Mit jelent a protektor kifejezés a bizalmi vagyonkezelésben?

A magyar bizalmi vagyonkezelés létrehozásához elengedhetetlen három szereplő, a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett főbb jogkörei a magyar jogszabályok rendelkezései által megfelelően szabályozva lettek. Ugyanakkor a jogalkotó a jogszabály megalkotásakor nem emelte be a magyar jogrendszerbe a „protektor” intézményét, amely a trustot, mint jogintézményt széles körben elismerő és szabályozó külföldi országokban elterjedt.

A bizalmi vagyonkezelés során a vagyonkezelő jelentős hatalommal van felruházva, hiszen a bizalmi vagyonkezelési szerződés által meghatározott jogköreinek gyakorlása keretében tulajdonosként kezeli a rendelt vagyont.

Annak érdekében, hogy a vagyonkezelő ezen hatalmával ne tudjon visszaélni, célszerű a vagyonrendelő pozíciójának kiterjesztésére egy protektort kinevezni.

A protektor egy olyan személy, aki a vagyonrendelő megbízása által, a vonatkozó jogszabályok, illetve a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek szerint, a vagyonkezelő felügyeletével biztosítja a bizalmi vagyonkezelési szerződés rendelkezéseinek betartását és teljesítését, és ez által védelmet és biztonságot nyújt a vagyonrendelőnek és a kedvezményezettnek.

Ki lehet protektor? Ki választja ki a protektort?

A protektor szerepére vonatkozóan a szabályozás nem tartalmaz megkötést, tehát protektor lehet bármely természetes vagy jogi személy is. A protektor jogainak és kötelezettségeinek teljesítése érdekében ugyanakkor feltétel, hogy a protektor cselekvőképes és jogképes legyen.

A protektort elsősorban a vagyonrendelő nevezi ki a bizalmi vagyonkezelési szerződésben, ugyanakkor amennyiben a vagyonrendelő ezt a bizalmi vagyonkezelési szerződésben rögzítettek szerint engedélyezi, lehetőség van arra is, hogy a protektort a bizalmi vagyonkezelő válassza ki a vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott előírások betartása mellett, vagy ennek hiányában diszkrecionális jogkörében eljárva, saját döntése alapján.

A protektori kinevezés a kinevezés protektor általi írásbeli elfogadásával jön létre.

Minden esetben ki kell-e jelölni egy protektort?

A protektor kijelölése a vagyonrendelő szabad akarata alapján történik, hiszen protektor kinevezése nem feltétele a bizalmi vagyonkezelési szerződés érvényes létrejöttének.

Mik a protektor feladatai?

A protektor személye a magyar jogszabályokban nincsen nevesítve, tehát a bizalmi vagyonkezelés egy olyan szereplőjéről van szó, akire a magyar jog semmilyen formában nem hivatkozik.

A jogszabályi szintű szabályozás teljes hiánya nagyfokú rendelkezési szabadságot eredményez, hiszen így lehetőség van a protektort széles jogkörrel felruházni.

A protektor személyének létjogosultságát a vagyonrendelőt és a kedvezményezettet megillető ellenőrzési jogosítványból lehet levezetni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a protektor elsődlegesen, mint az ellenőrzési mechanizmus egyik szereplője fog szerephez jutni. Az ellenőrzés azonban a bizalmi vagyonkezelésben a protektor előtt nyitva álló területek közül csak az egyik lehetséges, fontos, de nem kizárólagos terület.

A már említett ellenőrzési jogosítványokon túl – megfelelő szerződéses felhatalmazás mellett – a protektort megilletheti az elszámoltatás és a vagyonkiadás követelésének joga is.

A protektor feladatainak és jogkörének részletezését a bizalmi vagyonkezelési szerződésben kell szabályozni.

A bizalmi vagyonkezelési szerződésben kell meghatározni egyfelől a protektor által gyakorolható jogosítványok, másfelől a protektor által nyújtandó szolgáltatások körét, de itt kell szólni a protektor díjazásáról is. Utóbbi különösen a hosszú távú vagy komplexebb vagyonkezelési jogviszonyok szakértői felügyelete esetén tűnik szükségesnek és elkerülhetetlennek. Ezekben az esetekben a protektor díjazásával és/vagy költségtérítésével a vagyonrendelőnek ugyanúgy számolnia kell, mint a vagyonkezelő díjazásával és költségtérítésével.

Általánosságban elmondható, hogy a protektort minden, a jogviszony operativitásához kapcsolódó jogosítvány megilletheti, de a jogviszony létével és jövőbeni sorsával kapcsolatos stratégiai döntésekben (pl. bizalmi vagyonkezelő visszahívása és új bizalmi vagyonkezelő kijelölése, szerződésmódosítás kezdeményezése, szerződés felmondása) leginkább a vagyonrendelő részére történő tanácsadásra kell a tevékenységének irányulnia.

Milyen sajátos helyzetek vannak?

Mindazonáltal elképzelhetőek olyan sajátos élethelyzetek, amelyekre nézve a protektort érdemes lehet különleges jogosítvánnyal is felruházni. Tipikusan ilyen helyzet adódhat a vagyonrendelő halála vagy cselekvőképtelenné válása, esetleg hosszabb távú akadályoztatása vagy intézkedését akadályozó távolléte esetén, amikor is könnyen adódhat olyan helyzet, hogy új bizalmi vagyonkezelő kijelölésére lenne szükség.

Ezekre a helyzetekre ajánlott megoldás lehet a protektor szerződési felhatalmazása új bizalmi vagyonkezelő kijelölésére.

A vagyonrendelő vagy a kedvezményezett kártérítési joga vonatkozásában külön tárgyalásra érdemes a protektor perlési joga, amely alapján a protektor jogosult a vagyonrendelő vagy a kedvezményezett jogát bírósági úton érvényesíteni.

A protektort terhelő kötelezettségek kapcsán különösen az együttműködési és tájékoztatási, valamint lojalitási kötelezettségére kiemelendő. A protektort az együttműködés és a szükséges információk megadása, és tágabb értelemben a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás őt is kötelezi. A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján pedig természetesen ennél konkrétabb és részletesebb kötelezettségek is terhelhetik (pl. rendszeres írásos beszámoló a vagyonrendelő részére a vagyonkezelés aktuális helyzetéről és a vagyonkezelési szerződés teljesüléséről).

Ki és hogyan díjazza a protektor munkáját?

A protektor munkájának díjazását a vagyonrendelő, bizalmi vagyonkezelő, valamint protektor a bizalmi vagyonkezelési szerződésben szabadon meghatározhatják.

A protektor a feladatait ingyenesen, tehát díjazás nélkül láthatja el, vagy díjazás ellenében. Amennyiben a protektor díjazás ellenében látja el protektori jogait, illetve kötelezettségeit, úgy ebben az esetben a díjfizetési kötelezettség a vagyonrendelőt terheli a protektor által kiállított számla ellenében. A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a protektor a díját a bizalmi vagyonkezelő által vagyonkezelt kezelt vagyon terhére szedi be.

Kik a bizalmi vagyonkezelés szereplői? Hol helyezkedik el köztük a protektor?

A bizalmi vagyonkezelés szereplői a vagyonrendelő, a bizalmi vagyonkezelő, továbbá a kedvezményezett és amennyiben az adott bizalmi vagyonkezelés keretében kinevezésre kerül, a protektor.

A protektor egy olyan személy, aki a vagyonrendelő megbízása által, a vonatkozó jogszabályok, illetve a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek szerint, a vagyonkezelő felügyeletével biztosítja a bizalmi vagyonkezelési szerződés rendelkezéseinek betartását és teljesítését, és ez által védelmet és biztonságot nyújt a vagyonrendelőnek és a kedvezményezettnek.

Betölthet-e egyszerre több pozíciót is valaki a bizalmi vagyonkezelésben?

	Vagyonrendelő	Vagyonkezelő	Kedvezményezett	Protektor
Vagyonrendelő		✔	✔	–
Vagyonkezelő	✔		✔	–
Kedvezményezett	✔	✔		✔
Protektor	–	–	✔

“Vagyonrendelő-bizalmi vagyonkezelő”

A bizalmi vagyonkezelő ebben az esetben a tulajdonának egy részét tulajdonképpen elkülöníti egyéb vagyoneszközeitől és azokat a bizalmi vagyonkezelés sok szempontból védelmet jelentő pozíciójába helyezi. Feltétel a közokiratba foglalás és a jognyilatkozat visszavonhatatlansága.

„Vagyonrendelő-kedvezményezett”

A jogszabály kifejezetten lehetővé teszi ezt a kombinációt, amikor kimondja, hogy a vagyonrendelő rendelkezhet úgy, hogy meghatározott körülmények bekövetkezése esetén vagy meghatározott idő elteltével a kezelt vagyon részben vagy egészben rá, jogutódjaira vagy meghatározott harmadik személyre száll.

„Vagyonrendelő-bizalmi vagyonkezelő-kedvezményezett“

Az sem kizárt, hogy ugyanaz a személy töltse be a vagyonrendelői, bizalmi vagyonkezelői és kedvezményezetti pozíciót is. Jogszabály alapján ugyanakkor a bizalmi vagyonkezelő kizárólagos kedvezményezetté nevezése semmis.

„Protektor-kedvezményezett”

Létrejöttéhez vagyonrendelői döntés szükséges, amely a vagyonkezelési szerződésben is feltétlenül rögzítendő, hiszen a protektor kedvezményezetti jogosítványainak gyakorlásához a vagyonkezelő közreműködése is szükséges (pl. vagyonkiadás).

„Protektor-vagyonrendelő”

A protektor-vagyonrendelő alanyi egybeesés fogalmilag kizárt, hiszen az a vagyonrendelő önszerződését jelentené.

„Protektor-bizalmi vagyonkezelő”

A protektor- bizalmi vagyonkezelő alanyi egybeesés ugyancsak fogalmilag kizárt.