Milyen szabályok vonatkoznak a bizalmi vagyonkezelésbe vett gépjárművekre?

Minek számít az autó a bizalmi vagyonkezelés szempontjából?

Az autó ingóság és rajta tulajdonjog áll fenn, így a tulajdonátruházást eredményező vagyonrendeléskor – bizalmi vagyonkezelésbe adáskor – az a bizalmi vagyonkezelő tulajdonába kerül. Ezt követően a bizalmi vagyonkezelő a gépkocsit – az önálló társasági adóalanynak számító – kezelt vagyon könyveibe az általános szabályok alapján veszi fel és amortizálja – azaz a Tao. tv. alapján 5 év alatt, évi 20%-os mértékkel.

Az amortizáció mértékétől a számviteli törvény alapján el lehet térni minden egyedileg indokolt esetben, így veteránautóknál is, amelyek értékcsökkenése a valóságban már megállt vagy értékük inkább növekszik. Az ezzel kapcsolatos döntések során a bizalmi vagyonkezelő az eset összes körülményére – beleértve a kezelt vagyon eszközeinek összetételét, nyereségességét, stb. – tekintettel kell legyen.

Felmerül a kérdés, hogy mi szükség lehet egyáltalán egy gépjármű bizalmi vagyonkezelésbe adására. Ha a kérdést jobban meg akarjuk érteni, ne a napi szinten használt hétköznapi autók lebegjenek a szemünk előtt – amelyeknél lévén használati értékük általában a valós értéküknél nagyobb, bizalmi vagyonkezelésbe adásnak sok értelme nincsen – hanem nagyértékű veteránautókra, sportkocsikra, netán autógyűjtemények bizalmi vagyonkezelésére gondoljunk.

Ezeknél az értékeknél – hasonlóan a műtárgyakhoz, illetve más nagy értékű ingóságokhoz – fontosak lehetnek a bizalmi vagyonkezeléssel általában elérni kívánt célok: így a vagyonvédelem, a generációs vagyontranszfer, illetve a privacy is.

Miért előnyös a járművek bizalmi vagyonkezelésbe vétele?

Még érthetőbbé válik a bizalmi vagyonkezelés más járművek tekintetében: magántulajdonú yacht-ok, private jet-ek olyan értéket képviselnek, amelyek esetében a privacy és a vagyonvédelem különösen fontos szempontok lehetnek. Ahogy a gépjárművek forgalmi engedélyében a vagyonrendelést követően a bizalmi vagyonkezelő kerül tulajdonosként feltüntetésre, ilyenkor a vízi- vagy légijárművek lajstromában szerepel a vagyonkezelő, mint a jármű tulajdonosa. A gépjárművektől eltérően a hajókat és repülőgépeket a bizalmi vagyonkezelő székhelyétől eltérő országban is lehet lajstromozni esetleges egyéb előírásoknak való megfelelést követően.

Jelentős megtakarítások érhetőek el a kikötői díjakban, adókban, ha adott esetben egy kedvezőbb szabályozási környezetű országban kerül lajstromozásra az adott vízi- vagy légijármű. Van olyan EU-n belüli ország, amely hajólízing esetén annál nagyobb ÁFA-tartalmat enged visszaigényelni, minél nagyobb a hajó. A törvényi vélelem ugyanis az, hogy nagyobb hajó nagyobb hatótávolsággal is bír és így a kisebbekhez képest többet tartózkodik az EU-n kívüli vizeken és így az ÁFA-viselési kötelezettség is arányosan csökkenthető.

Milyen szabályai vannak a gépjárművek vagyonkezelésének? 

A gépjárművek feletti tulajdonszerzés az ismert átírás útján, a gépkocsi forgalmi engedélyében az új tulajdonos feltüntetésével lehetséges. Mindenképpen szükséges tehát, hogy a vagyonrendelést követően a bizalmi vagyonkezelő nevére írják a gépjárművet.

A nagyértékű gépjárművek esetén jellemző lehet, hogy a használat és a tulajdonjog elválik egymástól, még akkor is, ha ezeket jellemzően csak hobby céllal vagy hétvégi autóként használták.

Valósan felmerülő igény, hogy a vagyonrendelő a vagyonrendelést követően is használni kívánja a kedvenc sportkocsiját vagy szeme fénye veteránautóját. Ilyenkor a bizalmi vagyonkezelő megbízást ad a vagyonrendelőnek vagy az általa megjelölt személynek, hogy a gépkocsit jó karban megőrizze és garazsírozza, javíttassa, akár a rendelt vagyon költségén. Az esetleges balesetekkel, károkkal kapcsolatos felelősségi kérdéseket a használatra jogot adó megállapodásban kell rendezni. (Ld. az üzembentartói jogról írt részeket)

A járművekre vonatkozó regisztrációs szabályokon, illetve a használat-birtoklás és a tulajdonosi jogok esetleges elválásán kívül a járművek bizalmi vagyonkezelésének speciális szabályai nincsenek. A bizalmi vagyonkezelő ezeket a vagyontárgyakat is köteles a kedvezményezettek számára jó karban megőrizni.

Mikor nem szabad bizalmi vagyonkezelésbe adni egy autót?

Napi használatban lévő, alapvetően szállító- és munkaeszközként funkcionáló autókat a gyors értékvesztésük, illetve a használattal járó kopás, romlás miatt nem érdemes bizalmi vagyonkezelésbe adni. Ahol ez a kérdés felmerül, olyan kategóriájú járművekről beszélünk, amelyek befektetésnek sem utolsók.

Sok veterán vagy youngtimer autóritkaság értéke folyamatosan növekszik, ugyanígy a kis szériában gyártott sport- vagy luxusautók esetében is elképzelhető értéknövekedés. Mivel ebben az esetben a gépkocsi, mint vagyontárgy a műtárgyakéhoz vagy államkötvényekhez hasonlítható, hosszútávú és stabil értéknövekedést mutató befektetési eszközzé lép elő, így bizalmi vagyonkezelésbe adása is ezekhez hasonlóan értelmezhető.

Más egy gépjármű vagyonkezelése, mint az egyéb vagyontárgyaké?

Röviden: részben igen, részben nem.

Annyiban más egy gépjármű vagyonkezelése, amennyiben egy ilyen speciális törődést igénylő ingóság értékének megőrzéséhez speciális vagyonkezelői gondoskodás és intézkedések szükségesek.

Annyiban viszont nem különbözik a gépjármű más vagyontárgyaktól, hogy a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályozásban speciálisan egyes vagyontárgyakra vonatkozó rendelkezések nem találhatóak.

Milyen nagy értékű gépjármű kategóriák vannak?

Az alábbiakban végig vesszük az egyes, tipikusan bizalmi vagyonkezelésbe kerülő nagy értékű gépjármű kategóriákra vonatkozó jellegzetességeket, majd a gépjárművek bizalmi vagyonkezelésekor az említetteken túl felmerülő, általános jellegű vagyonkezelői feladatokat.

Nagyértékű sportkocsik

Bár ezek a járművek általában alkalmasak a közúti közlekedésre és ennek megfelelően kell rendelkezzenek rendszámmal, műszaki vizsgával és kötelező biztosítással, a tulajdonosaik a legritkább esetben tervezik napi szinten használni azokat, így tipikusan bizalmi vagyonkezelésbe kerülhetnek.

Az értékük megőrzéséhez a típusra előírt kötelező szervizek, folyadékcserék és kopó alkatrészek cseréjét az előírt intervallumonként, márkaszervizben történő elvégzése szükséges. Ha ilyen szerviz a típus ritkasága miatt Magyarországon nem található, akkor adott esetben a szervizelést külföldön kell megoldani és a kocsi sérülésmentes szállításáról az őrzési hely és szerviz között gondoskodni kell.

Veterán vagy youngtimer autók

A harminc évesnél idősebb, eredeti állapotukban megőrzött vagy helyreállított gépjárművek muzeális minősítését a Magyar Autóklub az országban 15 vizsgahelyen végzi. A minősítést akkor adják meg, ha “a jármű eredeti műszaki jellemzőit nem változtatták meg vagy annak megfelelően állították helyre valamint olyan esztétikai állapotban van, hogy alkalmas típusának bemutatására”.

A muzeális minősítés megszerzését követő műszaki átvizsgálás során a jelen kori műszaki és biztonsági követelményektől az eltérés megengedett, ha a gépkocsi műszaki megoldásai a gyártás idején alkalmazottakkal megegyeznek.

A muzeális minősítés és az eredményes műszaki átvizsgálást alapján OT rendszám szerezhető, amely alapján a jármű részt vehet a forgalomban, azaz el lehet vele menni veterán találkozókra vagy nosztalgia kirándulásokra.

Az OT rendszám 5 évre érvényes műszaki vizsgával, regisztrációs és teljesítményadó mentességgel és kedvezményes kötelező biztosítási díjtételekkel jár, lévén a muzeális járművek a forgalomban csak limitáltan vesznek részt és így az általuk okozott balesetek száma is jóval kevesebb arányaiban, mint hétköznapi társaiknál. További tudnivalók a Magyar Autóklub honlapjának aloldaláról érhetőek el: autoklub.hu/oldtimer/.

A veterán járművek szervizelése különleges szaktudást igényel. A jó hír az, hogy amelyik veterán megkapja a múzeális minősítést, annak van már szerelője is, a vagyonrendelőnek csak annyi a dolga, hogy a szerelő elérhetőségét a vagyonkezelőnek megadja.

Autógyűjtemények

Már Magyarországon is előfordulnak magánkézben veterán- vagy youngtimer autóritkaságokból, sportkocsikból álló autógyüjtemények. Az ilyen gyűjtemények fenntartása általában külön apparátust igényel, ahogy a járművek tárolására is sokszor erre a célra szánt épületet emelnek a gyűjtemények tulajdonosai.

Az autógyűjtemény vagyonrendelésekor a kapcsolódó elemek, ingatlan, személyzet további rendelkezésre állását a vagyonrendelőnek a vagyonkezelő számára biztosítania kell. Így szóba kerülhet a gyűjtemény tárolóhelyének a gyűjtemény vagyonrendelésével egyidejű bizalmi vagyonkezelésbe adása, illetve a gyűjteményt gondozó alkalmazottak foglalkoztatásának a vagyonrendelést követően a bizalmi vagyonkezelő általi átvétele is.

Milyen további vagyonkezelési szempontok vannak gépjárművek esetében?

Megfelelő tárolóhely

Általában őrzött és fűtött garázs biztosítandó, amelyet a vagyonkezelő vagy a megőrzésre és gondozásra köteles megbízott bérel a gépjármű számára. Szerencsére ma már vannak olyan garázs-szolgáltatók, amelyek a nagy értékű gépkocsik szakszerű garazsírozását biztosítani tudják.

Járatás biztosítása

A gépkocsikat rendszeresen be kell indítani és járatni kell őket, ellenkező esetben a hosszú időre leállított gépjárművek alkatrészei beragadhatnak, összerozsdásodhatnak, rugalmasságukat veszíthetik. Az erre vonatkozó részletekben (ki végzi, milyen gyakran, kinek a felelősségére, stb.) a vagyonrendelőnek és a vagyonkezelőnek a vagyonrendelést megelőzően meg kell állapodni.

Kiszervezés

A bizalmi vagyonkezelőkről szóló törvény lehetővé teszi, hogy egyes tevékenységeket a bizalmi vagyonkezelő kiszervezzen, azaz a szolgáltatásai biztosítására alvállalkozókat vegyen igénybe (“kiszervezés”). Mivel a gépkocsik állagmegőrzésére vonatkozó szaktudással a bizalmi vagyonkezelő általában nem rendelkezik, a szolgáltatásának teljesítéséhez gyakrabban kell kiszervezést igénybe vennie, mint más vagyontárgyaknál.

A kiszervezésre vonatkozó, vagyonrendelőket és kedvezményezetteket védő garanciális szabályok a következők:

– a kiszervezés alapján közreműködő harmadik személyre is vonatkoznak a bizalmi vagyonkezelőket terhelő titoktartás szabályai és ezek betartására a kiszervezésre vonatkozó megállapodásban a közreműködő kötelezettséget is kell vállaljon;

– a kiszervezett tevékenységet végző szolgáltató nem lehet összeférhetetlen, azaz az érdekei nem lehetnek ellentétesek a bizalmi vagyonkezelő vagy ügyfelei érdekeivel;

– a kiszervezésre irányuló szerződés megkötése nem akadályozhatja a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás felett gyakorolt ellenőrzés hatékonyságát, nem érintheti a bizalmi vagyonkezelő felelősségét, és nem akadályozhatja a bizalmi vagyonkezelő utasítási és ellenőrzési jogának gyakorlását a kiszervezett tevékenységet végző tevékenysége vonatkozásában, valamint a kiszervezésre irányuló szerződés azonnali felmondására irányuló jogát a kiszervezésre irányuló szerződésben foglaltak megsértése esetén.

Üzembentartói jog

A magyar jog lehetővé teszi, hogy a gépkocsi forgalmi engedélybe bejegyzett tulajdonosa egy másik személynek üzembentartói megbízást adjon, amely alapján az üzembentartó, mint a használati jog gyakorlója, a gépkocsit a tulajdonostól függetlenül jogosult használni és így a használat és a tulajdon egymástól elválik. Ilyenkor a kötelező biztosítást az üzemben tartó fizeti.

Mind a tulajdonos, mind az üzembentartó dönthetnek úgy, hogy az üzembentartói megállapodást felmondva a gépkocsi használati jogát a szerződéskötést megelőző eredeti állapotba állítsák vissza.

Bizalmi vagyonkezelés esetén sem kizárt, hogy a vagyonrendelő maradjon a gépkocsi üzemben tartója, illetve az üzembentartói jogot a bizalmi vagyonkezelő a kedvezményezettnek is kiadhatja.

Az üzembentartói megállapodásban a bizalmi vagyonkezelésre tekintettel különös figyelmet kell fordítani a gépkocsit érő károkért való felelősség egyes eseteire és részletesen szabályozni kell, hogy kit terhelnek a gépkocsi gondozásával, fenntartásával kapcsolatos feladatok, illetve hogyan alakul az ehhez kapcsolódó költségviselés.

Gyakran Ismételt Kérdések