A bizalmi vagyonkezelés lelke a vagyonkezelő. Az ő kezében összpontosulnak a vagyonkezelés szálai, azaz a vagyonrendelő őt bízza meg a vagyon kezelésével, övé a kezelt vagyon tulajdonjoga, ő hajtja (hajtatja) végre a vagyonkezelési tevékenységet, és ő felelős a kezelt vagyon felosztásáért a kedvezményezettek között. Személye ezért megkerülhetetlen valamennyi bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban. Fontosságát jól mutatja az intézmény neve is. A „bizalmi” jelző az angolszász „trust” elnevezéshez hasonlóan a vagyonkezelőbe – mégpedig a vagyonkezelő személyébe és képességeibe – vetett bizalmat hivatott kifejezni.
A vagyonkezelési jogviszonyok rendkívül eltérőek és sokszínűek, ezért a vagyonkezelői szerepkörök is nagymértékben különbözőek egymástól. Ezért a Ptk. is csak a vagyonkezelői minőség korlátait emeli ki, a felekre bízza azonban az egyes jogok, jogkörök, kötelezettségek és felelősségek terjedelmének meghatározását. E négy tényező ezért ugyancsak más és más minden bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban, amely így nem értékelhető általánosságban, hanem csak az egyedi, testreszabott jogviszony vonatkozásában.
A vagyonkezelői szerepkörnek megfelelően tehát más jellegűek és mértékűek a vagyonkezelői jogosultságok, kötelezettségek és felelősségek egy olyan vagyonkezelési jogviszonyban, ahol a vagyonkezelő csak a kezelt vagyon továbbadására köteles (pl. egy vagyonkezelőn keresztül megvalósított ajándékozás), mint egy aktív, komplex, befektetési kötelezettséggel és a kedvezményezettek személyének és/vagy jogosultságuk mértékének meghatározására is jogot teremtő jogviszonyban (pl. diszkrecionális bizalmi vagyonkezelés). Úgyszintén lényeges különbség van a felektől érdektelen és egy olyan vagyonkezelő között, aki egyúttal vagyonrendelő és/vagy kedvezményezett is. A vagyonkezelői szerep forgatókönyvét végső soron mindig a bizalmi vagyonkezelési szerződés adja meg, ezért a vagyonkezelőnek – az általános jogszabályismeret mellett – pontosan tisztában kell lennie a vagyonkezelési szerződés és a vagyonrendelő által kiadott esetleges más dokumentumok tartalmával is.
Kiből lehet bizalmi vagyonkezelő? A szakmai alkalmassági követelmények
A vagyonkezelő személyével kapcsolatban az alkalmassági kritériumokat két kategóriába sorolhatjuk. Behatárolják egyrészről a lehetséges vagyonkezelők személyét a jogi feltételek (jogi alkalmasság), másrészről az adott vagyonkezelési jogviszonyhoz szükséges szakmai kompetenciák (szakmai alkalmasság). Ezeket vizsgáljuk a következőkben.
1. Polgári jogi követelmények
A Ptk. nem korlátozza a lehetséges vagyonkezelők körét. Ez azt jelenti, hogy bárki, azaz természetes és jogi személy egyaránt válhat vagyonkezelővé. Az egyetlen feltétel a jogképesség megléte.
A Ptk. liberalizmusa olyannyira általánosan érvényesül, hogy egy bizalmi vagyonkezelési jogviszony még abban az esetben sem válik érvénytelenné, ha az alább tárgyalásra kerülő közjogi követelményrendszernek nem felel meg. A megkötött bizalmi vagyonkezelési szerződés tehát akkor is jogosítja és kötelezi a feleket, ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nem rendelkezik MNB-engedéllyel, vagy, ha egy magánszemély vagyonkezelő kötötte a vagyonkezelési szerződést a Bvktv.-ben meghatározott üzletszerűségi kritériumnak megfelelve.
2. Közjogi szabályok
Mint az előzőekben láthattuk, polgári jogilag bármely jogképességgel rendelkező személyből vagy szervezetből válhat vagyonkezelő. A bizalmi vagyonkezelés közjogi hátterét megadó Bvktv. azonban – a vagyonkezelői tevékenység jellegétől függően – további követelményeket támaszt.
Amennyiben a vagyonkezelő egy alkalommal köt bizalmi vagyonkezelési szerződést akkor a vagyonkezelő – a törvény értelmében – nem üzletszerűen végez bizalmi vagyonkezelési tevékenységet. Az ilyen ún. eseti bizalmi vagyonkezelésre kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak. Ha viszont a vagyonkezelő vagy a vagyonkezelési jogviszony a kritériumnak nem felel meg, akkor a vagyonkezelő üzletszerűen végzi a vagyonkezelést, és ezért szigorúbb szabályozás hatálya alá tartozik.
Ha a bizalmi vagyonkezelő és az általa megkötött szerződés nem meríti ki a Bvktv.-ben foglalt üzletszerűségi kritériumot, akkor a vagyonkezelő harminc napon belül csak magát a bizalmi vagyonkezelési szerződést köteles bejelentetni az MNB-nél. A bejelentéshez az alábbiak megadására/csatolására van szükség:
- a vagyonrendelő adatai,
- a szerződésben meghatározott kedvezményezett adatai,
- legalább teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt nyilatkozat arról, hogy a vagyonkezelő nem üzletszerűen jár el,
- a közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt vagyonkezelési szerződés, és
- az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló okirat.
Érdekessége a szabályozásnak, hogy csak a szerződésben megjelölt kedvezményezett adatait szükséges bejelenteni. Ha tehát a bizalmi vagyonkezelési szerződés nem határoz meg kedvezményezettet, csak azok potenciális körére utal, és a vagyonkezelőt jogosítja fel a kedvezményezett személyének kiválasztására, akkor a kedvezményezett személyének bejelentésére nincs szükség (illetve az nem is lehetséges).
Amennyiben a bejelentést követően az MNB azt állapítja meg, hogy nem teljesülnek az üzletszerűség Bvktv.-beli feltételei, akkor bejegyzi a szerződést és a felek adatait a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok közhiteles nyilvántartásába. A nyilvántartás nem nyilvános, abból csak a törvényben meghatározott hatóságok igényelhetnek adatokat.
A nyilvántartásba vétellel párhuzamosan az MNB kiállít egy hatósági bizonyítványt, amely tanúsítja a bejelentés megtörténtét. A vagyonkezelő később e bizonyítvány segítségével tudja bejegyeztetni a vagyonkezelői tulajdonjogát a megfelelő nyilvántartásokba (pl. ingatlan-nyilvántartás, cégnyilvántartás stb.)
A bizalmi vagyonkezelési szerződés módosulását és megszűnését is ugyanígy be kell jelenteni. Az előbbire a Bvktv. nyolcnapos határidőt engedélyez. Ugyanakkor – ahogy azt már korábban elemeztük – nem válik érvénytelenné a jogviszony, ha a bejelentést elmulasztják. Az MNB azonban ellenőrzési jogkörrel rendelkezik valamennyi bizalmi vagyonkezelési jogviszony felett.
Az üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelővel szemben a Bvktv. szigorú szabályokat állapít meg. Az előzőekben ismertetetteknek megfelelően akkor jár el üzletszerűen a bizalmi vagyonkezelő, ha legalább két bizalmi vagyonkezelési szerződést köt.
Ha a bizalmi vagyonkezelési tevékenység üzletszerű, akkor azt csak ún. bizalmi vagyonkezelő vállalkozás végezheti. Magánszemélyek, valamint határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében külföldi személyek tehát nem végezhetnek ilyen üzletszerű tevékenységet. Egy szervezet akkor minősülhet csak bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak, ha:
- Magyarország területén székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság, vagy az EGT-ben székhellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe, vagy ügyvédi iroda,
- átlátható szervezetnek minősül,
- főtevékenységként csak bizalmi vagyonkezelést, melléktevékenységként pedig a bizalmi vagyonkezelési kötelezettség teljesítéséhez szükséges, azzal közvetlenül összefüggő tevékenységet végez,
- ide nem értve az ügyvédi irodát cégnevének vezérszavából magyar nyelven kitűnik a bizalmi vagyonkezelői minőség,
- rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges MNB-engedéllyel, és
- megfelel a Bvktv.-ben szabályozott személyi, tárgyi és szervezeti feltételeknek.
A nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében akkor minősül a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás átláthatónak, ha megfelel a következő feltételeknek:
- tulajdonosi szerkezete és a tényleges tulajdonosa megismerhető,
- az EU, az EGT vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,
- nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak,
- a benne közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében is teljesülnek az előző feltételek.
Fontos további szabály, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás elsődleges működési területe csak Magyarországon lehet. Nincs természetesen akadálya azonban annak, hogy más EU tagállamban, illetve azon kívül is végezzen vagyonkezelést akár külföldi személyek vagy magyar személyek külföldi vagyonával kapcsolatban.