Az örökhagyó halálával nem csupán a rokon vagy ismerős elvesztésének lelki terheivel kell megbirkóznunk, sajnos még rendezett esetben is hosszú hónapokig, előre meg nem tervezett öröklés esetén pedig akár évekig tarthat a folyamat. Ez különösen nagy vagyonok vagy fenntartást igénylő vagyontárgyak esetében jelentősen megnehezíti az örökösök helyzetét. Cikkünkben a hagyatéki eljárással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat járjuk körbe, valamint abban segítünk, hogy az – előzetes felkészülés mellett – elkerülhető legyen.
Mit jelent a hagyatéki eljárás?
A hagyatéki eljárás az a folyamat, amely során megállapítják az elhunyt személy örököseit, számításba veszik, ki örökölheti az adott vagyonelemeket, valamint az úgynevezett öröklési sorrendet is meghatározzák. A hagyatéki tárgyalás során az azt levezető közjegyző az örökösökkel egyeztetve megállapítja az egyes személyek által örökölt vagyonelemeket, az átadás módját és idejét, valamint az ezekkel kapcsolatos teendőket.
A folyamat komplex vagyonelemek – például céges részvények vagy ingatlanrészek – esetén bonyolulttá és többszereplőssé válik, ahol, ha az elhunyt végakarata nincsen egészen világosan tisztázva, komoly ellenérdekek alakulhatnak ki. Különösen az ehhez hasonló, nem tisztázott esetekben erodálódhat könnyen az örökölhető vagyon, hiszen az eljárás akár hosszú éveken át elhúzódhat.
Könnyen elképzelhetünk egy olyan szituációt, ahol a vitás kérdések miatt hosszan tartó folyamat az örökölt cég – a tisztázott tulajdonosi elképzelések híján – csökkenő teljesítményéhez vezet, vagy éppen az ideiglenes vagyonkezelő olyan döntéseket kénytelen hozni, amelyek valamely örökös akaratával szembemennek. Az pedig már a szappanopera kategóriába tolhatja az eseményeket, ha az érintett vagyon feltérképezése is nehezen zajlik – például közbeiktatott offshore cégek okán.
Kollégáink az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Irodánál segítenek a végrendelkezéssel kapcsolatos kérdések megválaszolásában és az Önnek leginkább megfelelő jogi forma kiválasztásában és megvalósításában. Forduljon hozzánk bizalommal!
Hogyan egyszerűsíthető le a hagyatéki eljárás?
A fentiek alapján kimondható, hogy az előre elrendezett öröklés nagyban megkönnyíti a jövőbeni tulajdonviszonyok tisztázását, és valóban csökkenti a stresszt. Egy jól megtervezett végrendelettel nagyban megkönnyíthető és meggyorsítható a hagyatéki eljárás, ám ez sem nyújt teljeskörű garanciát, hiszen bíróságon, peres úton támadható, amely hosszú évekre blokkolhatja a vagyonátadást. A minden érintett fél számára legátláthatóbb megoldás, ha az örökhagyó még életében rendezi a vagyona sorsát.
A bizalmi vagyonkezelés során a tulajdonos a vagyonelemeit a vagyonkezelőre bízza, aki ugyan maga gyakorolja a tulajdonjogot, azonban ezt csak az eredeti tulajdonos előnyére teheti. Így a vagyon – legyen szó ingatlanról, értékpapírokról vagy éppen cégtulajdonról – könnyen és gyorsan áttranszferálható a következő generációra.
A teljes hagyatéki eljárás elkerülhető, amennyiben az örökhagyó még életében bizalmi vagyonkezelőjére bízta vagyonát. Ebben a szereplők egyik fontos feladata az örökhagyó utáni öröklés sorrendjének, mértékének és idejének meghatározása. A bizalmi vagyonkezelő beiktatásával ugyanis nem csupán az eljárás mellőzhető, de a törvényben meghatározott öröklési arányok szintén megkerülhetőek. Számtalan előnye mellett optimalizálható a felmerült adók és illetékek mértéke, és megkérdőjelezhetetlenné válik a vagyon megfelelő időben való kiadása.
Mi a hagyatéki eljárás menete?
Az eljárás alapját a halál beállta képzi, amelyről az illetékes orvos hivatalos dokumentumot állít ki. Ez szolgálja majd a halotti bizonyítvány alapját, amely egy számtalan ügyben kulcsfontosságú ügyirat. A hagyatéki eljárás során először a közjegyző – a korábban elkészült orvosi bizonyítvány, különleges esetben más dokumentum alapján – megállapítja a halál tényét. Ezt követően attól függően alakulnak az események, hogy sikeresen megállapítható-e az örökösök kiléte. Örökös nélküli halálesetnél a magyar államra száll a vagyon. Ha viszont tisztázható az örökösök személye, akkor őket a közjegyző értesíti, továbbá megállapítja az öröklés sorrendjét.
Az eljárás során a hagyatéki vagyonelemeket leltárba veszik, különös tekintettel a tárgyakra, valamint az ingatlant vagy gazdasági társaságot érintő tulajdont. A tárgyalás akkor kezdődhet meg, ha minden információ rendelkezésre áll ahhoz, hogy az örökösök között a vagyonelemek kiosztása megtörténhessen. Az ehhez szükséges időtartam átlagosan 1-2 hónap, azonban a helyzet bonyolultsága esetén akár évekig is elhúzódhat, hiszen előfordulhat, hogy a hagyaték teljeskörű feltérképezése nem magától értetődő.
Az elhunyt lakóhelye szerinti közjegyző végzi a feltérképezési munkát, amelyben akár az örökösök is a segítségére lehetnek. Egy megbízott bizalmi vagyonkezelő vagy egy nagyon precíz végrendelet komoly támogatást jelent az eljáráson kívül is leterhelt közjegyzőnek, így biztosan elkerülhető, hogy bármilyen öröklésre szánt vagyonelem kimaradjon a tárgyalásból. A feladatot végző közjegyzői iroda munkatársai felveszik a kapcsolatot a szükséges hatóságokkal, intézményekkel (többek között bankokkal), és felkészítik az értékeket a vagyontranszferre.
Hasonlóan hosszadalmas lehet az érintett örökösök kilétének, valamint elérhetőségének kiderítése, amely szintén a közjegyzői irodára hárul. Ha jól előkészített a folyamat, a bizalmi vagyonkezelő tudja segíteni az ezzel kapcsolatos munkát is, azonban ha ismeretlen, évtizedek óta külföldön élő rokonságot kell előkeríteni, az akár hosszú éveken keresztül akadályozhatja a tárgyalás megkezdését.
Végrendelet hiányában a leltárba vett örökség az érintettek között a következőképpen oszlik meg:
- Első körben a leszármazottak, azaz az elhunyt gyerekei örökölnek, egyenlő arányban.
- Az özvegy a gyerekek mellett egy önálló részt örököl a vagyonból, valamint a közösen lakott otthon, valamint annak berendezési tárgyain haszonélvezeti jog illeti meg.
- Leszármazottak hiányában a szülők örökölnek, szintén fejenként egyenlő részben.
- Örökös hiányában a vagyon az államot illeti meg.
Az örökség szinte valamennyi esetben magában foglal adósságot, amely adótartozástól kezdve a temetés költségein át banki hitelekig terjedhet. Fontos tudni, hogy az örökség csak csomagban fogadható el, abból sajnos “válogatni” nem lehet.
Mennyibe kerül a hagyatéki eljárás?
Az eljárás díja a közjegyzői iroda által végzett feltérképezési, előkészítési és lebonyolítási munkát fedezi. Ennek össze az ügyérték alapján kerül megállapításra, és 2.000 forinttól indul. 10 millió forintos ügyérték felett 0,25%-os díjjal lehet kalkulálni, azonban a tényleges elszámolás ennél jóval bonyolultabb, emiatt az illetékes közjegyző is csak az ügy megismerése után tud biztosat mondani.
Mi történik a hagyatékkal a folyamat során?
Kiemelten fontos kérdés, hogy milyen módon történik a hagyaték gondozása abban az esetben, ha a folyamat elhúzódik. A bizalmi vagyonkezelő szerepe a hagyaték gondozása során is felértékelődik, ugyanis sokszor csak a hagyatéki eljárás végére derül ki, hogy egy-egy komplex vagyonelem kihez kerül. Bár a gondozás költségei fedezhetőek az örökségből, ha az örökhagyó erről nem rendelkezett, valamint ezen a területen nincsen egyetértés az örökösök között a folyamat kezdetekor, az további nehézségekhez, hovatovább a vagyon erodálódásához vezethet.
A folyamat zárása
A hagyatéki tárgyalás rendezhető közjegyző előtt, de vitás kérdések esetén előfordul, hogy csak peres úton kerülhet pont az ügy végére. A közjegyző a folyamat lezárását az úgynevezett hagyatékátadó végzéssel indítja meg, amely pontosan rendelkezik arról, hogy melyik fél mit örökölt (beleértve az adósságokat és kötelezettségeket is). A folyamat csak akkor zárul le, ha a rendelkezésre álló 15 nap alatt egyik valós vagy vélt örökös sem fellebbez. A törvény hivatalosan nem kötelezi a közjegyzőt, hogy a folyamat zárásáról a feleket értesítse, így a biztonság kedvéért mindenképpen érdemes legkésőbb a 15 nap leteltével érdeklődni a jogerőre emelkedés felől.
A fentiek alapján jól látható, hogy a folyamat legegyszerűbb formájában is hónapokig tarthat, komplex vagyonelemek és vitás kérdések esetén pedig könnyen eljuthat a bíróságig. Az utódlás és a vagyonátadás önmagában is feszültséggel teli kérdéseit ezért javasoljuk még az örökhagyó életében rendezni, hiszen tisztán és mindenki számára érthetően kinyilvánítható a végakarat. Ennek pedig egyik legtisztább formája a bizalmi vagyonkezelő bevonása.
Azokban az esetekben, amikor a vagyon mértéke nem teszi indokolttá a bizalmi vagyonkezelés nyújtotta megoldást, egy alaposan átgondolt és precízen megfogalmazott végrendelettel is biztosíthatja az örökhagyó, hogy maga határozzon arról, mi történjen vagyonával és értékeivel azután, amikor ő már nincs közöttünk.
Amennyiben végrendelkezéssel, vagyontervezéssel vagy bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos kérdése van, kollégáink az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Irodánál szívesen állnak rendelkezésre azok megválaszolásában és segítenek Önnek a leginkább megfelelő jogi forma kiválasztásában és megvalósításában is. Forduljon hozzánk bizalommal!
Gyakran Ismételt Kérdések
Mit jelent a hagyatéki eljárás?
A hagyatéki eljárás során sor kerül az elhunyt örökhagyó vagyonának feltérképezésére, az örökösök kilétének felderítésére, valamint a vagyonelemek és a fennálló kötelezettségek kiosztására.
Lehet-e fellebbezni a hagyatékátadó végzések ellen?
A hagyatékátadó végzéseket a kiállítás dátumától 15 napig lehet megfellebbezni.
Milyen módon lehet megtudni, hogy jogerőre emelkedett-e a végzés?
A törvény nem írja elő az eljáró közjegyző számára a tájékoztatás kötelezettségét, ezért ha erről külön nem egyeztünk meg, célszerű a 15 napos fellebbezési határidőt követően nála érdeklődni a fejleményekről.