A bizalmi vagyonkezelés a magyar jogban egy új szerződéstípus, amely elsősorban az angolszász mintákra épül. Kérdés azonban, hogy miként viszonyul az intézmény a már meglévő, adott esetben vagyonkezelési célra is alkalmazható magyar jogintézményekhez. Ennek vizsgálata annak érdekében fontos, hogy pontosan meghatározásra kerülhessen a bizalmi vagyonkezelés helye a magyar jogrendszerben, valamint hogy milyen gyakorlati területeken bizonyulhat hatékonynak a bizalmi vagyonkezelés.
Megbízási szerződés
A bizalmi vagyonkezelési szerződés és a megbízási szerződés elhatárolása tekintetében a következő főbb különbségeket kell figyelembe venni.
A vagyonrendelést és a vagyon átruházását követően a vagyonrendelő szerepe sokkal kisebb hatókörű, mint a megbízási szerződés esetében. A vagyonrendelő nem jogosult utasítást adni a vagyonkezelőnek, ellentétben a megbízási szerződéssel. Ezen túlmenően a vagyonkezelő nem feltétlenül a vagyonrendelő irányában fog elszámolni a kezelt vagyonnal, várhatóan azt a kedvezményezett részére kell kiadnia.
A bizalmi vagyonkezelést a vagyonrendelő úgy is létrehozhatja, hogy saját magát jelöli ki vagyonkezelőnek, ami a megbízási szerződés esetében az önszerződés tilalma miatt kizárt.
A bizalmi vagyonkezelés szükségszerű velejárója a kezelt vagyon átruházása, ami a megbízási szerződés esetében nem áll fenn.
A bizalmi vagyonkezelés esetében a vagyonrendelő és a kedvezményezett harmadik személyek irányában is védelmet élvez annak érdekében, hogy a kezelt vagyonból ingyenesen vagy rosszhiszeműen szerzők helyreállítsák a kezelt vagyont. Ha a vagyonkezelő jóhiszemű, ellenérték fejében szerző harmadik személy részére átruházza a kezelt vagyont, úgy az ellenérték automatikusan a kezelt vagyon helyébe lép annak hasznaival együtt. A megbízási szerződés esetében ilyenkor a megbízottnak elszámolási kötelezettsége keletkezik.
A bizalmi vagyonkezelésnek van maximális időtartama, míg a megbízási szerződéseknek nincs.
A vagyonkezelő valójában tisztségviselő, akit el lehet mozdítani és mást lehet a helyére választani, anélkül, hogy a szerződés megszűnne. Ehhez képest a megbízási szerződés esetében az alanyváltozáshoz a másik fél hozzájárulása szükséges.
A bizalmi vagyonkezelés esetében a vagyonkezelő számára automatikusan fennáll az angol jogban ismert fiduciárius kötelezettséghez hasonló, szigorú gondossági kötelem, ami a lojalitással, jóhiszeműséggel és versenytilalommal jár együtt. A szerződések esetében a jóhiszeműség, mint általános polgári jogi alapelv érvényesül, azonban a lojalitás és a versenytilalom nem feltétlenül.
A bizalmi vagyonkezelési szerződés megszegése nem eredményezi a szerződés megszűnését, a bíróság a vagyonkezelőt a kezelt vagyon helyreállítására kötelezi. Ezzel szemben a szerződésszegés a megbízási szerződés esetében elsődlegesen jogalapot biztosít arra, hogy a megbízó a szerződést megszüntesse.
Ajándékozás, hagyomány
A bizalmi vagyonkezelés szintén konkurál az ajándékozással, illetve a hagyománnyal is.
Például valaki halála esetére a működő vállalkozását nem szeretné, ha örökösei eladnák, inkább annak folytatását és az abból származó hasznoknak a családja részére fordítását kívánja elérni. Számos vonatkozásban hasonlít a megoldás erre az esetre a bizalmi vagyonkezelés és az ajándékozás, illetve hagyomány vonatkozásában.
A bizalmi vagyonkezelés szerződéssel vagy végrendelettel történő létrehozása esetében a kötelesrészt szintén biztosítani szükséges az arra jogosult törvényes örökösök részére. Másrészről az ajándékozás, illetve a hagyomány esetében nincs a kedvezményezett és a vagyonkezelő között szerződéses jogviszony. Az élők közötti ajándékozás esetében az ajándékozónak – meghatározott feltételek bekövetkezte esetén – lehetősége van visszavonni az ajándékot.
Amennyiben a feltételhez kötött ajándékozásban szereplő megkötés szerint az nem harmadik személy érdekeit, hanem az ajándékozó javát szolgálja (a vagyonrendelő egyúttal kedvezményezett), úgy jelentős mértékben hasonlít a bizalmi vagyonkezelés intézményéhez.
Harmadik személyek javára szóló szerződés
A bizalmi vagyonkezelés tekintetében a harmadik személy javára szóló szerződéssel lehet leginkább párhuzamot vonni. A harmadik személy javára szolgáló szerződés esetében a kedvezményezettnek azt kifejezetten el kell fogadnia, míg ez a követelmény a bizalmi vagyonkezelés esetében nem áll fenn.
A harmadik személy nem jogosult a szerződés kikényszerítésére, kivéve, ha számára is kikötik a felek ezt a jogot. Emellett a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban a kedvezményezettnek igénye keletkezik a kezelt vagyon helyreállítására azzal a rosszhiszemű vagy ingyenesen szerző személlyel szemben, aki a kezelt vagyonból szerez, míg a harmadik személy javára szóló szerződés esetében ilyen igény nem áll fenn, a jogviszony megmarad a kötelmi jog szintjén.
A haszonélvezet
A bizalmi vagyonkezelés jelentős előnye abban rejlik, hogy egy vagyon rendelésével ugyanazt a vagyontárgyat több kedvezményezett érdekében, javára is lehet rendelni, akár párhuzamosan, akár szukcesszív módon. Ehhez a konstrukcióhoz nagyban hasonlít a haszonélvezet intézménye.
A leglényegesebb különbség a kettő között abból adódik, hogy a haszonélvező jogosult a dolog használatára, gyümölcseinek szedésére, míg a bizalmi vagyonkezelés esetében a kedvezményezett nem feltétlenül jogosult a dolgot használni, a dolog kezelésére pedig egyáltalán nincs lehetősége. A haszonélvezethez képest szűkebb használat esetében a használó csak saját maga és családja – vele egy háztartásban élők javára – használhatja, gyümölcsöztetheti a dolgot. A haszonélvezeti jog nem átruházható, és nem is átörökíthető, míg a vagyonkezelés esetében a kedvezményezett jogai igen.
A végrendeleti végrehajtó
Az egyes külföldi jogokban ismert végrendeleti végrehajtó szerepe is hasonló a bizalmi vagyonkezeléshez, bár a tulajdonjogot nem szerzi meg, azonban rendelkezési joga hasonlóan széleskörű. A végrendeleti végrehajtó is saját nevében jár el, meghatározott kedvezményezettek, az örökösök érdekében teljesíti kötelezettségeit. A végrehajtó jogköre alapvetően korlátlan, gyakorlatilag csak az ingyenes jogügyletek esetében érvényesülnek megkötések.
Amennyiben a tisztségét nem jogszerűen látja el, úgy kártérítési felelősséggel tartozik az örökösök irányában. Ugyanakkor jelentős eltérés a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyhoz képest, hogy a végrendeleti végrehajtónak semmilyen tulajdonjoga nem áll fenn a vagyonon, annak csak kezelője, bár szinte korlátlan jogkörrel.
A gazdasági társaság
A gazdasági társaság sok esetben hasonló funkciót tölt be, mint a trust, illetve a bizalmi vagyonkezelés, különösen a rugalmas működtetésű társaságok esetében.
A gazdasági társaságok esetében a társaság tagjai (részvényesei) a vezető tisztségviselővel nem állnak közvetlen jogviszonyban, szemben a trust esetével, ahol a vagyonrendelő és a kedvezményezett is a vagyonkezelővel áll jogviszonyban. Ezt szemlélteti az alábbi ábra:
A gazdasági társaság létesítésével kapcsolatban a következő jellemzőket lehet megállapítani: Létesítő okirattal hozzák létre, amely közjegyzői, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okirat. A létesítő okiratban meg kell határozni a gazdasági társaság tevékenységi körét, a vagyoni hozzájárulás mértékét és rendelkezésre bocsátásának módját, illetve a társaság időtartamát. A gazdasági társaság cégbírósági bejegyzéssel jön létre.
A bizalmi vagyonkezelési szerződés jellemzője ehhez képest, hogy elsősorban írásbeli szerződés vagy végrendelet alapján jöhet létre. A szerződésben rendelkezni kell a kezelt vagyonról és annak a kedvezményezett érdekében történő felhasználásáról. A vagyonrendelő köteles a kezelt vagyon átruházására, a vagyonkezelő pedig a kezelt vagyon nyilvántartására.
Tulajdonjogi szempontból a gazdasági társaság esetében a gazdasági társaság a tulajdonosa a tagok által rendelkezésre bocsátott vagyonnak. A vagyon felhasználása a menedzsment hatáskörébe tartozik. A tagok (részvényesek) csak közvetett tulajdonosok a tagok döntése szerint részesülhetnek a nyereségből, likvidációs hányadból. A tagok (részvényesek) részesedése átruházható.
A szervezetek esetében általános jogelv, hogy ami a szervezet tulajdona, az nem a tulajdonosoké, a részvényeseké, a részvényesek csak indirekt módon rendelkeznek jogosultsággal a szervezet vagyona tekintetében. A trust esetében a jogi helyzet ettől bizonyos mértékben eltérő. A kedvezményezett joga a kezelt vagyon vonatkozásában sokkal közvetlenebb, mint a részvényes joga a társaság vagyona tekintetében.
A bizalmi vagyonkezelés esetében a vagyonkezelő a tulajdonos, ő dönt a vagyon felhasználásáról a szerződés alapján. A kedvezményezett jogosult a vagyon és/vagy hasznai kiadására. A vagyon kiadására csak a szerződés rendelkezéseinek megfelelően van lehetőség. A kedvezményezett a követelését elvileg engedményezheti harmadik személyek részére.
Az alábbi ábra szemlélteti a tulajdonjogi helyzetet:
A gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek a társaság érdekeinek elsődlegessége mellett kell eljárniuk, megbízatásuk legfeljebb öt évre szól. Emellett szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak rájuk, és felelősségük a társaság irányában áll fenn. Ellenőrző szerv (felügyelő bizottság, könyvvizsgáló) felügyelheti tevékenységüket és bármikor visszahívhatók.
A vagyonkezelővel szemben fokozott követelmények állnak fenn, a kedvezményezett érdekeinek megfelelően köteles eljárni. Tevékenysége során a kereskedelmi ésszerűséget kell szem előtt tartania. Tisztsége a szerződés lejáratáig áll fenn, személyére nézve pedig jogszabály tartalmaz részletes szabályokat. A vagyonkezelő felelőssége a vagyonrendelő és a kedvezményezett irányában áll fenn, ők ellenőrzik, de a szerződési szabadság alapján ez korlátozható, vagy akár bővíthető is. Ez utóbbi lehetőséget nyújt a külföldi jogrendszerekben ismert protektor tisztségének létesítésére.
A fentiekben ismertetett jellemzők alapján összességében az állapítható meg, hogy a bizalmi vagyonkezelés olyan konstrukciót hoz létre, amely funkcióját tekintve akár a gazdasági társaság intézményét is kiválthatja, de legalábbis azzal konkurálhat. A bizalmi vagyonkezelés során alkalmazott vagyonelkülönítés alapvetően pótolja a gazdasági társaság esetében érvényesülő jogalanyiságot, sőt bizonyos szempontból a korlátolt tagi felelősséget is. Mindemellett a bizalmi vagyonkezelés előnye annak rugalmasságában és a jogviszonyban szereplő személyek közötti közvetlen jogviszonyban is rejlik.