Mit jelent a kötelesrész fogalma?
A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi rokonainak és feleségének járó minimum részesedése az örökhagyó vagyonának terhére. A Ptk. a kötelesrészt kötelmi jogi igényként kezeli, amely igény az örökhagyó halálával keletkezik, de a kötelesrészre jogosult tulajdonképpen hagyatéki hitelezőnek tekinthető, akinek kötelmi jogi jellegű és elsősorban pénzkövetelésre irányuló igénye támad az örökösökkel szemben. Nagyon fontos szabály, hogy a kötelesrész iránti igény 5 év alatt elévül.
Kollégáink az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Irodánál segítenek a végrendelkezéssel kapcsolatos kérdések megválaszolásában és az Önnek leginkább megfelelő jogi forma kiválasztásában és megvalósításában. Forduljon hozzánk bizalommal!
Kik és milyen sorrendben jogosultak a kötelesrészre?
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha ez a személy az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.
A törvényes örökösök közül tehát csak a leszármazót, a házastársat és a szülőt illetheti meg kötelesrész. Távolabbi törvényes örökösök, például nagyszülők vagy oldalági rokonok nem lehetnek kötelesrészre jogosultak.
A kötelesrészre való jogosultság legtipikusabb esete, amikor az örökhagyó végrendelkezik, és a végrendeletben nem a törvényes örökösre hagyja vagyonát például, ha az örökhagyó nem a gyermekét, hanem másik személyt jelöl meg általános örököséül végrendeletében. Ilyen esetekben az a személy, aki a végrendelet hiányában örökös lenne, kötelesrészre tarthat igényt.
Ritkábban, de előfordul, hogy az örökhagyó még életében elajándékozza vagyonát, és ezzel lecsökkenti vagy kiüresíti a hagyatékot. A törvényes örökösök közül a fent felsoroltak ebben az esetben is előterjeszthetnek kötelesrészre való igényt.
Mi képezi a kötelesrész alapját?
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. Az élők közötti ingyenes adomány leggyakoribb esete az ajándékozás, de ide tartozhat bármilyen más adomány, amelyért az örökhagyó nem kapott ellenszolgáltatást. A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni.
A hagyaték tiszta értéke nem más, mint az örökhagyó vagyonában lévő pozitív vagyon (pénz, ingatlan, ingóságok stb.) és a hagyatéki tartozások különbözete. Hagyatéki tartozások többek között az örökhagyó tartozásai, a temetési költségek.
Mi nem képezi a kötelesrész alapját?
Nagyon fontos meghatározni, hogy melyek azok a vagyonelemek, amelyek nem képezhetik a köteles rész alapját:
- azok az ingyenes adományok, amelyeket az örökhagyó a halálát megelőző 10 évnél régebben adott,
- az az adomány, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre való jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott. Például a házasságkötés előtt juttatott adomány a házastárs kötelesrészének alapjába nem számít bele,
- a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék vagy más ingyenes adomány értéke,
- a házastárs vagy az élettárs, illetve a leszármazó részére nyújtott tartás értéke,
- az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékig.
A házastárs vonatkozásában a köteles részre való jogosultságot az érvényes házasságkötés keletkezteti. A gyermekek esetében a kötelesrészhez való jogosultságot létrehozó kapcsolat házasságból származó, illetőleg a házastársak által örökbefogadott gyermek esetében a házasságkötés, egyébként pedig a gyermek fogamzása.
Mekkora a kötelesrész mértéke? Hogyan számolható ki?
Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak harmada illeti, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.
A fent leírtak szerint először meg kell határozni a kötelesrész alapját. Például, ha két törvényes örökös esetén fele-fele arányban oszlana meg a hagyaték, de az egyik örököst kihagyta az örökhagyó a végrendeletéből, akkor őt 1/6 arányban illeti meg a kötelesrész.
A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani (betudás).
Ha a kötelesrészre jogosult az öröklésből kiesett, leszármazójának kötelesrészébe be kell tudni mindannak az adománynak az értékét, amelyet ő és a kiesett felmenő kapott. A betudás elengedése más jogosult kötelesrészét nem sértheti. Azt az adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.
Kizárás és kitagadás. Mit jelentek ezek a fogalmak és hogyan kapcsolódnak a kötelesrészhez?
Az öröklésből történő kiesés – a kizárás esetét és a köteles részt fenntartó lemondási szerződés esetét kivéve – azzal a következménnyel jár, hogy a köteles részre jogosult a továbbiakban köteles részre sem tarthat igényt. Ennek eszköze a kitagadás. Az örökhagyó kitagadási joga alapján, kizárólag végintézkedésben és csak a törvényben felsorolt valamelyik ok megjelölésével a kötelesrészre jogosultat megfoszthatja a kötelesrészétől. A kitagadás relatív kiesési ok, ezért ha az örökhagyó a kitagadott személy leszármazóját is meg kívánja fosztani kötelesrészétől, úgy a leszármazót is érvényesen ki kell tagadnia.
A kitagadás oka lehet, ha a köteles részre jogosult:
- az örökhagyó után öröklésre érdemtelen,
- az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el,
- az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el,
- az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette,
- erkölcstelen életmódot folytat,
- akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és a büntetését még nem töltötte ki,
- a tőle várható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.
A Ptk. egyéb okokat is felsorol a kitagadás részletezésénél: például nagykorú leszármazót az örökhagyó kitagadhatja a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is. A szülőt pedig az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot. Továbbá a házastárs akkor is kitagadható, ha házastársi kötelességét durván sértő magatartást tanúsított az örökhagyóval szemben.
Fontos kiemelni azonban, hogy ha és amennyiben a kitagadás alapjául szolgáló okot az örökhagyó megbocsátja, majd később olyan végrendeletet ír, amelyben az örököst mégis kitagadja, a kitagadás érvénytelen.
Ha az örökhagyó az örököst végrendeletében kitagadja, majd később megbocsátja a köteles részre jogosult magatartását, ezzel a kitagadás hatálytalanná vált.
Lehetséges-e a köteles rész megtagadása?
A Ptk. szabályai szerint, aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről. Vagyis lemondani előre kell, amikor még él a leendő örökhagyó. A lemondásnál lényeges szempont, hogy ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a lemondás a lemondó örökös teljes hagyatéki részesedésére vonatkozik, vagyis a köteles részre is. Azonban, ha kizárólag a köteles részről történik a lemondás, akkor ez már nem terjed ki arra a hagyatéki részre, amely más öröklési jogcímen, például hagyomány formájában hárul a lemondó örökösre.
A magyar jogban az ipso iure öröklés elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy az öröklés az örökhagyó halálával megnyílik, és ezzel az örökség kvázi automatikusan – minden más jogcselekmény nélkül – kerül át az örökhagyó tulajdonából az örökös tulajdonába.
Ebből eredően az örökösnek nem kell külön nyilatkozatot tennie a jogutódlás beálltához, azonban ez azt is eredményezhetné, hogy valaki úgy lesz örökös, hogy adott esetben nem akar örökös lenni.
Ennek megoldására szolgál az a szabály, hogy az örökséget – az öröklés megnyílása után, egyoldalú nyilatkozattal – visszautasíthatjuk. Örökhagyó halála után csak visszautasítással érhető el az, hogy valamely örökös ne örököljön. Visszautasítani azonban csak a teljes örökséget lehet, nem lehet abból kiválasztani, hogy bizonyos vagyontárgyat megörököl, a másikat nem (kivétel: mezőgazdasági föld).
Kitől követelheti a jogosult a kötelesrész kiadását?
A kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek. A szerződéses örökös a kötelesrész kielégítéséért nem felel.
A kötelesrész kiadását vagy kiegészítését a következő sorrend szerint lehet követelni:
a) a kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek;
b) a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek. Ez a szabály természetesen csak azokra vonatkozik, akik részére nyújtott ingyenes juttatást a köteles rész alapjához hozzá kell számítani.
Több személy felelősségének arányát juttatásaik figyelembe vehető értéke határozza meg. Aki a juttatástól önhibáján kívül elesett, a kötelesrészért nem felel. Ez vonatkozik mind az örökösök, mind a megajándékozottak felelősségére.
A kötelesrész kielégítéséért tehát az örökösök is juttatásaik arányában felelnek és nem egyetemlegesen. Aki juttatásban részesült, a kötelesrész kielégítéséért a juttatás egész értékével felel. A kötelesrészre jogosult a juttatásnak azzal a részével felel, amely törvényes örökrészét meghaladja. A kötelesrészre jogosult házastársa, leszármazója és ennek házastársa mentesül a felelősség alól annyiban, amennyiben valamennyiük juttatásának értéke a kötelesrészre jogosult juttatásának értékével együtt sem haladja meg a kötelesrészre jogosult törvényes örökrészét.
Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a kötelesrészre jogosult igényét házastársával, leszármazójával, illetőleg ennek házastársával szemben érvényesíti. A törvényes örökrészt ezekben az esetekben a kötelesrész alapja szerint kell számításba venni.
Milyen formában lehet megkapni a kötelesrészt?
A kötelesrészt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását követelheti. Természetben jár a kötelesrész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata. Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmények mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek egészben vagy részben természetben való kiadását.
Ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosultnak korlátozással vagy terheléssel hagyott hátra vagyont, a korlátozás csak a kötelesrészen felüli többletre hatályos. Az örökhagyó azonban úgy is rendelkezhet, hogy a jogosult csupán a kötelesrészét kapja meg, ha a korlátozást vagy terhelést a kötelesrész tekintetében is el nem fogadja.
Kollégáink az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Irodánál segítenek a végrendelkezéssel kapcsolatos kérdések megválaszolásában és az Önnek leginkább megfelelő jogi forma kiválasztásában és megvalósításában. Forduljon hozzánk bizalommal!