Különösen a már létező, prosperáló cégcsoportoknál gyakori eset, hogy az Alapító Okiratba vagy a társasági szerződésbe fontos, ugyanakkor bizalmas megállapodások nem kerülnek bele, mert a társaság alapítói azokat nem szeretnék a nyilvánosság elé tárni. A szindikátusi szerződés kiváló megoldás lehet ezekre az esetekre, melynek részleteit cikkünkben olvashatja.
Mit jelent a szindikátusi szerződés?
Más országokban a szindikátusi szerződés elsősorban finanszírozási kérdéseket tisztázó megállapodás, és gyakran alkalmazzák többek között az USA-ban hitelszerződésként. Hazánkban azonban a társaságban részt vevő felek, tulajdonosok és tisztségviselők céljait, kötelezettségeit, elvárásait, valamint a tulajdonosok egymáshoz való viszonyát szabályozza.
Mi különbözteti meg a szindikátusi szerződést a társasági szerződéstől?
A fentieknek megfelelően jogosan merül fel a kérdés, hogy mi különbözteti meg a szindikátusi szerződést a társasági szerződéstől vagy az alapító okirattól. Miért érdemes előbbit kötni, illetve létezhet-e a kettő együttesen?
A két szerződés közül a társaságit (alapító okiratot is ideértve) tekinthetjük erősebbnek, nem csupán azért, mert az egy úgynevezett nevesített szerződés (azaz a polgári Törvényköny külön rendelkezik róla), de egyben kötelező kelléke is a cégalapításnak. Ha valaki Magyarországon céget alapít, akkor erre a dokumentumra mindenképpen szüksége lesz (Fontos megjegyezni, hogy a részvénytársaság esetében elnevezésbeli és formai eltérések is vannak). A szindikátusi szerződés nem kötelező kelléke a cégalapításnak, inkább úgy érdemes rá tekinteni, hogy a szigorúan szabályozott formai kellékekkel bíró társasági szerződés kiegészítője lehet.
Másik alapvető különbség a két dokumentum között, hogy míg a társasági szerződés minden cég esetében nyilvános okirat, addig a szindikátusi szerződés tartalma üzleti titoknak minősül, így csak különleges esetekben ismerhető meg tartalma.
Miket lehet a szindikátusi szerződésben meghatározni?
A szindikátusi szerződésben leggyakrabban az alábbi kérdéseket szokás szabályozni:
- Nyilvánosság: Miután a szindikátusi szerződés nem kötelezően nyilvános dokumentum, az aláíró felek dönthetnek úgy, hogy tartalmát diszkréten kezelik és azt nem hozzák nyilvánosságra, valamint nem teszik hozzáférhetővé a cégbíróságon.
- Szavazás: A szindikátusi szerződés irányulhat egy jövőbeni szavazás eredményének előzetes biztosítására. Ugyanakkor hiába állapodnak meg a felek a szavazatokról előre, miután a szavazáskor a szabad döntés és véleménynyilvánítás nem korlátozható, így ez a szerződéses pont nem kényszeríthető ki az aláíró feleken. Hogy mégis mi a haszna ennek a lehetőségnek? Egyfajta itinert biztosíthat ahhoz, hogy több, jövőbeni szavazásnál mi a társaság érdekét szolgáló döntés.
- Szervezeti és működési szabályok: Bár a társasági szerződés is biztosít erre lehetőséget, lehetnek olyan szituációk, amikor a taggyűlés, közgyűlés, igazgatóság, felügyelőbizottság vagy a társaság más szervével kapcsolatos szabályokat diszkréten kezelnék az érintettek. Az elnök választása, a szavazás menete, hatáskörök kijelölése a leggyakoribb példák.
- Pénzügyi megállapodások: A társaság alapítását követő időszakban jellemzően a befizetett tőke nem szokott elegendő lenni ahhoz, hogy minden felmerült költséget rendezzenek belőle addig, amíg a cég saját bevételeiből nem tudja a finanszírozást biztosítani. A szindikátusi szerződés tartalmazhat kötelezettségvállalást, hogy a tagok hitel nyújtásával vagy a tőke jövőbeni emelésével biztosítják a szükséges forrásokat.
- Versenyjog: Ahogy manapság egyre elterjedtebb része a munkaszerződéseknek a versenytilalmi kérdéseket szabályzó pont, úgy a céget alapító tulajdonosok működése is korlátozható ily módon.
- Kötelmi jogi kapcsolatokat rendező megállapodás: A társasági szerződésben van lehetőség különböző kötelezettségek szabályzására (például az egyik tulajdonos kötelezően szolgáltatást nyújt a társaság részére), ugyanakkor az esetleges nemteljesítés társasági jogi következményekkel járhat (például peres úton kikényszeríthető). Ha az alapítók nem kívánnak ilyen következményekkel számolni, akkor a szindikátusi szerződés a megfelelő alternatíva.
Mik a szindikátusi szerződés kötelező tartalmi elemei?
Az érvényes szindikátusi szerződés kötetezően tartalmazza:
- a gazdasági társaság elnevezését, székhelyét és legfontosabb adatait,
- a céget alapító tagok nevét (vagy cégnevét), valamint lakóhelyüket (vagy székhelyüket),
- a tevékenységi kört,
- a jegyzett tőkét, valamint a tagok általi rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,
- a cégjegyzés módját,
- a vezető tisztségviselők nevét és lakóhelyét.
Milyen garanciák, biztosítékok fogadhatóak el a szindikátusi szerződésben?
Az egyik korábbi pontban már felmerült, hogy a társasági szerződéssel ellentétben a szindikátusi megállapodás nem hoz magával társaságjogi szankciókat. Így joggal merül fel a kérdés, hogy mivel több ez a dokumentum, mint egy gentlemens’ agreement.
Bírósági úton nem kényszeríthető ki a szerződés betartása, így ennek alternatívájaként kötbér állapítható meg, melyet a szerződésszegő tag a többi tag felé köteles megfizetni nemteljesítés esetében. Lehetőség van arra is, hogy szerződésszegés esetén az érintett tag valamilyen szindikátusi szerződés által kapott jogot elveszítsen.
Mikor kerülhet sor a szindikátusi szerződés megkötésére? Meddig hatályos a szindikátusi szerződés?
Szindikátusi szerződés bármikor köthető és megszüntethető, amíg a gazdasági társaság létezik. A gazdasági társaság megszüntetése, felszámolása megszünteti a szindikátusi megállapodást is.
Örökíthetőek-e a szindikátusi szerződésben megfogalmazott jogok?
Megoldható, ugyanakkor nem automatikus, mint a társasági szerződésben rögzítettek esetében. A szindikátusi szerződésnél engedményezéssel, polgári jogi utódlással biztosítható az átruházás – a többi tag beleegyezése mellett. Ha tehát cégrészesedés kerül eladásra, akkor a szindikátusi megállapodást módosítani kell majd.
Ki lehet-e zárni valakit a szerződésből?
A tagok teljesítésének kikényszerítésére az egyik módszer a szindikátusból való kizárás lehetősége. Ez nem jelenti azt, hogy a tagot a cégből is ki lehet zárni, ugyanakkor a szindikátusi szerződésből eredő jogokat elveszítheti.
Mik a szindikátusi szerződés előnyei?
A szindikátusi szerződés legfontosabb előnyei:
- Nem kötelező eleme a cégalapításnak.
- Szabályozhatóak benne olyan kérdések, amelyeket nem szokás a társasági szerződésben részletezni.
- A tagok dönthetnek úgy, hogy nem nyilvános dokumentum.
Kiknek és mikor érdemes szindikátusi szerződést kötni?
Cikkünkben többször kiemeltük, hogy a szindikátus szerződés egyik legfőbb előnye, hogy nem kötelezően nyilvános dokumentum, így extra diszkréciót biztosít a cégalapító tagoknak. Akkor érdemes megkötni, ha több olyan kérdés van, amelynek tisztázása létfontosságú, ugyanakkor a társaságot alapító felek fontosnak érzik, hogy ezeket előre rögzítsék. Ilyenek lehetnek a működést, jogköröket szabályzó kérdések vagy éppen a jövőben pénzügyi fedezet biztosítására vonatkozó megállapodások.
Kérdések:
1. Mit jelent a szindikátusi szerződés? Magyarországon a szindikátusi szerződés a cégeket megalapító társasági szerződés kiegészítője lehet. Nem kötelező dokumentum, melyben a társaság alapításában érintett felek határozzák meg – a társasági szerződésben nem szabályozott – jogaikat, kötelezettségeiket és jövőbeni terveiket. Gyakori példa a szindikátusi szerződésben szabályzott jövőbeni tőkeemelésre való kötelezettségvállalás.
2. Miben különbözik a szindikátusi szerződés és a társasági szerződés? A társasági szerződés, amely a cégek alapító okirataként funkcionál (kivéve egyéni cég vagy részvénytársaság) nyilvános dokumentum, melynek megkötése kötelező a cég megalapításához. A szindikátusi szerződésben olyan kötelezettségek vagy jogok szabályozhatóak, amelyet a céget alapító felek nem szeretnének a nyilvánosság elé tárni.
3. Mit lehet meghatározni a szindikátusi szerződésben? A szindikátusi szerződés szabályozhatja a társaság működését (kiegészítve a társasági szerződésben foglaltakat), foglalkozhat szavazási és hatásköröket illető kérdésekkel, meghatározhatóak benne pénzügyi kötelezettségek (például tőkeemelés vagy hitelnyújtás), tartalmazható a tagok részéről kötelezően nyújtandó szolgáltatásokat, de szabályozható benne a dokumentum nyilvánossága is.