolatos problémák megoldása mellett jól alkalmazható a vagyontervezés során olyan esetekben is:

• ahol a magánszemély által végzett tevékenység kizárólag vagy fő szabály szerint csak korlátlan felelősség mellett gyakorolható, mint az ügyvédek estében (ebben az esetben a trust a felhalmozott családi vagyon szeparációját hivatott ellátni a csak személyesen, vagy csak korlátlan felelősség mellett gyakorolható tevékenységtől);
• olyan üzleti titoktartást igénylő ügyekben, ahol valamely vagyontárgy megvétele vagy eladása esetén a tényleges tulajdonos kilétének ismerete árfelhajtó vagy éppen árcsökkentő szerepet játszhat;
• ahol a tényleges tulajdonos nem kívánja a piac tudomására hozni tulajdonosi mivoltát;
• vállalatfelvásárlások során, ahol a szerződéskötés és zárás időpontja eltér egymástól, és jelentős gazdasági érdek mutatkozik a szerződéskötéskori status quo megőrzése iránt;
• kiskorú vagy cselekvésképtelen hozzátartozók érdekeinek védelmében;
• ha a tulajdonos, illetve a vagyonrendelő akarata eltér a kötelezően alkalmazandó öröklési szabályoktól;
• ha a különböző országokban elhelyezett vagyonelemek rugalmas, és az egyes nemzeti adminisztrációtól mentes kezelése és a kedvezményezetteknek történő átadása szükséges;
• olyan üzleti vállalkozásokban, ahol a partnerek szeretnék teljes mértékben biztosítani azt, hogy a vállalkozás az eredetileg lefektetett szabályok szerint folytassa működését;

A felsorolás szinte a végtelenségig folytatható, alapvetően csak a jogászi fantázia és az adó- és illetéktörvények tudnak határt szabni a hasznosítás módozatait illetően.

Folyamatos ellenőrzés

Az elkészült vagyonterv folyamatos felülvizsgálatot és módosítást igényel a gazdasági, üzleti és jogi környezet változásainak dinamizmusával megegyezően. A jól összeállított vagyonterv biztosítja azt a rugalmasságot, hogy jogszabályi változás vagy a gazdasági környezet változása miatt alkalmatlan részek leválaszthatók vagy átalakíthatók legyenek. Ennek megfelelően a vagyontervező sohasem fejezheti be a tervvel kapcsolatos munkát teljes egészében, hiszen időről időre elő kell venni, felül kell vizsgálni és a diszfunkciókat korrigálni kell.

A vagyontervezés előnyei

A vagyontervezés legfőbb előnye, hogy biztosítja az ügyfél számára a vagyonelemeinek átruházása feletti kontrollt oly módon, hogy az kiterjedjen az átruházás idejére, az átruházott vagyon mértékére és a kedvezményezett személyek körére. Lehetséges, hogy az ügyfél valamennyi elképzelése nem valósítható meg, de a vagyontervezés biztosítja az átláthatóságot, és a rendelkezésre álló megoldások, valamint azok feltételeinek megértését az ügyfél számára, így már csak önmagában ezért is érdemes jól átgondolni a vagyonelemek elhelyezését.

A globalizáció nemcsak az üzleti tevékenyégeket, hanem a családok összetételét is folyamatosan formálja.  A határokon átívelő gazdasági tevékenységek, a világ különböző pontjain jelenlevő vagyonelemek és érdekeltségek, valamint a családok sokfélesége folyamatos kihívások elé állítja a vagyontervezéssel és vagyonkezeléssel foglalkozó szakembereket. Cikksorozatunk első részében megkíséreljük meghatározni a vagyontervezés pontos fogalmát, illetve tervezési fázisának legfontosabb kérdéseivel is megismerkedhetünk.

Mi a vagyontervezés?

„A vagyontervezés az az eljárás, amely során egy magánszemély vagy család elrendezi a vagyonelemek halál esetére szóló átruházását. A vagyonterv célja a vagyon lehető legnagyobb mértékű megőrzése a kijelölt kedvezményezetteknek és rugalmasság biztosítása a vagyon tulajdonosának. A vagyontervezés során a legnagyobb próbatételt az adójogi szabályok összehangolása és optimális alkalmazása jelenti.”¹

A vagyontervezés jellegénél fogva érinti az öröklési jogot, a biztosítási jogot, a bizalmi vagyonkezelést, a társasági jogot, ingatlanjogot, értékpapírjogot, adójogot és az illetékek szabályozását. Ennél fogva a vagyontervezés legfontosabb eszközei jogi szempontból a végrendelet, a családi alapítvány, a bizalmi vagyonkezelés (trust), a különböző országokban alapított és irányított cégek, valamint az életbiztosítások.

A vagyontervezés során ezen egyenként jól ismert, és egyenként szinte valamennyi ügyvéd által alkalmazott jogi megoldások megfelelő kombinációja, és szükség esetén nemzetközi környezetbe helyezése jelenti a legnagyobb kihívást.

A vagyontervezés az előre látható és nem látható akadályok, falak és árkok legyőzésének a művészete, de nemcsak az adott jogrendszeren belül, ahol össze kell egyeztetni az ügyfél akaratát az öröklési, adózási és illetékszabályokat, hanem legtöbbször mindezt különböző országok joghatósága alá eső személyek és vagyonelemek figyelembevételével. A tervezést tovább bonyolítja, hogy jó eséllyel különböző jogi alapokra – kontinentális vagy esetjogi – épült országok joghatósága alá tartozik az érintett személyek vagy vagyonelemek egy része.

A sikeres vagyonterv kialakításának a kulcsa a különböző szakterületeken és országokban tevékenykedő szakemberek – ügyvédek, adószakértők, pénzügyi tanácsadók – munkájának koordinációja és a különböző jogterületeket és joghatóságokat érintő jogi kérdések megértése.

Milyen fázisai vannak a vagyontervezésnek?

A különböző országok különböző jogrendszereit érintő vagyontervezési folyamat kiegészül a vagyonkezelési és a könyvelési kérdések megválaszolásával is. Cikkünkben most a tervezési fázis legfontosabb kérdéseivel fogunk foglalkozni.

1, A jogilag releváns tények feltérképezése

• Az első és legfontosabb az ügyfél és családja személyes helyzetének feltárása, az állampolgárság(ok)ra, adóalanyiságra, családi állapotra, gyermekekre és egyéb leszármazókra is kiterjedően.
• A pénzügyi helyzet és az egyes vagyonelemek elhelyezkedésének megismerése.
• Az egyes vagyonelemek kezeléséért és adminisztrációjáért felelős személyek és az alkalmazott struktúra megismerése.
• Az ügyfél bizalmát élvező tanácsadók megismerése, és annak feltárása, hogy milyen szakterületen rendelkeznek tapasztalattal és milyen feladatot teljesítenek.

2, A releváns érdekek meghatározása

• Mi az ügyfél célja?
• Mennyi szabadságot élvez az ügyfél a céljai elérése során?
• Van-e valamiyen jogi kényszer, amely befolyásolja az ügyfél céljait?
• Az előre látható megoldás finanszírozható-e a rendelkezésre álló vagyon hozamaiból, és ha igen, milyen hosszú ideig?
• Az ügyfélnek és családjának szükséges jövedelem biztosított-e? (Itt gyakran szembesülünk azzal a ténnyel, hogy az ügyfelek egy jelentős része nincs tisztában sem a rendelkezésre álló jövedelem éves mértékével, és a jövőben előrelátható bevételekkel, sem pedig éves kiadásaival!)
• Van olyan forrásadó, amely nem igényelhető vissza, vagy nem számítható be más országban megfizetendő adóba?
• Van-e bármilyen olyan ok a jogi és pénzügyi körülményeken kívül, amely akadályozza az ügyfelet céljai megvalósításában?

3, Az alkalmazandó jog és a joghatósággal rendelkező bíróságok meghatározása

• Mely államnak/államoknak van joghatósága?
• Milyen jog alkalmazandó az egyes vagyonelemekre, különös tekintettel a külföldi ingatlanra, bankbetétre, értékpapírokra?
• Amennyiben az ügyfél házasságban vagy kapcsolatban él, melyik állam családi joga alkalmazandó, és mik ennek a következményei a vagyontervre nézve?
• Amennyiben az ügyfél vagy családtagjai országhatáron átlépve lakóhelyet változtatnak, okozhat-e ez konfliktust a családi vagyoni jogban vagy az öröklési jogban?
• A lakóhelyváltoztatás előtt kötött házassági szerződés érvényes és kikényszeríthető marad-a az új lakóhely szerinti országban is?
• Milyen jogai vannak a családtagoknak a vagyonra halál vagy válás esetén?

Sorozatunk következő cikkében a vagyontervezés megvalósításával és az ellenőrzéssel fogunk foglalkozni. Felvázoljuk majd azokat a megoldásokat és bonyolultabb struktúrákat is, amelyek a komplexebb vagyonok esetében jelenthetnek biztos és hosszútávú megoldást.

Az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Iroda vezető szakemberei 25-30 éves nemzetközi szakmai tapasztalattal rendelkeznek a jogi- és adótanácsadás, a vagyontervezés, a vagyonkezelés és a trust management területén, ügyfeleinket az igényeik szerint egyedileg megtervezett megoldásokkal szolgáljuk ki annak érdekében, hogy családi értékeiket ötvözni tudják a folyamatos fejlődéssel.

Hivatkozások:

1, A Cornell Egyetem Jogi Karának definíciója szerint

“Addig nincs baj, amíg nincs baj!” – szól a magyar népi bölcselet, mely természetesen a házasságokra is igaz. A szomorú statisztika alapján a házasságok közel 25%-a válással végződik, amely komoly érzelmi terhek mellett anyagi és adminisztrációs nehézségekkel is járhat – különösen, ha a házastársak nem rendezték megfelelően korábban a vagyoni helyzetüket. A fenntartást igénylő vagyonelemek esetében, legyen szó egy frissen indított vállalkozásról vagy egy hosszú tradícióval rendelkező családi cégről, különösen gondosan kell eljárni ahhoz, hogy egy válásba ne vesszen el a korábban teremtett érték. Hazánkban meglepő módon még a házassági szerződés sem gyakori, ugyanakkor fontos tudni, hogy nagyobb vállalkozások vagy családi vagyonok esetében a bizalmi vagyonkezelés az a megoldás, amely a házassági vagyonjogi szerződésnél is erősebb, és szinte abszolút védelmet tud nyújtani egy esetleges válás esetén.

Mi történik a válásnál a vagyonnal?

Gabriella és Péter még a 90-es években házasodtak össze. Péter már akkor a családi vállalkozásban dolgozott, aminek később átvette a vezetését is. Az elmúlt évtizedek munkája eredményeként a családi vállalkozás mára egy több száz főt foglalkoztató, sikeres céggé fejlődött. A házasságkötéskor nem érdekelte Gabriellát és Pétert a jövő, hiszen nem tervezték, hogy elválnak. Emiatt pedig nem kötöttek semmilyen megállapodást a vagyonmegosztást illetően.

Kitalált szereplőink válásának okait ebben a cikkben nem tárnánk fel, azonban tény, hogy a vagyonmegosztás kérdése esetükben számos stresszfaktorhoz vezethet.

A házassággal nem válik minden vagyontárgy közös tulajdonná, azonban a házasság bejegyzésének napját követően szerzett vagyon már annak minősül. Ha a feleség vagy a férj egy vállalkozással “érkezik a házasságba”, az marad az övé, azonban a házasévek alatt keresett jövedelem már részben a másik felet is megilleti. Így, ha az elmúlt 30 évben a kezdő vállalkozásból országos franchise vagy középvállalat lett, abból komoly nehézségek adódhatnak adminisztratív és gyakorlati szinten egyaránt.

Miért fontos, hogy gondoskodjunk a vagyonelemek sorsáról?

Az egyszerűbb vagyontárgyak elosztását még akkor is könnyen meg lehet szervezni, ha erről a felek korábban nem állapodtak meg. Ha a Gabriella és Péter házassága alatt bármelyik fél egy saját céget alapított, akkor is egyértelmű a kérdés, a vállalkozás fele a másikat illeti a váláskor. Egy nagyobb tradícióval rendelkező, a házasság alatt felvirágzó családi vállalkozás esetében azonban komolyabb kihívásokkal kell szembenézni a váláskor abban az esetben, ha annak sorsáról nem rendelkeztek időben a felek. Egy működő vállalkozás felosztása ugyanis a legtöbb esetben egyszerűen nem lehetséges, a kivásárlásra pedig készülés hiányában nehéz megtalálni a forrásokat.

Hasonló akadályok a cég működését nem csupán felboríthatják, de a kifizetések elakadása, a fontos döntések halasztása, vagy éppen a munkavállalóknak okozott bizonytalanság akár csődbe is vihetik a vállalkozást. Ez különösen kockázatos időszakot eredményezhet akkor, ha a vállalkozás piacvezető, esetleg kiterjedt alvállalkozói körrel rendelkezik. Egy kivitelezéssel foglalkozó közép- vagy nagyvállalat néhány hónapos pénzügyi stopja nem közvetlenül is több száz ember megélhetését nehezítené meg, de közvetve akár ezrek életére is negatív hatással lehet.

Miért jobb megoldás egy házassági vagyonjogi szerződésnél a bizalmi vagyonkezelő bevonása?

A házassági vagyonjogi szerződés egy pár által a házasságkötésük előtt szabad akaratukból egymással kötött megállapodás. Azonban gyakran nehéz dolog házassági vagyonjogi szerződés megkötésére kérni a másik felet, ez akár a házassági szándék visszamondását is eredményezheti. A házassági vagyonjogi szerződés elkészítéséhez a felekre vonatkozó összes pénzügyi információ teljeskörű megosztása is szükséges és ritka az olyan pár, amelynek tagjai nyitottan megosztanák pénzügyi helyzetük minden részletét egymással.

A bizalmi vagyonkezelés egyik meghatározó előnye a házassági vagyonjogi szerződéssel szemben az, hogy ezt a vagyonrendelő (esetünkben az a fél, aki a vállalkozással „érkezik” a házasságba) egyedül is létrehozhatja.

Válás esetén a házassági vagyonjogi szerződés könnyen megtámadható, ha azt esetleg helytelenül szövegezték meg, a bíróság akár érvénytelenítheti is valamelyik fél válóperes keresete alapján. Az időben létrehozott bizalmi vagyonkezelés ezzel szemben egy nagyon erős vagyonvédelmi rendszert hoz létre. A vagyonrendelő szerepét betöltő jövendőbeli házasuló fél Magyarországon is létesíthet EU-bejegyzésű bizalmi vagyonkezelést azáltal, hogy vagyonát egy bizalmi vagyonkezelőre ruházza át.  Ezzel egy visszavonhatatlan bizalmi vagyonkezelés jöhet létre, amely hitelezőkkel, felperesekkel és esetlegesen a jövőbeni volt-házastársakkal szemben egyaránt védelmet biztosít. Fontos tudni, hogy a bizalmi vagyonkezelés kedvezményezettjét a vagyonrendelő szabad akarata szerint választhatja ki, még az is lehetséges, hogy maga a vagyonrendelő lesz az.

A házassági vagyonjogi szerződés egy passzív dokumentum, amely egy adott helyzet alapján kerül megkötésre. Hűen tükrözi a két fél akaratát, azonban ritka, hogy a házastársak folyamatosan aktualizálják. A bizalmi vagyonkezelés ezzel szemben egy nagyon rugalmas megoldás, esetében a vagyonrendelő közjegyzői okirat nélkül rendelkezhet a vagyon felosztásáról, azaz a megújítás folyamata sokkal gyorsabb és átláthatóbb.

Emellett a másik hangsúlyos elem, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelemek mellé aktív szolgáltatások járnak, amelyek segítenek megóvni azok értékét.

Az alábbiakban kiemeljük a bizalmi vagyonkezelés további előnyeit a házassági szerződéssel szemben.

Az érintettek köre

Egy házassági szerződésben csak a házasságot kötött felek érintettek, így nem szerepelnek benne a gyermekek vagy más kedvezményezettek. A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelemek kedvezményezettjei azonban korlátok nélkül jelölhetőek ki, így Péter és Gabriella közös gyermekei, illetve akár szülei is részesülhetnek a vagyonból a válási folyamat során. Jellemző példa, hogy a kedvezményezettek köre a sikeres vállalkozó fél korábbi házasságból származó gyermekével bővül.

Diszkréció

Írott anyagainkban gyakran kiemeljük, mennyire fontos előnye a bizalmi vagyonkezelésnek a vagyonkezelő diszkréciója. Az aktuális hazai szabályozás alapján az ilyen módon átadott vagyon nem szerepel publikus nyilvántartásokban. A bizalmi vagyonkezelő a hitelezők esetében is biztosítja a vagyonvédelmet, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a hitelezők kifizetése ezzel a módszerrel “megúszható” lenne.

Mikor érdemes elindítani a bizalmi vagyonkezelés folyamatát?

Egy időben, lehetőség szerint még a házasságkötést megelőzően létrehozott bizalmi vagyonkezelés tudja a legnagyobb és legátfogóbb védelmet nyújtani, de vannak olyan esetek, amikor a vagyonelemek a házasság alatt is bizalmi vagyonkezelésbe adhatóak. Bár a házassági szerződés is nagy rugalmasságot biztosít az időbeliséget illetően, azt csak érvényes házasság időtartama alatt lehet megkötni – sem előtte, sem a válás folyamatába illeszkedően nem rendezhető vele a vagyon helyzete.

Kérdések

Miért fontos rendelkezni a vagyonról még a házasságkötés előtt? A házasság előtt szerzett vagyon elemeit minden élethelyzetben érdemes védelmezni, akkor is, ha nem számítunk a házastársi vagyonközösség felbontására. Ha válásra kerülne a sor, akkor a közös évek alatt szerzett vagyon automatikusan közös tulajdonba kerül, így, ha erről a felek nem állapodnak meg valamilyen formában előzetesen, az osztozkodás elkerülhetetlen lesz. Ez azonban magas értékű vagyonelemek esetében rendkívüli nehézségekkel járhat.

Miért jobb megoldás a bizalmi vagyonkezelés, mint a házassági szerződés cégvagyon esetében? Utóbbi rugalmatlanságával szemben a bizalmi vagyonkezelés egy olyan szereplőre bízza a vagyonról való gondoskodást, amelynek legfontosabb feladata, hogy annak biztonságát és értékállóságát megőrizze. Így egy több száz főnek munkát adó cég nem áll le addig, amíg a válás folyamata lezárul.

Más kedvezményezettek is bevonhatóak a bizalmi vagyonkezelésbe? Igen, és ez máris nagyban megkülönbözteti a tradicionális házassági szerződéstől, amely csak a házasulandó felekről szól. A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelemek kedvezményezetti köre korlátlanul bővíthető – jellemző, hogy a gyermekek (például korábbi házasságban született utódok) vagy szülők kerülnek bele.

Lehet-e később módosítani a házasság előtt szerzett vagyonról szóló rendelkezést? A vagyon védelmének egyik legfontosabb eszköze, hogy a “leltárt” frissen tartjuk, azaz a bizalmi vagyonkezelővel kötött szerződést vagy az ügyvéd/közjegyző előtt hitelesített házassági szerződést folyamatosan aktualizáljuk.

Mik a bizalmi vagyonkezelés előnyei házastársi vagyonközösség esetében?

– Magasabb diszkréció a vagyonelemeket illetően, sőt a bizalmi vagyonkezelő a jövőbeli hitelezőkkel szemben is biztosítja a vagyonvédelmet.

– A bizalmi vagyonkezelés alatt álló vagyonelemek védettek az esetleges csalás ellen.

– Gyorsabb az aktualizálás, mint a közjegyző előtti megoldás.

– Átlátható formában, könnyen adminisztrálható a változás.

– Korábbi házasságból származó gyerek esetén biztosítható a vagyonhagyó akaratának érvényesítése.

– A házastársakon kívül további aktorok, például kedvezményezettek is bevonhatóak a szerződésbe, míg ez a házassági szerződésben nem lehetséges.

A bizalmi vagyonkezelés elsősorban a nagyobb magán és családi vagyonok hosszú távú védelmének, értékmegőrzésének és gyarapításának az eszköze. Ez a sokszínű és igen rugalmas struktúra, gondos tervezés mellett, jelentős adóelőnyökkel is járhat mind a vagyonrendelők és a kedvezményezettek számára.

Ebben a cikkünkben azt a kérdést járjuk körbe, hogy hogyan működik, milyen előnyei és költségei vannak annak, ha a bizalmi vagyonkezelésbe helyezett vagyont (kezelt vagyon) vagy annak egy részét tartós befektetési számlára (TBSZ) helyezzük.

Amikor a vagyonvédelem mellett döntünk és megbízunk egy bizalmi vagyonkezelőt, hogy családunk és vállalkozásunk jövőjét, anyagi biztonságát szeretnénk valamilyen befektetéssel is megtámogatni, rendelkeznünk kell egy jól körvonalazott tervvel, hogy mi a befektetésünk célja és időtávja. Ha ez az időtáv 3 év felett van, akkor célszerű a befektetésünket Tartós Befektetési Számlára elhelyezni.

Mire jó a Tartós Befektetési Számla?

A tartós befektetési számla, rövidítve a TBSZ előnye, hogy a kezelt vagyon a kedvezményezettje részére meg tudja spórolni a befektetések után fizetendő 15%-os kamat- és árfolyamnyereségadót, ha a kezelt vagyon befektetéseit a TBSZ számlán tartja a megnyitás/vagyonrendelés évét követő 3-5 évig. A kezelt vagyon befektetési jövedelme adómentes. Ezáltal a kedvezményezett kifizetésének 15%-os SZJA fizetési kötelezettsége helyett 0%-os SZJA is lehet a TBSZ használatának igénybevételével.

Mekkora adókedvezmény érhető el a Tartós Befektetési Számlával?

3 év elteltével 10% adókulcsa van, az 5. év után pedig teljes egészében adómentes a rajta lévő befektetés. Abban az esetben, ha előbb szeretné a kezelt vagyon a TBSZ-en elhelyezett befektetéseit kivenni, akkor a teljes 15%-os adókulcs vonatkozik a tőkére és a hozamra.

Hogyan működik a TBSZ?

Minden évben egy kezelt vagyon részére egy TBSZ számlát tudunk nyitni. A nyitás évét gyűjtőévnek, vagy 0. évnek hívjuk. A számla költségeit a hatályos adott banki kondíciók határozzák meg, melyet a kezelt vagyon terhére számolunk el.

A gyűjtőévet követő 5. év elteltével lesz lehetőség arra is, hogy a TBSZ-en elhelyezett befektetésre vonatkozó kedvezményes adózást további 3, illetve 5 évre fenntartsa az ügyfél. Ebben az esetben a gyűjtőévet követő 5. év elteltével elért növekmény teljes összege tőkésedik, és csak az ezt követő hozamokra, nyereségre kell a TBSZ-re vonatkozó adókulcsokat alkalmazni. Ergo nincs új gyűjtőév, hanem a gyűjtőévet követő 5. év végén fennálló állomány úgy tekintendő, mint az ezen évben nyitott TBSZ-re befizetett összeg.

A TBSZ SZÁMLÁRA NYÍLVÁNOS BEFEKTETÉSI TERMÉK, EURÓPAI, AMERIKAI, MAGYAR RÉSZVÉNYEK, NYÍLVÁNOS BEFEKTETÉSI ALAPOK VÁSÁROLHATÓAK.

Milyen költségek vonatkoznak a TBSZ-re?

Számlavezetési díjjal, a kötések után tranzakciós díjjal, valamint állományi díjjal kell kalkulálni, ezek a hatályos banki kondíciók alapján kerülnek elszámolásra a kezelt vagyon terhére.

Hogyan tudjuk elhelyezni a kezelt vagyont?

A számlára forintban és devizában is lehet befizetni, és a számlán forint és deviza alapú befektetésekre tud megbízást adni a bizalmi vagyonkezelő.

Hogyan történik a kifizetés a számláról?

Amennyiben a 3. év elteltével a vagyonrendelési szerződés alapján a kedvezményezettek részére történik a kifizetés, úgy először meg kell állapítani, hogy teljes vagy részösszeget kíván kivenni. Amennyiben a teljes összeget kiveszi, a számla automatikusan megszűnik, ha csak egy részösszeget, akkor a kivett összegre arányosan kell a 10%-os adót megfizetnie a kedvezményezettnek. Itt is érvényes a befizetésekre vonatkozó alapszabály, hogy minimum 25 ezer forintnak maradnia kell a számlán. A ki nem fizetett rész további 2 évre meghosszabbodik. A nyitás évét követő 5. év utolsó napján a teljes összegre kérhető a kifizetés, ami után már nem kell adót fizetni a kedvezményezettnek.

Ha a fentiekben említett időpontok előtt bontjuk fel a TBSZ-t és adókötelezettség keletkezik, azt az adott évre vonatkozó adóbevallásodban kell bevallani és megfizetni, amennyiben kifizetés történik a kedvezményezettnek.

Mi a helyzet az osztalékkal?

A Budapesti Értéktőzsdén forgó társaságok esetében nincs osztalékadó, amennyiben a részvények a Tartós Befektetési Számlán vannak. Egyéb, külföldi részvények esetében a kifizető hely adójogszabályainak megfelelő mértékkel csökkentett, nettó összeget kapjuk a számlánkra. Amennyiben népszerű, amerikai osztalékrészvényeket helyeztünk el a számlán, akkor azokat mindenképpen célszerű TBSZ számlán tartani, ellenkező esetben a 15%-os osztalékadón túlmenően még 15,5%-os szociális hozzájárulást is fizetnünk kell.

(Fontos, hogy az adó és illetékfizetési szabályokat a vagyonkezelő előzetesen felméri ügyfelei részére, a leírtak csupán tájékoztató jellegűek.) 

Milyen instrumentumok érhetőek el a TBSZ-en?

•             Budapesti Értéktőzsde

•             Amerikai és európai piacok – nyilvánosan jegyzett papírok

•             Nyilvános befektetési jegyek, állampapírok

A megfelelő befektetés kiválasztását vállalatunk előzetes konzultációt követően végzi, rögzítve a vagyonrendelési szerződésben, és kizárólagosan a szerződésben rögzített kedvezményezettek részére jár el a jogszabályban meghatározottak szerint.

Végezetül kinek ajánlott a TBSZ?

Azon kezelt vagyonok részére, amelyek rendelkeznek kellő mennyiségű likviditással.

A magántőkealapok hazánkban kevésbé ismert vagyongazdálkodási formák, amelyeknek elsődleges célja, hogy a rájuk bízott vagyonból vállalkozásokba fektessenek, nem ritkán fel is vásárolva azokat. Magánszemélyek és intézményi befektetők is használják befektetői céljaik megvalósítására, de a megoldás egyik legnagyobb előnye a tulajdonosokat elrejtő teljes diszkréció. Cikkünkben bemutatjuk a magántőkealapok nyújtotta lehetőségeket Magyarországon.

Mi a magántőkealap?

Befektetési alapot – az elsődleges eszközkategória alapján – értékpapíralapként, ingatlanalapként, kockázati tőkealapként, valamint magántőkealapként hozhatunk létre. Ez utóbbi megértéséhez érdemes onnan közelíteni, hogy miért is szükséges egyáltalán egy befektetési alap létrehozása. A cikkünkben később részletesen is foglalkozunk azzal, hogy milyen okokból érdemes magántőkealapot létrehozni, de a fő cél egyértelműen az, hogy a pénzeszköz elkülönítve, egyfajta önálló jogi személyként jelenjen meg egy invesztíciós folyamatban.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ennek mi értelme, hiszen magánszemélyként vagy cégként is befektethetünk. Igen, megtehetjük, sőt sokszor ez az egyszerűbb és könnyebben járható út. Ugyanakkor lehetnek olyan érvek a befektetés, amely esetünkben üzletrészvásárlást jelent, elkülönítése mellett, amelyek értelmet adnak a befektetési alapoknak – adózás, transzparencia, vagy éppen az adott tranzakció körüli diszkréció megteremtése.

A befektetési alapok között egyértelműen a kockázati típus az ismertebb (főként a Magyarországon is méltán virágzó startup-kultúra miatt), melyet elsősorban több, kisebb összeg befektetésére hoznak létre. A magántőkealapot ezzel szemben közepes vagy nagyméretű társaságok részben vagy egészében való felvásárlására szokás létrehozni, azzal az egyértelmű előnnyel, hogy annak tulajdonosait nem kötelező nyilvánosságra hozni.

Ki hozhat létre magántőkealapot? Mikor érdemes ezt alkalmazni?

Az USA-ban, ahol már a 80-as évektől kezdve igen népszerű volt ez a befektetési forma, jellemzően csak akkreditált befektetők hozhatnak létre magántőkealapot. Hazánkban az Európai Unió által kijelölt megnevezés az irányadó: magántőkealapot csak alternatív befektetési alapkezelők, azaz ABAK-ok hozhatnak létre. A létrehozáskor az alapkezelő befektetési jegyeket bocsát ki, amelyet a magántőkealap befektetői vesznek át.

Ahogy a fentiekben említettük, a magántőkealap alkalmazásának legfőbb előnye a titoktartás, emellett adózási előnyöket is biztosít.

Mit kell tudni a magántőkealapok működéséről?

A magántőkealap egy alternatív befektetési alap, amely önálló jogi személyiséggel rendelkezik. Létrehozásának elsődleges célja, hogy az értékpapírjait birtokló befektetők céljainak megfelelő befektetést tegyenek – vállalatrészek megszerzése vagy teljes felvásárlás formájában.

Az alapot csak alternatív befektetési alapkezelők (ABAK-ok) hozhatják létre, értékpapírjait pedig jellemzően zárt körben értékesítik. A befektetési jegyeket jellemzően 180.000 eurótól szokás értékesíteni, a teljes alap létrehozásához szükséges minimum tőke pedig 700.000 euró (a cikk írásának napján ez nagyságrendileg 250 millió forintot jelent).

Milyen előnyei vannak a magántőkealapoknak?

Ezt a kérdést két oldalról is érdemes megvizsgálni, hiszen egyrészt izgalmas kérdés, hogy magánbefektetőként milyen előnyöket élvezhetünk, de hasonlóan felmerül, hogy miért érheti meg egy-egy cégnek, hogy magántőkealapokon keresztül fektessen be.

A cégek számára különösebb jogismeret nélkül látható előnyöket kínál egy magántőkealap befektetése:

• Egy tőkealap-jellegű befektetést nem kell visszafizetni, mint egy bankhitelt, így nem terheli meg a céges cash flowt.
• A magántőkealap befektetése egyértelműen a cég erősítésére irányul, hiszen a befektető csak úgy “jöhet ki jól” az ügyletből, ha növeli a profittermelő képességet vagy a cégértéket (ez a kettő jellemzően azért kéz a kézben szokott járni).

Intézményi és magánszemély befektetők számára a magántőkealapok a következő előnyöket kínálják:

• A magántőkealap struktúrája, tagjai és kedvezményezettjei teljes mértékben a befektetők igényei szerint alakíthatóak ki.
• Hosszútávú befektetési lehetőség: a törvény legalább 6 éves működési időt ír elő, amelynek azonban felső korlátja nincsen.
• A magántőkealapok számára az Európai Unió harmonizálta a jogi környezetet, így minden tagországban hasonló szabályok szerint létesíthető ilyen struktúra.
• A magántőkealap önálló jogi személy, csak az alapkezelő tartozik teljes felelősséggel a működéséért. Ő természetesen érthető okkal, hiszen a jogalkotó arra szeretné ösztönözni, hogy a jogi háttér is támogassa ezt a valóban bizalmi pozíciót.

Milyen adózási előnyei vannak a magántőkealapoknak?

A magántőkealapok által kínált adózási előny a legegyszerűbben úgy írható le, hogy addig nem szükséges adót fizetni, amíg pozitív hozamot nem realizál a befektető. Az első és legfontosabb, hogy a magántőkealapba való befizetés teljesen adó- és járulékmentes, ha nem értünk el vele kimutatható nyereséget, akkor a megszüntetéskor a kifizetés is az.

A magántőkealapok sem TAO-t, sem pedig helyi adót nem fizetnek.

A magántőkealapok pozitív hozama osztaléknak minősül, amely után a világszinten alacsonynak számító 15%-os személyi jövedelemadót kell megfizetni (felső korlát nélkül), illetve egy 18,5%-os mértékű szociális hozzájárulási adót (felső korlátja a mindenkori minimálbér 24-szerese, a cikk írásakor ez 4.800.000 forint).

A magántőkealapok akkor kínálnak igazi adóelőnyöket, ha hozamunkat újra és újra befektetjük, kihasználva a struktúra hosszútávú lehetőségeit.

Kérdések

1. Mi a magántőkealap? A magántőkealap egy olyan alternatív befektetési alap, amely önálló jogi személyként hozható létre. A befektetési jegyeket jellemzően zárt körnek kínálják.
2. Hogyan biztosítja a magántőkealap a diszkréciót? A magántőkealap Magyarországon nem része a tényleges tulajdonosi regiszternek, azaz a tényleges tulajdonost nem kötelező bejelenteni az alapításkor és a működés kapcsán.
3. Milyen adózási előnyöket kínál a magántőkealap? A magántőkealapokba irányuló befizetések teljesen adómentesek, pozitív hozam kivétele esetén a magánszemélyek osztalékként adóznak (15% személyi jövedelemadó és 18,5% szocho megfizetésével).

Amennyiben vagyontervezéssel kapcsolatos kérdése van, kollégáink az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Irodánál szívesen állnak rendelkezésre azok megválaszolásában és segítenek Önnek a leginkább megfelelő jogi forma kiválasztásában és megvalósításában is. Forduljon hozzánk bizalommal!