Mi a passzív vagyonkezelés?
A vagyonkezelés során a vagyonrendelő jogilag teljes körű tulajdonjogot ruház át a vagyonkezelőre. A vagyonkezelési jogviszony tartalma tekintetében azonban figyelembe kell venni, hogy az átruházott tulajdonjog mégis korlátozva van a vagyonkezelési szerződés és a kedvezményezett érdekei által. A tulajdonosi jogosítványok – birtoklás, használat, hasznok szedése, rendelkezés – közül a bizalmi vagyonkezelő sok esetben egyiket sem gyakorolja vagy ha gyakorolja is, akkor sem korlátozás nélkül.
A vagyonkezelés egyik legnagyobb előnye éppen a jogintézmény fentiekből fakadó rugalmasságának köszönhető, ugyanis a rugalmas szabályrendszerre tekintettel a vagyonrendelők széles körű igényeit képes kielégíteni a rendelt vagyon sokféleségét is maximálisan figyelembe véve.
Míg az aktív vagyonkezelés elsősorban a kezelt vagyon vagyongyarapítási célú befektetését szolgálja a bizalmi vagyonkezelő speciális szakértelmének felhasználásával, addig a passzív vagyonkezelés jellemzően a rendelt vagyon őrzésére, értékének és állagának, állapotának megóvására irányul.
A vagyonkezelés passzív formája sok hasonlóságot mutat a letéttel, de attól több tekintetben is eltér. A letét tárgya viszonylag korlátozott, ellentétben a bizalmi vagyonkezeléssel, amelynek tárgya bármilyen forgalomképes, birtokba vehető dolog vagy akár jog (pl. követelés) is lehet. A letéttel ellentétében a bizalmi vagyonkezelés a puszta őrzésen kívül egyéb kötelezettségeket is ró a vagyonkezelőre, a rá bízott vagyont kezelnie is kell.
„Blind trust” alkalmazása, nemzetközi kitekintés
A passzív vagyonkezelés egy sajátos megoldást kínál arra az esetre, ha valaki az üzleti életből meghatározó köztisztviselői vagy politikusi pályára vált.
Érthető módon az nem várható el, hogy bárki a korábban megszerzett vagyonát, vállalkozását szükségtelenül, adott esetben áron alul értékesítse, ugyanakkor az összeférhetetlenséget is ki kell zárni. Az Egyesült Államokban bevett gyakorlat a „blind trust” alkalmazása a fenti esetekben azzal, hogy külön jogszabály határozza meg a kvalifikációs feltételeket és a feltételek betartását külön bizottság ellenőrzi. A blind trust alapkövetelménye, hogy a bizalmi vagyonkezelő független, tevékenységét üzletszerűen végző szervezet legyen, amely sem közvetlen, sem pedig közvetett módon nem állhat a vagyonrendelő ellenőrzése alatt. Hasonló céllal Magyarországon is létrehozható bizalmi vagyonkezelési jogviszony.
A passzív vagyonkezelés felhasználási módjai
Milyen felhasználási módjai vannak a passzív vagyonkezelésnek?
Vagyonvédelem
A meglévő vagyon megóvása és megőrzése általános törekvés minden üzleti vállalkozásnál és azok tulajdonosainál. Az üzleti kockázat csak egy bizonyos mértékig vállalható, és kevés ember hoz olyan döntést, hogy a korábban megszerzett vagyonát tudatosan és önszántából teljes mértékben kockáztassa, így ugyanis kitenné magát és a családját is annak a veszélynek, hogy egyik napról a másikra mindent elveszít.
A vagyonvédelem, mint a vagyontervezés egyik alapköve keretében az egyik elsődleges szempont a meglévő vagyon biztonságba helyezése harmadik személyek követelésével szemben. A bizalmi vagyonkezelés lehetőséget teremt arra, hogy a nagy üzleti kockázatot vállaló személyek, mint például a teljes vagyonukkal felelő ügyvédek, vezető tisztségviselők vagyonuk egy részét bizalmi vagyonkezelésbe helyezve biztosítsák azt a kedvezményezettek felé. Az említett kiemelt érdekcsoportok mellett a bizalmi vagyonkezelés számításba vehető alternatívája a hazai viszonyok között nehezen terjedő házassági vagyonjogi szerződésnek is, hiszen a bizalmi vagyonkezelésbe helyezett vagyon elkülönül a vagyonrendelő, illetve a kedvezményezett saját vagyonától és nem minősül közös vagyonnak. Házasságkötést megelőzően egy gondosan strukturált trust alkalmazásával egy esetleges válás esetén sok felesleges vitát és pereskedést előzhetnek meg a felek.
Önmagában az a tény, hogy a kezelt vagyon a bizalmi vagyonkezelő tulajdonában áll és a kedvezményezettek személye a köz számára nem látható, biztonságot, egyfajta tűzfalat nyújt a kedvezményezetteknek, akik így akként tudják a kezelt vagyont és annak hasznait élvezni, hogy nincsenek kitéve a külvilág kíváncsi tekintetének, rosszabb esetben támadásainak.
Az új Ptk hatályba lépése óta eltelt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a bizalmi vagyonkezelés egyik legjelentősebb felhasználási területe a vagyonvédelem, ami tovább erősödhet azzal, hogy immáron nincsenek hatályban a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 132/A § (3)-(5) bekezdései, amelyek lehetőséget adtak a felszámolónak a bizalmi vagyonkezelési szerződés felmondására a vagyonrendelő hitelezőinek erre irányuló kérése esetén. Mindezek alapján elmondható, hogy a kezelt vagyon a vagyonrendelő hitelezőivel szemben teljes körű védettséget élvez, amennyiben a vagyonrendelés nem minősül fedezetelvonó ügyletnek.
Vállalkozási felhasználás
A bizalmi vagyonkezelés vállalkozási célú felhasználása a trust rugalmassága és a bizalmi vagyonkezelő tevékenységének nagyfokú szabályozottsága miatt rendkívül sokrétű és szerteágazó. A rugalmasság teremti meg a felhasználás sokféleségét, míg a szabályozottság az üzleti elterjedéshez szükséges bizalmat alapozza meg. Amennyiben a bizalmi vagyonkezelés beépül a magyar jogi gondolkodásba és a gazdasági szereplők a korábban bevett jogi megoldások alternatívájaként kezdik számításba venni, használata kiszámíthatóbb és biztonságosabb üzleti környezetet és kevesebb pereskedést eredményezhet.
Kvázi képviselet
Kvázi képviseleti célú felhasználás esetén a jogintézmény bizalmi jellege dominál mivel a bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon tekintetében tulajdonosként jelenik meg, a vagyonrendelő és a kedvezményezett nem látható harmadik személyek által. A bizalmi vagyonkezelés az üzleti titok megtartásának az egyik legszofisztikáltabb módja, figyelemmel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelőt törvényi kötelezés alapján titoktartás terheli.
Ezzel a megoldással fontos üzleti érdekek tarthatók titokban vállalatfelvásárlások, piaci együttműködés, gazdasági társaságban történő együttes szavazás vagy egyes kiemelt figyelmet élvező vagyontárgyak tulajdonlása esetén.
A bizalmi vagyonkezelés felhasználásnak ezen módja szoros kapcsolatot és átfedést mutat az önállóan kategorizálható vagyonvédelmi célú bizalmi vagyonkezeléssel.
Közös tulajdonnal kapcsolatos jogok hatékony gyakorlása
Az egyébként szétaprózódott vagy szétaprózódással fenyegetett tulajdonjog hatékonyan gyakorolható bizalmi vagyonkezelési struktúrában.
Ez a megoldás jól használható a gazdasági társaságoknál az egyenként jelentéktelen tulajdonrésszel rendelkező kistulajdonosok tulajdonjogának hatékony gyakorlására, ugyanis ezáltal biztosítható az egységes fellépés, és adott esetben a cégjogi szabályok vagy a társaság létesítő okirata által előírt kisebbségi jogok gyakorlásához előírt mértékű tulajdonosi részesedés is elérhető.
Közös vállalkozás
Az üzleti életben számtalanszor előfordul, hogy egymást alig ismerő személyek vagy vállalkozások kezdenek közös üzleti vállalkozásba, amelynek során fennáll annak a veszélye, hogy egy idő után a közös vállalkozás érdekeitől eltérő érdekek kerülnek előtérbe egyes tulajdonostársaknál, vagy a korábbi vállalásaikat nem vagy nem teljeskörűen akarják teljesíteni.
Ennek a problémának a kiküszöböléséra alakult ki a mind a mai napig a Ptk.-ban nem nevesített szindikátusi szerződés, amiben jellemzően a felek a vállalkozás vezetésével, a szavazati jogok gyakorlásával, az osztalék és a beruházások mértékével, a vezető tisztségviselők visszahívhatóságával és egyéb számukra jelentős jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban tesznek vállalásokat. A szindikátusi szerződés jogi jellegénél fogva azonban nehezen, kizárólag bírósági eljárásban kényszeríthető ki azon ritka kivételektől eltekintve amikor a felek letétekkel és a tulajdonra vonatkozó opciós jogokkal egészítik ki a megállapodást.
A bizalmi vagyonkezelés alkalmazásával biztosítható, hogy minden kérdéskör, jog és kötelezettség tisztázva legyen, másodszor pedig senkinek ne legyen lehetősége a vállalásaitól egyoldalúan eltérni.
Tranzakciós célú bizalmi vagyonkezelés, vállalatfelvásárlások
Az üzleti típusú felhasználás körébe sorolható a vállalatfelvásárláshoz vagy a függő jogi helyzethez kapcsolódó trust használata a felek kölcsönös biztosítékának megteremtéseként.
Több olyan tranzakció is létezik, ahol a szerződés teljesítése nem azonnali, a felek a későbbi teljesítésének biztosítékaként letétbe helyezés lenne indokolt, de a tranzakció tárgya ezt nem teszi lehetővé fizikai vagy jogi okok miatt. Ilyen esetben az a fél aki elől jár a teljesítéssel hátrányosabb helyzetben van a másik félhez képest. Tipikus példa erre a vállalatfelvásárlás, ahol a szerződéskötés időpontja és a tranzakció zárása között hosszabb idő, jellemzően több hónap telik el.
E függő jogi helyzet időtartama alatt a társaságot az eladó a normál üzletmenet szerint kell hogy irányítsa, azonban érdekei más irányba mutathatnak. Az eladó abban is érdekelt lehet, hogy az adásvétel tárgyát képező vállalkozás vagyonát úgy csökkentse (pl. kötelezettségvállalás útján), hogy azt egy másik, saját érdekeltségébe szervezi át. A vállalatfelvásárlásokhoz hasonló probléma jelentkezhet bonyolult ingatlan adásvételek (pl. bérlővel együtt eladásra kerülő irodaház) esetén is.
A függő jogi helyzet időtartamára mindkét fél részére elfogadható megoldás lehet a bizalmi vagyonkezelés alkalmazása, melynek során a szerződő felektől független, egyik fél által sem befolyásolható vagyonkezelő veszi tulajdonba a tranzakció tárgyát és kezeli a jó gazda gondosságával mindaddig amíg a függő jogi helyzet tart.
Szavatossági jogok biztosítása
A bizalmi vagyonkezelés bármilyen szerződés mellékkötelezettségének teljesítéséhez is kapcsolódhat. Sok szerződésben jellemző mellékkötelezettség a szavatossági jótállási kötelezettségek biztosítása érdekében kikötött vételár- vagy díjvisszatartás.
Amennyiben a szavatossági, jótállási kötelezettségek teljesítése érdekében a felek visszatartásban állapodnak meg, és ezt bizalmi vagyonkezelő bevonásával teszik, mindkét fél kellő garanciát kap a szerződésszerű teljesítésre.