A bizalmi vagyonkezelés adózásának szabályozásához hasonlóan, a jogintézményhez kapcsolódó illeték szabályozást is három fő szakaszra lehet bontani. A vagyonrendeléshez kapcsolódó illeték fizetési kérdések, a bizalmi vagyonkezelés során szerzett vagyontárgyakhoz kapcsolódó illetékfizetés, és a vagyonkiadáshoz kapcsolódó illeték szabályozás.
Mit kell tudni a magyar illetéktörvényről?
Az illeték törvénnyel kapcsolatban legelőször is fontos kiemelni, hogy a szabályozásnak tárgyi, személyi, és területi hatálya van. Minden esetben legelőször is azt kell megvizsgálni, hogy az adott tranzakció a tárgyi, személyi és területi hatálya alá esik-e.
Amennyiben a tranzakció nem tartozik a törvény alkalmazási hatálya alá, mert pl. a vagyontárgy fekvési helye szerint nem Magyarországon fellelhető, vagy nem magyar nyilvántartásban szerepel (területi hatály), úgy magyar illetékfizetési kötelezettség sem merül fel. Ez természetesen nem zárja ki, hogy más ország szabályozása alapján illeték, vagy más hasonló adó jellegű fizetési kötelezettsége keletkezne a vagyonátruházási tranzakcióhoz kapcsolódóan.
A magyar illeték törvény tételesen felsorolja azokat a vagyonszerzési és átruházási jogcímeket amelyekhez vagyonátruházási illetékfizetés kapcsolódik. Ezek jellemzően ingatlan vagy bizonyos ingóságok tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódnak. A vagyontárgy megszerzésé lehet ingyenes (öröklés vagy ajándékozás), vagy visszterhes, (adásvétel, csere).
Illetékszabályozás a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódóan
A bizalmi vagyonkezelési szerződéshez kapcsolódó vagyonrendelés, azaz a vagyontárgy tulajdonjogának átruházása a bizalmi vagyonkezelőre, nehezen illeszthető be a polgári jogi dichotómia kereteibe, ugyanis a bizalmi vagyonkezelő nem ad ellenértéket a ráruházott vagyontárgy tulajdonjogának megszerzéséért. Éppen ellenkezőleg, főszabály szerint a vagyonrendelő fizet díjat a bizalmi vagyonkezelőnek az átruházott vagyontárgyak kezelésért.
Ennek megfelelően, ahogy az a bizalmi vagyonkezelés definíciójából is következik, a szerződés alapján először a vagyontárgy tulajdonjogának átruházása történik meg, ezután pedig a bizalmi vagyonkezelési szolgáltatás végzése és ezért díj fizetése.
A bizalmi vagyonkezelő tulajdonjog szerzése a rá átruházott vagyontárgyon csak ideiglenes, és azt soha nem gyakorolhatja a saját javára, hanem főszabály szerint a vagyonrendelő által kijelölt kedvezményezett érdekében és javára köteles a vagyonkezelést végezni, valamint a tulajdonjogot gyakorolni. A bizalmi vagyonkezelő esetében biztosan lehet tudni, hogy legkésőbb a szerződésben meghatározott vagyonkezelési időtartam lejártával tulajdonjoga meg fog szűnni a kezelt vagyon felett.
A fentieknek megfelelően az illeték törvény is ideiglenesnek tekinti a bizalmi vagyonkezelő tulajdonszerzését, és akként rendelkezik, hogy nem tárgya az ajándékozási illetéknek az állami adóhatósághoz bizalmi vagyonkezelőként bejelentett személynek, a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében történő vagyonszerzése – ideértve a vagyonkezelői tisztségben való jogutódlás formájában megvalósuló vagyonszerzést is – kivéve a bizalmi vagyonkezelő kedvezményezettként történő vagyonszerzését.
Ezen rendelkezésnek megfelelően, a bizalmi vagyonkezelési szerződéshez kapcsolódó tulajdonjog átruházás illetékmentességének három feltétele van: a bizalmi vagyonkezelőnek az adóhatósághoz bejelentett személynek kell lennie, a bizalmi vagyonkezelési szerződést a magyar jog alapján kell megkötni és nem lehet a bizalmi vagyonkezelő kedvezményezett.
Amennyiben ezen három együttes feltétel teljesül, a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján történő tulajdonjog átruházás Magyarország területén illetékmentes.
A vagyonkezelés során a bizalmi vagyonkezelő tevékenységére az általános szabályok vonatkoznak, tehát amennyiben a kezelt vagyon javára a bizalmi vagyonkezelő valamilyen vagyontárgy tulajdonjogát megszerzi (tipikusan ilyen az ingatlan adásvételt), az illetékfizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján kell megállapítani.
A vagyonkiadás során a bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon tulajdonjogát átruházza a kedvezményezettre. Miután a kedvezményezett nem ad ellenértéket az általa megszerzett tulajdonjogért cserébe, a vagyonkiadás az ingyenes jogügyletek körébe tartozik.
Ennek megfelelően a vagyonkiadáshoz kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség külön szabályozást igényel. A bizalmi vagyonkezelő csak ideiglenesen, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony időtartamára, szerez tulajdonjogot a kezelt vagyon felett, ennek megfelelően az illetéktörvény átnéz a bizalmi vagyonkezelő tulajdonjog szerzésén és azt vizsgálja, hogy milyen kapcsolat áll fenn a vagyonrendelő és a kedvezményezett között.
Az illeték törvény rendelkezése alapján, a kezelt vagyon és annak hasznai kedvezményezett általi megszerzését az illetékkötelezettség vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha a kedvezményezett a kezelt vagyont és annak hasznait közvetlenül a vagyonrendelőtől szerezte volna. Ennek megfelelően, az általános szabályok alapján egyenes ági hozzátartozók, testvérek és házastársak közötti vagyonátruházás akkor is illetékmentes, ha azt bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján szerezte meg a kedvezményt. A fenti logikából értelemszerűen ered az is, hogy nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség akkor sem, ha a kezelt vagyont és annak hasznait a vagyonrendelő szerzi meg, ideértve a vagyonrendelő kedvezményezettként történő vagyonszerzését is.
Ugyanakkor, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés, a szerződéskötést megelőzően a vagyonrendelő és a kedvezményezett között létrejött visszterhes jogviszonyra tekintettel valósult meg, a kezelt vagyon és annak hasznai megszerzésekor a kedvezményezett az illeték törvény visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó szabályai szerint köteles megfizetni a visszterhes vagyonátruházási illetéket.