A bizalmi vagyonkezelés elsősorban a nagyobb magán és családi vagyonok hosszú távú védelmének, értékmegőrzésének és gyarapításának az eszköze. Ez a sokszínű és igen rugalmas struktúra, gondos tervezés mellett, jelentős adóelőnyökkel is járhat mind a vagyonrendelők és a kedvezményezettek számára.

Ebben a cikkünkben azt a kérdést járjuk körbe, hogy hogyan működik, milyen előnyei és költségei vannak annak, ha a bizalmi vagyonkezelésbe helyezett vagyont (kezelt vagyon) vagy annak egy részét tartós befektetési számlára (TBSZ) helyezzük.

Amikor a vagyonvédelem mellett döntünk és megbízunk egy bizalmi vagyonkezelőt, hogy családunk és vállalkozásunk jövőjét, anyagi biztonságát szeretnénk valamilyen befektetéssel is megtámogatni, rendelkeznünk kell egy jól körvonalazott tervvel, hogy mi a befektetésünk célja és időtávja. Ha ez az időtáv 3 év felett van, akkor célszerű a befektetésünket Tartós Befektetési Számlára elhelyezni.

Mire jó a Tartós Befektetési Számla?

A tartós befektetési számla, rövidítve a TBSZ előnye, hogy a kezelt vagyon a kedvezményezettje részére meg tudja spórolni a befektetések után fizetendő 15%-os kamat- és árfolyamnyereségadót, ha a kezelt vagyon befektetéseit a TBSZ számlán tartja a megnyitás/vagyonrendelés évét követő 3-5 évig. A kezelt vagyon befektetési jövedelme adómentes. Ezáltal a kedvezményezett kifizetésének 15%-os SZJA fizetési kötelezettsége helyett 0%-os SZJA is lehet a TBSZ használatának igénybevételével.

Mekkora adókedvezmény érhető el a Tartós Befektetési Számlával?

3 év elteltével 10% adókulcsa van, az 5. év után pedig teljes egészében adómentes a rajta lévő befektetés. Abban az esetben, ha előbb szeretné a kezelt vagyon a TBSZ-en elhelyezett befektetéseit kivenni, akkor a teljes 15%-os adókulcs vonatkozik a tőkére és a hozamra.

Hogyan működik a TBSZ?

Minden évben egy kezelt vagyon részére egy TBSZ számlát tudunk nyitni. A nyitás évét gyűjtőévnek, vagy 0. évnek hívjuk. A számla költségeit a hatályos adott banki kondíciók határozzák meg, melyet a kezelt vagyon terhére számolunk el.

A gyűjtőévet követő 5. év elteltével lesz lehetőség arra is, hogy a TBSZ-en elhelyezett befektetésre vonatkozó kedvezményes adózást további 3, illetve 5 évre fenntartsa az ügyfél. Ebben az esetben a gyűjtőévet követő 5. év elteltével elért növekmény teljes összege tőkésedik, és csak az ezt követő hozamokra, nyereségre kell a TBSZ-re vonatkozó adókulcsokat alkalmazni. Ergo nincs új gyűjtőév, hanem a gyűjtőévet követő 5. év végén fennálló állomány úgy tekintendő, mint az ezen évben nyitott TBSZ-re befizetett összeg.

A TBSZ SZÁMLÁRA NYÍLVÁNOS BEFEKTETÉSI TERMÉK, EURÓPAI, AMERIKAI, MAGYAR RÉSZVÉNYEK, NYÍLVÁNOS BEFEKTETÉSI ALAPOK VÁSÁROLHATÓAK.

Milyen költségek vonatkoznak a TBSZ-re?

Számlavezetési díjjal, a kötések után tranzakciós díjjal, valamint állományi díjjal kell kalkulálni, ezek a hatályos banki kondíciók alapján kerülnek elszámolásra a kezelt vagyon terhére.

Hogyan tudjuk elhelyezni a kezelt vagyont?

A számlára forintban és devizában is lehet befizetni, és a számlán forint és deviza alapú befektetésekre tud megbízást adni a bizalmi vagyonkezelő.

Hogyan történik a kifizetés a számláról?

Amennyiben a 3. év elteltével a vagyonrendelési szerződés alapján a kedvezményezettek részére történik a kifizetés, úgy először meg kell állapítani, hogy teljes vagy részösszeget kíván kivenni. Amennyiben a teljes összeget kiveszi, a számla automatikusan megszűnik, ha csak egy részösszeget, akkor a kivett összegre arányosan kell a 10%-os adót megfizetnie a kedvezményezettnek. Itt is érvényes a befizetésekre vonatkozó alapszabály, hogy minimum 25 ezer forintnak maradnia kell a számlán. A ki nem fizetett rész további 2 évre meghosszabbodik. A nyitás évét követő 5. év utolsó napján a teljes összegre kérhető a kifizetés, ami után már nem kell adót fizetni a kedvezményezettnek.

Ha a fentiekben említett időpontok előtt bontjuk fel a TBSZ-t és adókötelezettség keletkezik, azt az adott évre vonatkozó adóbevallásodban kell bevallani és megfizetni, amennyiben kifizetés történik a kedvezményezettnek.

Mi a helyzet az osztalékkal?

A Budapesti Értéktőzsdén forgó társaságok esetében nincs osztalékadó, amennyiben a részvények a Tartós Befektetési Számlán vannak. Egyéb, külföldi részvények esetében a kifizető hely adójogszabályainak megfelelő mértékkel csökkentett, nettó összeget kapjuk a számlánkra. Amennyiben népszerű, amerikai osztalékrészvényeket helyeztünk el a számlán, akkor azokat mindenképpen célszerű TBSZ számlán tartani, ellenkező esetben a 15%-os osztalékadón túlmenően még 15,5%-os szociális hozzájárulást is fizetnünk kell.

(Fontos, hogy az adó és illetékfizetési szabályokat a vagyonkezelő előzetesen felméri ügyfelei részére, a leírtak csupán tájékoztató jellegűek.) 

Milyen instrumentumok érhetőek el a TBSZ-en?

•             Budapesti Értéktőzsde

•             Amerikai és európai piacok – nyilvánosan jegyzett papírok

•             Nyilvános befektetési jegyek, állampapírok

A megfelelő befektetés kiválasztását vállalatunk előzetes konzultációt követően végzi, rögzítve a vagyonrendelési szerződésben, és kizárólagosan a szerződésben rögzített kedvezményezettek részére jár el a jogszabályban meghatározottak szerint.

Végezetül kinek ajánlott a TBSZ?

Azon kezelt vagyonok részére, amelyek rendelkeznek kellő mennyiségű likviditással.

A magántőkealapok hazánkban kevésbé ismert vagyongazdálkodási formák, amelyeknek elsődleges célja, hogy a rájuk bízott vagyonból vállalkozásokba fektessenek, nem ritkán fel is vásárolva azokat. Magánszemélyek és intézményi befektetők is használják befektetői céljaik megvalósítására, de a megoldás egyik legnagyobb előnye a tulajdonosokat elrejtő teljes diszkréció. Cikkünkben bemutatjuk a magántőkealapok nyújtotta lehetőségeket Magyarországon.

Mi a magántőkealap?

Befektetési alapot – az elsődleges eszközkategória alapján – értékpapíralapként, ingatlanalapként, kockázati tőkealapként, valamint magántőkealapként hozhatunk létre. Ez utóbbi megértéséhez érdemes onnan közelíteni, hogy miért is szükséges egyáltalán egy befektetési alap létrehozása. A cikkünkben később részletesen is foglalkozunk azzal, hogy milyen okokból érdemes magántőkealapot létrehozni, de a fő cél egyértelműen az, hogy a pénzeszköz elkülönítve, egyfajta önálló jogi személyként jelenjen meg egy invesztíciós folyamatban.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ennek mi értelme, hiszen magánszemélyként vagy cégként is befektethetünk. Igen, megtehetjük, sőt sokszor ez az egyszerűbb és könnyebben járható út. Ugyanakkor lehetnek olyan érvek a befektetés, amely esetünkben üzletrészvásárlást jelent, elkülönítése mellett, amelyek értelmet adnak a befektetési alapoknak – adózás, transzparencia, vagy éppen az adott tranzakció körüli diszkréció megteremtése.

A befektetési alapok között egyértelműen a kockázati típus az ismertebb (főként a Magyarországon is méltán virágzó startup-kultúra miatt), melyet elsősorban több, kisebb összeg befektetésére hoznak létre. A magántőkealapot ezzel szemben közepes vagy nagyméretű társaságok részben vagy egészében való felvásárlására szokás létrehozni, azzal az egyértelmű előnnyel, hogy annak tulajdonosait nem kötelező nyilvánosságra hozni.

Ki hozhat létre magántőkealapot? Mikor érdemes ezt alkalmazni?

Az USA-ban, ahol már a 80-as évektől kezdve igen népszerű volt ez a befektetési forma, jellemzően csak akkreditált befektetők hozhatnak létre magántőkealapot. Hazánkban az Európai Unió által kijelölt megnevezés az irányadó: magántőkealapot csak alternatív befektetési alapkezelők, azaz ABAK-ok hozhatnak létre. A létrehozáskor az alapkezelő befektetési jegyeket bocsát ki, amelyet a magántőkealap befektetői vesznek át.

Ahogy a fentiekben említettük, a magántőkealap alkalmazásának legfőbb előnye a titoktartás, emellett adózási előnyöket is biztosít.

Mit kell tudni a magántőkealapok működéséről?

A magántőkealap egy alternatív befektetési alap, amely önálló jogi személyiséggel rendelkezik. Létrehozásának elsődleges célja, hogy az értékpapírjait birtokló befektetők céljainak megfelelő befektetést tegyenek – vállalatrészek megszerzése vagy teljes felvásárlás formájában.

Az alapot csak alternatív befektetési alapkezelők (ABAK-ok) hozhatják létre, értékpapírjait pedig jellemzően zárt körben értékesítik. A befektetési jegyeket jellemzően 180.000 eurótól szokás értékesíteni, a teljes alap létrehozásához szükséges minimum tőke pedig 700.000 euró (a cikk írásának napján ez nagyságrendileg 250 millió forintot jelent).

Milyen előnyei vannak a magántőkealapoknak?

Ezt a kérdést két oldalról is érdemes megvizsgálni, hiszen egyrészt izgalmas kérdés, hogy magánbefektetőként milyen előnyöket élvezhetünk, de hasonlóan felmerül, hogy miért érheti meg egy-egy cégnek, hogy magántőkealapokon keresztül fektessen be.

A cégek számára különösebb jogismeret nélkül látható előnyöket kínál egy magántőkealap befektetése:

• Egy tőkealap-jellegű befektetést nem kell visszafizetni, mint egy bankhitelt, így nem terheli meg a céges cash flowt.
• A magántőkealap befektetése egyértelműen a cég erősítésére irányul, hiszen a befektető csak úgy “jöhet ki jól” az ügyletből, ha növeli a profittermelő képességet vagy a cégértéket (ez a kettő jellemzően azért kéz a kézben szokott járni).

Intézményi és magánszemély befektetők számára a magántőkealapok a következő előnyöket kínálják:

• A magántőkealap struktúrája, tagjai és kedvezményezettjei teljes mértékben a befektetők igényei szerint alakíthatóak ki.
• Hosszútávú befektetési lehetőség: a törvény legalább 6 éves működési időt ír elő, amelynek azonban felső korlátja nincsen.
• A magántőkealapok számára az Európai Unió harmonizálta a jogi környezetet, így minden tagországban hasonló szabályok szerint létesíthető ilyen struktúra.
• A magántőkealap önálló jogi személy, csak az alapkezelő tartozik teljes felelősséggel a működéséért. Ő természetesen érthető okkal, hiszen a jogalkotó arra szeretné ösztönözni, hogy a jogi háttér is támogassa ezt a valóban bizalmi pozíciót.

Milyen adózási előnyei vannak a magántőkealapoknak?

A magántőkealapok által kínált adózási előny a legegyszerűbben úgy írható le, hogy addig nem szükséges adót fizetni, amíg pozitív hozamot nem realizál a befektető. Az első és legfontosabb, hogy a magántőkealapba való befizetés teljesen adó- és járulékmentes, ha nem értünk el vele kimutatható nyereséget, akkor a megszüntetéskor a kifizetés is az.

A magántőkealapok sem TAO-t, sem pedig helyi adót nem fizetnek.

A magántőkealapok pozitív hozama osztaléknak minősül, amely után a világszinten alacsonynak számító 15%-os személyi jövedelemadót kell megfizetni (felső korlát nélkül), illetve egy 18,5%-os mértékű szociális hozzájárulási adót (felső korlátja a mindenkori minimálbér 24-szerese, a cikk írásakor ez 4.800.000 forint).

A magántőkealapok akkor kínálnak igazi adóelőnyöket, ha hozamunkat újra és újra befektetjük, kihasználva a struktúra hosszútávú lehetőségeit.

Kérdések

1. Mi a magántőkealap? A magántőkealap egy olyan alternatív befektetési alap, amely önálló jogi személyként hozható létre. A befektetési jegyeket jellemzően zárt körnek kínálják.
2. Hogyan biztosítja a magántőkealap a diszkréciót? A magántőkealap Magyarországon nem része a tényleges tulajdonosi regiszternek, azaz a tényleges tulajdonost nem kötelező bejelenteni az alapításkor és a működés kapcsán.
3. Milyen adózási előnyöket kínál a magántőkealap? A magántőkealapokba irányuló befizetések teljesen adómentesek, pozitív hozam kivétele esetén a magánszemélyek osztalékként adóznak (15% személyi jövedelemadó és 18,5% szocho megfizetésével).

Amennyiben vagyontervezéssel kapcsolatos kérdése van, kollégáink az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Irodánál szívesen állnak rendelkezésre azok megválaszolásában és segítenek Önnek a leginkább megfelelő jogi forma kiválasztásában és megvalósításában is. Forduljon hozzánk bizalommal!

A globális technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már egyre több magyar vállalat nyit leányvállalatot külföldön, sőt mind gyakoribb, hogy az anyavállalat eleve egy másik országban kerül megalapításra. Ennek számtalan oka lehet az átláthatóbb operációtól kezdve a támogatóbb adókörnyezeten, a külföldi munkavállalók helyi toborzásán át egészen az adó optimalizálásig. Ezzel párhuzamosan jogosan jelent meg az az igény, hogy ezen szervezetek is rendelkezzenek magyarországi bankszámlával. A hazai pénzintézeti szektor ugyan igyekszik tartani a lépést a felmerült szükségletek kiszolgálásával, azonban ez csupán addig döccenőmentes, amíg egy külföldi tulajdonos vagy ügyvezető meg nem jelenik a rendszerben. Cikkünkben e terület nehézségeit mutatjuk be.

Mi az a pénzintézeti compliance és miért fontos?

A compliance általánosságban véve egy adott szervezetre vonatkozó szabályok betartását és betartatását jelenti. Ilyen lehet egy gyártó cégnél a környezetvédelmi és minőségellenőrzési szabályok követése, vagy hogy egy ennél is forróbb témát említsünk: az online adatvédelem feladatai.

Az Európai Unió területén, ezen belül Magyarországon nagyon erős szabályrendszer alakult ki a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, valamint a különböző bűncselekmények kizárására. A pénzintézeti vagy banki compliance egyik legfontosabb feladata e szabályok követése és a kapcsolódó belső folyamatok aktualizálása.

Ez a gyakorlatban egy rendszeresen frissülő regulatív környezetet vont a hazai bankok köré. Nincs is addig különösebb baj, amíg nem kerül a képbe egy külföldi többségi vagy kizárólagos tulajdonos vagy cégvezető, vagy éppen a Magyarországon bejegyzett cég kizárólag külföldi üzleti tranzakciókban érintett, belföldi üzleti partnerek vagy üzleti lehetőségek hiányában.

Milyen szabályok határozzák meg a banki compliance területét?

• KYC (Know Your Customer) avagy ismerd az ügyfeleidet: A Financial Action Task Force elnevezésű nemzetközi szervezet ajánlásai alapján folyamatosan frissített pénzmosás elleni irányelvcsomag. A pénzintézetek ezt követve rendszeresen ellenőrzik ügyfeleiket, bekérik a rájuk vonatkozó legfontosabb információkat.
• BO register: A Beneficial Owner Register (a valódi tulajdonosok listája) egyre elterjedtebb kötelezettség a pénzintézetek felé. Ennek körében a bankok kötelesek feltárni az ügyfeleik tulajdonosi szerkezetét és a – például offshore vállalkozások mögött álló – valódi tulajdonosokat listázni és lejelenteni.
• Common Reporting Standard (CRS): A közös jelentési szabvány egy új információgyűjtési és jelentéstételi kötelezettség a részt vevő országok/joghatóságok pénzügyi intézményei számára, amelynek célja az adócsalás elleni küzdelem és az adórendszerek integritásának fenntartása.
• Foreign Account Tax Compliance Act (FATCA): Elsősorban az Egyesült Államokat érintő törvény, amely kapcsán a külföldi pénzintézeteket kötelezik arra, hogy jelentést tegyenek az amerikai jogi személyek által birtokolt számlákról és pénzmozgásokról. Amelyik pénzintézet ezt esetleg nem tenné meg, szinte automatikusan kizárná magát a dollár alapú pénzügyi tranzakciókból
• DAC6: Egy frissen életbe lépett EU-s irányelv, amely a határon átnyúló agresszív adótervezésnek kíván gátat szabni.

Milyen elemei vannak a banki compliance-nek?

A pénzintézet minden esetben a gazdasági társaság tulajdonosainak feltérképezésével kezdi a folyamatot. A bekért dokumentumok köre először arra irányul, hogy a bank megbizonyosodjon, a tulajdonos és a gazdasági társaság léteznek, képesek és jogosultak ellátni a feladataikat, kötelezettségeiket. Ehhez kapcsolódóan a compliance felelőssége, hogy segítse azok kiszűrését, akiket valamilyen bűncselekményhez kapcsolódóan eltiltottak a tevékenységtől.

Ha az ügyfél profilja összeállt, akkor a bank felméri az együttműködéssel járó potenciális kockázatokat. Ebben a körben kerül sor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kiszűrésére. Külföldi tulajdonos vagy ügyvezető esetén további igazolások és dokumentumok benyújtására lehet szükség – ezek köre azonban nem pontosan meghatározott, hiszen a jogalkotó is elsősorban az elvárható legnagyobb gondosságot rögzítette kötelezettségként. Hogy ez pontosan mit takar, az már pénzintézeti hatáskör – természetesen túl a piaci sztenderdeken.

Ha pedig a bank kockázatosnak bélyegzi az ügyfelet, vagy az adott tranzakció nem illik a korábban felvázolt, belső használatú kockázati profilba, az a legoptimistább forgatókönyv szerint is komoly extra kellemetlenségeket jelenthet az ügyfelek számára.

Milyen nehézségekkel néznek szembe a külföldi tulajdonossal vagy vezetővel rendelkező társaságok?

A fenti szabályokat minden ország és pénzintézet a saját vérmérséklete szerint értelmezi – így a magyar helyzet jellemzően szigorúbb és zártabb, mint ahogy az más, tőlünk nyugatabbi országok esetében tapasztalható. A pénzintézeti compliance nyomán a külföldi tulajdonossal vagy vezetővel rendelkező gazdasági társaságok jellemzően két típusú nehézséggel találkozhatnak:

1. Az ügyfél személyéhez kapcsolódóan, amikor külföldi ügyvezetővel rendelkezik egy gazdasági társaság.
2. A bekért dokumentumokhoz kapcsolódóan, ugyanis a pénzintézetek egyre több dokumentumot kérnek be, melyek között akár olyan dokumentumok és adatok is szerepelhetnek, amelyeket az ügyfelek üzleti titokként kezelnek.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A külföldi tulajdonossal rendelkező gazdasági társaságok számára elsősorban lassabb adminisztrációt, mely nem csupán a bankszámla nyitásakor merül fel, de akár nagyobb összegű, külföldre irányuló utalások esetében is.

Ennél rosszabb eset, mikor a pénzintézet ad absurdum teljesen megtagadja a pénzügyi tranzakció lebonyolítását vagy a bankszámla megnyitását. Ez utóbbi különösen azért kellemetlen, mert a törvény egyértelműen kimondja, hogy általános forgalmi adó fizetésére kötelezett belföldi jogi személynek kötelező pénzforgalmi számlát nyitnia – mely elutasítás esetén ellehetetleníti a transzparens, jogkövető magyarországi működést. Ezen a ponton a túlzott compliance-szigor bizonyosan szembemegy a mindenkori jogalkotói szándékkal, mely valószínűsíthetően nem szeretné külföldre terelni a hazai cégek pénzforgalmát.

Mi az oka a különösen szigorú hozzáállásnak?

E jelenség hátterének feltárásakor sem indulhatunk ki másból, minthogy leszögezzük: a compliance nemcsak jogilag kötelező, de hasznos tevékenység is, amely mind a pénzintézetek, mind az ügyfelek jogos érdekét szolgálja. Emellett azonban a bankok a meg nem nyitott számlákkal és a meg nem valósított pénzügyi tranzakciókkal biztosan veszítenek, így joggal merül fel a kérdés, hogy miért érezhetjük a compliance tevékenységet ma már inkább akadálynak, az üzlet rombolásának?

Vélelmezhetően a pénzintézeteknek túl sok idő és energia az ilyen cégek átvilágítása, illetve félnek attól, hogy ha az átvilágítás során – akár tudtuk nélkül – hibáznak, akkor utólag is szankciókat kaphat a bank. A kérdést ugyanakkor tovább árnyalja, hogy sok esetben a kereskedelmi bank compliance-re hivatkozva visszautasítja a számla megnyitását, de jelzi, hogy a privát banki üzletága nyitott az ügyfél átvételére – azonban csak jóval magasabb költségek mellett.

A probléma természetesen nem a compliance szabálykövetésben keresendő, hanem az ezzel párhuzamos transzparencia hiányban. A bankok ugyanis az un. „felfedés tilalma” miatt sohasem hivatkoznak konkrét compliance okokra egy számlafelmondás során vagy akkor, amikor eleve elutasítják az ügyfél számlanyitási kérelmét. E helyett jobbára semmit mondó üzletpolitikai okokra vagy éppen semmire sem hivatkoznak. Vagyis az ügyfél nem tudhatja meg, hogy mi is a gond vele, milyen elvárásoknak nem felelt meg, esetleg milyen szabályokat sértett meg. Sötétben tapogatózik és csak reménykedni tud abban, hogy egy másik bankban másfél-két hónapos procedúrával számlát fog tudni nyitni. Mindezek alapján nem különösebben meglepő, hogy a bankok compliance gyakorlatát az üzleti élet, ideértve a bankok saját üzleti területeit is (!) egy szereptévesztésből fakadó üzletromboló gyakorlatnak tekinti. A bankok legfelsőbb vezetésétől várnák el a rendrakást, vagyis, hogy szembesítsék a compliance részlegeket azzal, hogy sokszor diszfunkcionális működésük milyen károkat képes okozni. Ez azonban mindezidáig elmaradt.  

Mielőbbi szemléletmód váltásra lenne tehát szükség. Fel kéne végre ismerni, hogy a compliance nem hatósági, hanem szolgáltatási tevékenység. Az üzleti szférát kell tudnia kiszolgálnia azáltal, hogy kiszűri a valóban kockázatot jelentő szereplőket, de teret ad szoknak, akik ugyan, kis vagy új ügyfelek, esetleg atipikusnak tekinthető üzleti tevékenységet folytatnak, de kifejezett és konkrétan megfogalmazható kockázati elem nincs bennük.  Fel kellene végre hagyni azzal a gyakorlattal, hogy az ügyfél vagy az általa folytatott üzleti tranzakciók nem kellő ismerete fokozott pénzmosási kockázatot eredményezzen ahelyett, hogy a további és mélyebb megismerés szükségessége fogalmazódnék meg a bankok részéről.  Néhány célirányos kérés vagy dokumentum bekérése ugyanis az esetek döntő többségében megnyugtató módon rendezné a bank kétségeit.

A jelenlegi kiszolgáltatott helyzet megoldásához a piac minden szereplőjének közös akaratára van szükség: kell hozzá egy tenni akaró állam, amely nyitott a transzparensen működő külföldi befektetőkre, valamint egy olyan kiszámítható szabályzói környezet, amelyben a bankok és az ügyfelek egyaránt tisztában vannak a keretekkel. A helyzet ugyanakkor nem reménytelen. A fentiekben vázolt problémákra ugyanis a közelmúltban az EU bankfelügyeleti intézménye, a European Banking Authority (EBA) is felhívta a figyelmet egy jelentésében és véleményében (https://www.eba.europa.eu/eba-alerts-detrimental-impact-unwarranted-de-risking-and-ineffective-management-money-laundering-and), amikor „az indokolatlan kockázatmentesítés és a nem hatékony pénzmosás elleni gyakorlat káros hatásaira” hívta fel a figyelmet, és azt ajánlja, hogy a bankok a pénzmosás elleni fellépésüket indokolatlanul ne terjesszék ki oly módon, hogy azzal az üzleti szférának jelentős károkat okozzanak. A tanulságos dokumentum a magyar pénzintézetek számára is kötelező olvasmány!

A vállalkozás indításakor kiemelten fontos, hogy a tevékenységi körnek megfelelő adózási formát válasszuk ki – ám könnyű eltévedni ebben az útvesztőben, és gyorsan találhatjuk magunkat olyan ijesztőnek tűnő helyzetben, hogy a nyereség nagy részét adózásra kell fordítani. Vagyonunk és jövedelmeink adózásának megtervezése egy elengedhetetlen lépés ahhoz, hogy elejét vegyük a felesleges kiadásoknak. Cikkünkben bemutatjuk az adóoptimalizálás és adótervezés előnyeit és célját.

Mit jelent az adóoptimalizálás?

Vállalkozóként vagy cégtulajdonosként rengeteget tehetünk saját lelki nyugalmunkért, ha a bevételek megtervezése mellett időt fordítunk a szükséges és kötelező kiadásokra is. Ebbe beletartozik az, hogy alaposan utánajárunk, milyen adózási formával kell számolni a helyes működéshez.

Egy rosszul megválasztott forma miatt nemcsak azon kaphatjuk magunkat, hogy a nyereségből sokat veszítünk a túl magas adó miatt, hanem a figyelmetlenség miatt a vállalkozás sem képes a tervezett tempóban növekedni. Magánszemélyként szerzett jövedelmünkkel kapcsolatban szintén hasonló a helyzet, különösen, ha vagyontranszfert (öröklés, generációváltás) helyezünk kilátásba.

Az adóoptimalizálás folyamata során – szigorúan a törvény adta keretek között – a lehető legalacsonyabb adóterhet próbáljuk elérni.

Mi a különbség az adótervezés, az adóelkerülés, az agresszív adóelkerülés és az adócsalás között?

Az adótervezés egy legális folyamat, amelyet még a vagyonunkat illető döntések (például cégalapítás, vagyontranszfer) előtt érdemes igénybe venni. A lehetőségek felmérésével ugyanis garantáltan nagyobb eséllyel választunk olyan adózási megoldásokat, amelyek a lehető legalacsonyabb adóteherrel járnak. Ennek eredménye az adóoptimalizáció, amivel a kötelező terheinket csökkentjük.

Az adóoptimalizációt sokan összemossák az adóelkerüléssel. Habár az adóelkerülést szokás definiálni úgy, hogy az adott adórendszeren belül alkalmazunk legális eszközöket előnyszerzésre, ennél árnyaltabb a kép. Az adóoptimalizáció ugyanis nem feltétlen jelenti azt, hogy egy jogi kiskaput akarunk kihasználni, csupán azt, hogy a vállalkozásnak megfelelően arányos adót akarunk kifizetni.

Az adóelkerülésben már van szándékosság. Visszaélésre gyanakodhatunk, amikor az érintettek olyan adókötelezettséget csökkentő konstrukciót követnek, amik legálisnak vagy éppen jogszerűnek tűnnek, ám valójában nem azok. Amennyiben a hiányosságokat valaki szándékosan szeretné kiaknázni, azt szokás agresszív adótervezésnek, valamint agresszív adóelkerülésnek nevezni. Ennek klasszikus példái az olyan, nemzetközileg is ismert, elsősorban online technológiai vállalatok (klasszikus példa a Google vagy a Microsoft), amelyek úgy nyújtanak szolgáltatást vagy árulnak termékeket adott országokban, hogy ezeken az érintett helyeken nincsen telephelyük, illetve jogi értelemben nincsenek jelen. Ezzel a nemzetközi adózási kiskapuval rengeteg multinacionális vállalat visszaélt. A jelenség olyan méreteket öltött, hogy az OECD külön létrehozta a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) projektet, hogy segítsen az érintett országoknak visszaszorítani az agresszív adótervezést és adóelkerülést.

Adócsalásról (más kifejezéssel költségvetési csalásról) pedig akkor beszélünk, ha az érintett illegális eszközöket alkalmaz, és szándékosan titkolja valós tevékenységét a hatóságok elől, vagy feléjük direkt hamis adatokat vall be bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban, ezzel csökkentve a rá eső adókötelezettségét. Ide tartozik például fekete vagy nem bejelentett foglalkoztatás, a jogtalanul igénybe vett kedvezmények, vagy a pénzmosás. Míg az agresszív adóelkerülés esetében legális vagy “szürke zónás” megoldásokról beszélünk, addig az adócsalás egyértelműen illegális tevékenység. A manapság szinte biztosan érkező lebukás “jutalma” vaskos pénzbüntetés vagy kimagaslóan nagy összegek esetén akár börtönbüntetés is lehet.

Mi az adótervezés célja?

Az adótervezéssel csakis előnyt szerezhetünk: a cél vele ugyanis az, hogy vagyon felhasználása közben az adót a lehető legjobban optimalizáljuk, vagyis minél kevesebb olyan adót fizessünk be, amit nem muszáj. Ez nem minősül adóelkerülésnek, hiszen jogunkban áll, hogy a számunkra legideálisabb legális adózási formát megkeressük, és éljünk a ránk vonatkozó kedvezményekkel.

Nagyobb magán és családi vagyonok esetében ideális megoldás a bizalmi vagyonkezelő bevonása. Ez nem csupán adóelőnyökkel járó konstrukció, de a vagyonkezelő emellett gondoskodik a vagyonelemek értékének megőrzéséről, valamint lehetőség szerinti gyarapításáról.

Adótervezés menete lépésről lépésre

Az adóelőnyökkel csak akkor tudunk élni, ha alaposan körül tekintünk a lehetőségek között, és időben megtervezzük azt szakértői támogatással. A folyamat során egy vagyonkezelési terv születik, amit pontosan kell követni ahhoz, hogy az adóelőnyök megvalósulhassanak.

A bizalmi vagyonkezelés a következő módon illik a képbe. Bizalmi vagyonkezelés esetén mindig van egy vagyontárgy tulajdonos, azaz a vagyonrendelő; egy bizalmi vagyonkezelő, aki lehet magán- vagy jogi személy; valamint egy kedvezményezett, aki a hozamból vagy a tőkéből részesül vagyonkiadás útján. Előbbi a vagyontárgyat átruházza utóbbinak a bizalmi vagyonkezelési szerződésben megkötött szempontok alapján – ez a bizalmi vagyonkezelés, ami megfelelő tervezés esetén nem jár adóterhekkel, akkor sem, ha a vagyon piaci érték alapján meghatározott. A kezelt vagyon adó és számviteli oldalról hasonlóan viselkedik, mint egy gazdasági társaság. Személyi jövedelemadóteher addig nem keletkezik, amíg a kedvezményezett kiadásban nem részesül.

1. pont: A meglévő vagyonelemek átvilágítása, az adóoptimalizálás lehetőségeinek feltérképezése.
2. pont: Az ennek alapján kiválasztott vagyonelemek bizalmi vagyonkezelésbe való transzferálása.
3. pont: A kedvezményezett(ek) meghatározása.
4. pont: A bizalmi vagyonkezelési struktúra segítségével az adófizetési kötelezettség csökkentése, elhalasztása, vagy a teljes adómentesség elérése.

Milyen előnyei vannak az adótervezésnek?

Amennyiben a vagyonrendelő és a kedvezményezett(ek) egyaránt magánszemélyek, , úgy a bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon az adott adóévben társasági  adómentességet élvez, amennyiben az adott adóévben csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök átvétele, birtoklása, hasznainak szedése vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési joga gyakorlása révén szerzett bevételt. Ilyen bevételnek minősül többet között a kapott kamat, részesedések, deviza swap és deviza átváltás során keletkező árfolyamnyereség, továbbá az opciókból és követelésekből származó nyereség és hasonló típusú jövedelmek.

Szintén társasági adómentesség érvényesül a bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon tekintetében a kapott osztalék esetében, továbbá a bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon élhet a bejelentett részesedésből származó társasági adóelőnyökkel is.

A fentieken túl, amennyiben a vagyonrendelő és a kedvezményezett(ek) egyaránt magánszemélyek, lehetőség van a bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon számára tartós befektetési számlát is nyitni, amelynek következményeképpen a lekötött pénzből származó jövedelem személyi jövedelemadóterhe öt éves lekötés esetén nulla százalék, míg három éves lekötés esetén 10 százalék.

Összességében látható, hogy az adótervezés és adóoptimalizálás olyan legális tevékenységek, amelyekkel saját kiadásainkat tehermentesítjük, és ennek egyik legideálisabb formája a bizalmi vagyonkezelő bevonása.

Kérdések

1. Mit jelent az adóoptimalizálás? Az adóoptimalizálás folyamata során arra törekszünk, hogy a legális keretek között elérhető legkevesebb adót fizessük be, kihasználjuk a törvények kínálta adómentességi lehetőségeket, valamint a különböző kedvezményeket. Magán- és céges vagyon esetén is remek megoldás az adó optimalizálása érdekében a bizalmi vagyonkezelő beiktatása.

2. Mit jelent az adótervezés? A vállalkozások és magánszemélyek számára az egyik legjelentősebb kiadás az adó, ezért érdemes végiggondolnunk és megterveznünk, hogy egy adott időszakra vonatkozóan a vagyonunkhoz kapcsolódó tevékenységeinknek a lehető legoptimálisabb adózási formát válasszuk. Az időben elkezdett adótervezés hosszú távon biztosítja, hogy a lehető legalacsonyabb adózási kötelezettségeket kelljen csak kifizetni.

Az adótervezés legális? Mindenkinek joga van ahhoz, hogy megtalálja a számára legideálisabb adózási formát. Az adótervezés nem bűncselekmény, hiszen a magyar és uniós törvények kínálta adóelőnyöket, kedvezményeket, valamint az adómentességi lehetőségeket használjuk ki.

Cégértékelésről leggyakrabban startupokkal kapcsolatban hallhatunk, hiszen a befektető bevonása tipikus terepe ennek a tevékenységnek. A színfalak mögött azonban több olyan üzleti élethelyzet is adódik, amikor jól jön az, hogy tudjuk, mennyit ér a vállalkozásunk. Cikkünkben bemutatjuk ezeket az eseteket, valamint azt, hogy milyen módon számolhatjuk ki a cégünk értékét.

Milyen esetekben van szükség cégértékelésre?

Mint minden más vagyontárgy esetében, egy vállalkozásnál is akkor van szükség értékelésre a leggyakrabban, ha részleges vagy teljes értékesítésen gondolkozunk. Cégeladások során a cégérték megállapításának módszere, valamint a tényleges ár a legkritikusabb tényező – gyakran számtalan tárgyalás alapját képezve.

Résztulajdonosok bevonása esetén is fontos tudnunk a cég aktuális és jövőbeni, várható értékét. Ilyen esetek lehetnek a befektető bevonása, a tőzsdére lépés, a munkavállalói részvényesi program indítása.

Egyéb esetek, amikor szükség lehet a cégérték megállapítására:

• Joint venture vállalkozás létrehozása
• Különböző M&A aktivitások (például összeolvadás vagy felvásárlás)
• Cégértékhez kötött vezetőségi bónuszok megállapítása
• Tulajdonrész fedezetként vagy biztosítékként való bevonása esetén
• Számviteli és adózási okokból

Milyen szempontokat kell figyelembe venni a cégértékelés során?

A cégértékelési folyamat első lépése – függetlenül a használt metodikától – a célok meghatározása. Értelemszerű, hogy még a legnagyobb objektivitás mellett is másként értelmezünk bizonyos kockázatokat akkor, ha eladunk, mintha vásárolnánk. Jellemző, hogy a pénzintézetek szigorú kockázatkezelése a legrosszabbat feltételezi minden vagyonelemről, így fedezetként valószínű, hogy sokkal kisebb értéken tudnánk beszámoltatni egy magas kockázatú startup üzletrészt, mint egy szakmai befektető bevonásánál.

A cél mellett olyan tényezők befolyásolják a megfelelő módszer kiválasztását, mint az aktuális világgazdasági helyzet, a piac lokális és nemzetközi alakulása, a cég ezen belül elfoglalt pozíciója, a vizsgált időszak sikerei és céges hírei, a brand értéke, vagy éppen a jövőbeni tervek és azok realitása. Szinte a végtelenségig sorolhatóak azok a tételek, amik az eszközök és kötelezettségek, bevételek és egyéb tételeken túl akár szubjektív alapokon is nagyban befolyásolhatják a cég értékelését.

Függetlenül a választott értékelési modelltől, külső érdekelt fél esetén mindig lefolytatásra kerül egy úgynevezett “due diligence”, azaz átvilágítás. Ennek célja, hogy feltárja mindazon belső folyamatokat, amelyek akár pozitív, akár negatív irányba befolyásolhatják a cégértékelést.

Mit kell tudni a saját tőke alapú cégértékelésről? Mikor érdemes ezt alkalmazni?

Az angol nyelvben csak liquidation value-nak nevezett metódus lényege, hogy a cég értékét a tulajdonában lévő eszközök vélt eladási ára határozza meg. Nem összetévesztendő a könyv szerinti eszközértékkel, hiszen ebben az esetben az értékbecslő azt határozza meg, hogy mekkora összeget kapna ma a tulajdonos akkor, ha mindent eladna. Könnyen belátható, hogy ezzel a módszerrel kevés esetben tárható fel egy vállalkozás valódi értéke.

A saját tőke alapú cégértékelés azokban az esetekben alkalmazható sikerrel, amikor a cég valóban nem rendelkezik más értékkel, csupán a tulajdonában lévő tárgyakkal, szoftverekkel vagy gépekkel. Egy csődközeli gyár esetében, ahol az újraindításról már nem lehet szó, a saját tőke alapú értékelés jól lefedi a várható folyamatokat.

Ugyanakkor a legtöbb cég valódi értéke jelentősen túlmutat ezen vagyontárgyakon, így nem alkalmazható ez a módszer olyan esetekben, ahol a vállalkozás szellemi tulajdonát, a meglévő és jövőbeni potenciális szerződésállomány értékét vagy éppen a felépített céges brandet is figyelembe szeretnék venni.

Mit kell tudni a szorzószámos cégértékelésről? Mikor érdemes ezt alkalmazni? 

A szorzószámos cégértékelés esetén a szakma olyan általánosan használt, iparágankénti szorzókat használ, amellyel az EBITDA, a könyv szerinti érték, az árbevétel vagy az adózott eredmény kerül multiplikálásra. Ebben az esetben tehát a cég értékét az aktuális teljesítőképessége és egy jövőbeni várható növekedés határozzák meg. Az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer, melynek alapját korábbi tranzakciókból származó adatok teszik ki.

Bár laikus szemmel nézve ez a módszer szintén nem vesz figyelembe számtalan kritikus tételt, amelyek jelentősen befolyásolhatnák a végeredményt, a szakmai konszenzus mégis hatékony megoldásnak tartja. A szorzószámos metodika nagy hasonlóságot mutat az ingatlanpiacon is megszokott értékbecslésekkel, ahol szintén a múltbéli eladások alapján következtetnek egy-egy ingatlan értékére.

A módszer pontosan ebből adódóan olyan területeken alkalmazható a legnagyobb pontossággal, ahol nagy számban történnek hasonló tranzakciók, így a startupok körében gyakori megoldás. Új iparágak, különleges technológiák vagy éppen eltűnőben lévő szektorok, leszakadó régiók esetében nem a legprecízebb értékelési fajta.

Mit kell tudni a gazdasági hozzáadott érték alapú elemzésről? Mikor érdemes ezt alkalmazni?

Nyereséges cégek esetén alkalmazható a gazdasági hozzáadott érték alapú elemzés, amely kimutatja, hogy a befektető egy relatív értelemben vett kockázatmentes pénzügyi befektetéshez képest mekkora extrahozamot tud realizálni a cégbe történő befektetés által.

Előnye, de egyben hátránya is, hogy az adózott eredményből indul ki, amely egy régóta működő, komplex, több cégből álló cégcsoport esetében nem mindig tükrözi annak valódi teljesítőképességét.

Mit kell tudni a diszkontált cash-flow elemzésről? Mikor érdemes ezt alkalmazni?

A DCF-módszer a leginkább elfogadott megoldás a cégérték meghatározására, melynek alapelve, hogy a cég adott időszakban vett várható jövedelmeit veszi alapul és erre alkalmaz egy szubjektív csökkentő szorzót, azaz diszkontot.

Előnye, hogy a számítás alapját a cég valós teljesítménye és tervei adják, ugyanakkor semmi nem garantálja, hogy a jövőben egy-egy, a cégtől akár teljesen független tényező nem befolyásolja a teljesítőképességet.

Olyan cégek esetében érdemes alkalmazni, amelyek már stabilan működnek és nemcsak több éves, jól dokumentált múlttal rendelkeznek, de képesek realisztikusan számszerűsíteni a jövőben várható profittermelési képességet is.

Ezen a négy módszereken kívül még máshogy is meg lehet határozni egy cég értékét?

A piacon számtalan példát láthattunk már alulárazott felvásárlásra, de olyan helyzet is előfordult, amikor jelentősen túlárazott akvizíció történt. Több példa kötődik a Facebookhoz, amely az Instagramot 1 milliárd dollárért vásárolta fel, és – a számtalan negatív hang ellenére – szinte azonnal megtérült a befektetése. Míg a 19 milliárd dolláért megvásárolt VR szemüveggyártó, az Occulus egyelőre nem tűnik az évszázad dealjének.

Piacra, cégre, a vezetőség elképzeléseire válogatja, hogy mikor-melyik módszert érdemes alkalmazni. A fentieken túl íme néhány további alternatíva:

• Piaci kapitalizáció: a részvényérték alapú számítás
• Várható megtérülés alapú számítás
• Az “annyit ér, amennyit adnak érte” módszer

A fentiekből jól látható, hogy nincsen egyetlen univerzális módszer. Nincsen tuti recept, amely 100%-os objektivitással mutatja be a cég értékét. Emiatt különösen fontos, hogy független szakembert vonjunk be a folyamatba, aki többféle módszert alkalmazva határoz meg egy olyan értéksávot, amelyen belül a tárgyaló felek már könnyebben meg tudnak egyezni egy pontos összegről.

Miért érdemes bizalmi vagyonkezelésbe adni a cégtulajdont értékesítés előtt?

Az időben, jól tervezett módon bizalmi vagyonkezelésbe kiszervezett cégtulajdon komoly adóelőnyöket biztosíthat a tulajdonosok számára. A magánszemélyeket ugyanis egy sztenderd értékesítési folyamatban a kapott vételár után SZJA fizetési kötelezettség terheli. Bizalmi vagyonkezelő bevonásával azonban az üzletrész tőkeként kerül kiadásra a magánszemély részére, amely adó- és illetékmentességet élvez.

Ugyan a kezelt vagyon, mint a bizalmi vagyonkezelésbe adott üzletrész tulajdonosa nem önálló jogi személy, de önálló adóalany (saját adószámmal és adóbevallással), ezért a mindenkori adókedvezményt vagy -mentességet lehetővé tévő szabályok rá is vonatkoznak. Emiatt a leghatékonyabb és legoptimálisabb megoldás üzletrész értékesítése esetén a bizalmi vagyonkezelő bevonása.

Amennyiben célalapítással, cégátalakítással vagy cégértékeléssel kapcsolatos kérdése van, kollégáink az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Irodánál szívesen állnak rendelkezésre azok megválaszolásában és segítenek Önnek a leginkább megfelelő jogi forma kiválasztásában és megvalósításában is. Forduljon hozzánk bizalommal!

Kérdések

1.         Mikor van szükség cégértékelésre? Leggyakrabban cégeladás vagy befektető bevonása okán merül fel a cég értékének meghatározása, azonban emellett számtalan más helyzetben, többek között adózási, eredménymeghatározási vagy éppen átalakítási folyamatokban is kiemelkedő szerepet játszhat.

2.         Milyen szempontokat kell figyelembe venni a cégértékelés során? Az értékelés célja, a cég kora, a piaci helyzet, a termékkör vagy szolgáltatások és technológiák újszerűsége, valamint az iparági trendek egyaránt befolyásolják azt, melyik módszert érdemes választani.

3.         Milyen cégértékelési módszerek vannak? Számtalan cégértékelési módszer áll a rendelkezésünkre, azonban mindegyik más-más alapon és megközelítéssel kalkulál. Nincsen univerzálisan működő metódus, és mindegyik módszer tartalmaz szubjektív elemeket, így az adott helyzeten múlik, hogy például a gazdasági hozzáadott érték alapú módszer vagy éppen a diszkontált cash-flow elemzés lesz a felek érdekeit leginkább szolgáló megoldás.

A témával kapcsolatosan ajánljuk következő blogcikkeinket:

Cégeladás Lépésről Lépésre: Felkészüléstől Lezárásig, És Tovább

Felkészülés a céges generációváltásra 12 lépésben

A családi vállalkozások életciklusai, fejlődésük és hanyatlásuk

Magyarországon történelmi okokból kevés olyan család maradt fenn, amely több generációra visszamenőleg egy-egy országos jelentőségű céget, manufaktúrát, gyárat vezetett volna. Néhány kivételtől eltekintve, magyar cégek esetében az elmúlt évtizedben merült fel első alkalommal a generációváltás szükségességének kérdése. Lesz újabb vezető, akit a család tud adni? Kívülről hívjunk? Adjuk el a céget? Ma már mindegyik esetre láttunk jól működő példát és olyan helyzetet is, amely nem az alapítók szándékai szerint alakult. Cikkünkben a generációváltásra való felkészülés folyamatát járjuk körül. Tartson velünk 12 lépéses túránkon!

Mit jelent a generációváltás?

A bevezetőben említett Zwack-család iskolapéldája egy jól sikerült céges generációváltásnak. Nem kell azonban hatalmas cégbirodalom és közel 20 milliárd forintos éves forgalom ahhoz, hogy az utódlás kérdése felmerüljön.

A magyar vállalkozások életében először a 2000-es években merült fel a generációváltás szükségessége, melynek akkor sem jól kidolgozott folyamatai, sem kultúrája nem volt. Az első fecskék előtt – a néha megfoghatatlan külföldi példákon túl – legfeljebb a televíziós szappanoperák rosszul elsült utódlási próbálkozásai álltak.

Az bizonyos, hogy minden cég életében eljön az a pillanat, amikor az alapító szívesen hátralépne, és átadná a stafétabotot a következő vezetőnek. Ahol a tulajdonos és az ügyvezető személye összefonódik, gyakran merül fel, hogy a család adja-e a következő vezetőt. Ez azonban nem annyira egyértelmű kérdés.

Milyen buktatói lehetnek a generációváltásnak?

A vezetői utódlás kérdése számtalan helyen bukhat meg, de a siker elsőszámú ellensége egyértelműen az a helyzet, ha evidenciának vesszük a gyermekek előléptetését. Biztos, hogy a céges érdekeket ez a döntés szolgálja a leginkább? Hovatovább, biztos, hogy a gyerekek érdekeit szem előtt tartja ez a kimenetel?

Sok esetben ugyanis bármennyire szeretné az alapító, a következő generáció az élet más területén helyezkedne el szívesen. Ez gyakran fordul elő a vidéki, elsősorban a mezőgazdaságban (például borászat vagy gyümölcstermesztés) működő családi vállalkozásoknál, ahol a gyerekek a fővárosba elköltözve keresik kenyerüket, és a több generáció óta elkezdett gazdaságot nem kívánják tovább vinni.

Mikor jön el a pillanat, amikor el kell gondolkodni a cég átadásán?

A cég átadása többszemélyes feladat, hiszen nem csupán az átadónak, de az átvevőnek is akarnia kell. Ha ez hiányzik, akkor érdemes még azelőtt alternatív megoldást keresni, mielőtt később egy balul elsült generációváltás következtében szétesik a vállalkozás.

Legjobb pillanat nem adódik, hiszen ez többnyire inkább egy folyamat, az azonban biztos, hogy a nyugdíjba vonulást jóval megelőzően érdemes átgondolni a jövőt.

Mit tegyen, mielőtt átadja a céget? Hogyan térképezze fel, hogy mi a legjobb taktika?

A generációváltás folyamatának megkezdése előtt fontos, hogy tisztázzuk a szóba jövő lehetőségeket. Három fő megoldási irány létezik:

• Generációváltás a családon belül
• Utódlás külső vezető bevonásával
• A cég részleges vagy teljes értékesítése

Ahhoz, hogy a legjobb taktikát megtaláljuk, először tudnunk kell, hogy a következő generáció, azaz gyermekünk vagy gyermekeink készek-e, alkalmasak-e a vállalkozás átvételére, valamint megvan-e bennük a kellő motiváció. Ha bármelyik hiányzik, akkor ideiglenesen vagy véglegesen alternatív megoldást kell találnunk.

Kinek adja át a cég vezetését? Milyen szempontokat kell figyelembe venni az utód kiválasztásakor?

Míg a korábbi évszázadokban az volt a jellemző, hogy a családi bizniszt vitték tovább a gyerekek (akkor is, ha nem akarták), az X, Y, Z és alfa generációknál már egyáltalán nem olyan evidens, hogy a családon belül megoldható a kérdés. Természetesen nem azért, mert a fiatal generációk kevésbé lennének képzettek vagy alkalmasak, de sokszor teljesen más irányba orientálódnak.

A legfőbb szempont tehát a motiváció, amelyet a képességek és a kellő időzítés követnek. Ha azonban a családon kívül kell megoldani az utódlást (ami tényszerűségében már nem generációváltásnak minősül), akkor szóba jöhet a cégen belülről egy munkatárs felemelése vagy egy külső, új vezető behozatala.

Az alkalmasság legfontosabb kritériumai:

• motiváció
• képzettség
• céges tapasztalat, amelynél különösen komoly előny, ha valaki az adott cégnél már dolgozott korábban más pozíciókban
• vízió

Mit adjon át? Csak a vezetést vagy a tulajdonjogot is?

Amennyiben a generációváltás családon belül megy végbe, úgy a tulajdonjog átadása legkésőbb öröklés útján megtörténik, mely kellő alapot és motivációt adhat az új vezetőnek a felelősségteljes gazdálkodáshoz. Ennek ellenére jellemző, hogy az új vezetőt “házon belüli esetben” is motiválja az átadó egy részleges tulajdonjog átruházással.

Ha a vezetőcsere nem oldható meg családon belül, akkor többféle modell is sikerre vihető. A skála egyik szélén az eredeti tulajdonos minden részesedését megtartja, az új vezető alkalmazottként dolgozik. Ennek egyértelmű előnye a flexibilitás, ugyanakkor hátránya, hogy nehezebben alakít ki komoly elkötelezettséget az új vezető részéről. A skála másik végén a tulajdonjog teljes átadása áll, amelyre jó példa egy management buyout procedúra.

A két véglet között a harmadik út egy fokozatos vagy részleges átadás lehet, amely biztosítja az új vezető motivációját, ugyanakkor hagy tulajdonjogot az alapítóknál annak érdekében, hogy a család a jövőben is részesülhessen a cég által megtermelt javakból.

Hogyan tartsa meg a családi békét és az üzlet sikerességét is?

A konfliktusmentes átmenet jellemzően a családi felálláson múlik, hiszen az élet (és a filmek) is számtalan példát mutattak már arra, hova vezet, ha az egyik fél nem akarja igazán a folyamatot. Komoly belső problémákhoz vezethet, ha a generációváltást pont az alapító nem akarja vagy időközben meggondolja magát.

Egy független szakember sokat segíthet a megfelelő felkészülésben, amelynek része az is, hogy a család titkolózás helyett nyíltan beszél a folyamatról és valamennyi érintettet bevon.

Mi szükséges egy cég sikeres átadáshoz?

Az átadás előkészítése nem csupán az utód felkészüléséből áll, hiszen emellett szükség van a cég, az alkalmazottak felkészítésére, az adminisztráció rendezésére is. A tapasztalatok szerint mind nemzetközi fronton, mind a hazai üzleti életben jellemző a 30%-os sikerráta, azaz a vállalkozások generációváltása rendkívül komoly kockázatokat hordoz magában.

A siker a következő tényezőkön múlik:

• megfelelő időzítés
• az új vezető személyének időben elkezdett “felépítése”
• az új vezető belső elfogadottsága
• az új vezető külső, partnerek és ügyfelek általi elfogadottsága
• a precíz adminisztráció és egy motivációt megteremtő és megtartó generációváltási modell

Mikor kell elkezdeni az utód beavatását a vezetésbe? Már a tényleges utódlás előtt?

Ez utóbbi kérdésre egyértelműen igen a válasz. Ha csak akkor kezdjük el az előkészítést, mikor megérett bennünk a nyugdíjba vonulás gondolata, a kudarc esélye hatványozottan megnő, hiszen a kapkodás nem segít a sokszor akár évtizedeken át tartó felkészítésben.

A legsikeresebb cégek esetében a generációváltás gondolata a gyermeknevelésben is megjelenik, és az utód kinevelése nem a “vezérigazgatói székbe való huppanással” kezdődik el. A beavatás során helyes eljárás, ha az utód alulról küzdi fel magát, de legalábbis a ranglétra minden fokát megjárja. Ez nem csupán a cég megismerését szolgálja, de így sokkal könnyebben pozícionálható az új vezető egy valóban alkalmas szakemberként a beosztottak és az ügyfelek felé egyaránt.

Milyen módszerekkel lehet hatékonyan betanítani az utódot?

Az utód betanítása a megfelelő képzettséggel kezdődik, és a kiváló iskolák mellett gyakran párosul a jövőbeni munkahelynél szerzett nyári gyakorlattal. Ez később teljes állássá nőheti ki magát, ami nem csak komoly tapasztalatot jelent majd, de egyben segít annak eldöntésében, hogy megvan-e a kellő akarat és motiváció a következő generációban.

Mikor érdemes bizalmi vagyonkezelőhöz fordulni? Milyen előnyei vannak?

Ha az utódlás nem oldható meg családon belül és professzionális menedzsmentre van szükség, akkor érdemes azon elgondolkodni, hogy a tulajdonosi jogokat egy bizalmi vagyonkezelő gyakorolja.

Ebben a modellben a család és az örökösök a kedvezményezettek, ugyanakkor a bizalmi vagyonkezelő hozza meg azokat az üzleti döntéseket, amelyek a tulajdonosra hárulnak, és amikben a család – például üzleti tapasztalat hiányában – nem tudna objektív ítéletet mondani. Ilyen példa lehet a menedzsment visszahívása vagy az osztalékfizetés lehetőségei.

Ugyanakkor a tulajdonosi jogokkal járó előnyök (osztalék, más céges juttatások, kedvezmények) nem vesznek el, azokat az örökösök és a család továbbra is élvezhetik.

Mit jelent a családi alapítvány fogalma? Mikor érdemes elgondolkozni ezen a lehetőségen?

A családi alapítvány egy olyan szervezet, amely – hasonlóan a bizalmi vagyonkezelőhöz – átveheti a családtól a tulajdonjog gyakorlását és ezáltal az azzal járó nehézségeket. A két modell közötti fő különbség az alapítvány működésének és struktúrájának szigorúbb mivolta (legalább 600 millió forint kezelt vagyon, 5 kuratóriumi tag, 3 fős felügyelőbizottság).

Az alapítványi forma előnye lehet időbeli kötetlensége is, mely garantálja, hogy akár több generáción át képviselje a család tulajdonosi érdekeit.

Kérdések:

1.         Mit jelent a generációváltás fogalma? Vezetői utódlás, jellemzően a családon belül, a gyermekek kinevezése által megoldva. A magas kockázatok miatt érdemes minél hamarabb elkezdeni a tudatos nevelést, felmérni és megteremteni a motivációt, és gondoskodni alternatív megoldásról arra az esetre, ha az utódlás mégsem oldható meg családon belül.

2.         Kinek adja át a cég vezetését? Hogyan döntsön a kérdésben? A generációváltás megvalósulhat családon belüli utódlással (ilyenkor jellemzően a gyermekek lépnek előre), valamint – ha az első megoldásra nincs lehetőség – szokás külső, professzionális menedzsmentet is alkalmazni. Ez utóbbi esetben azonban különösen fontos a kellő motiváció megteremtése, valamint a tulajdoni jogok gyakorlásának rendezése.

3.         Mikor forduljon bizalmi vagyonkezelőhöz? Különösen akkor válik fontossá a tulajdonosi jogok gyakorlása, ha a tulajdonos elválik a vezető személyétől – például egy kívülről érkező ügyvezető esetén. A bizalmi vagyonkezelő ilyen esetben átveheti a tulajdonosi jogokat és objektív döntéseket hozhat oly módon, hogy a kedvezményezettek továbbra is az örökösök maradnak.