A nagyobb vagyonnal rendelkező családok és a jelentős piaci pozícióval rendelkező családi vállalkozások számára fontos feladat a felhalmozott vagyon generációkon átívelő összetartása és védelme, a családi értékek megtartása, valamint a családi vállalkozás hatékony működésének hosszú távú biztosítása. Különösen fontos ezen a kérdésen elgondolkodni akkor, amikor a családon belül elérkezik a generációváltás időszaka. Esetükben egy olyan megoldásra van szükség, amely kellően szilárd és ellenálló, de ugyanakkor megfelelően rugalmas is, hogy a változó igényeknek és kihívásoknak folyamatosan meg tudjon felelni.
A Bizalmi Vagyonkezelés és a Vagyonkezelő Alapítvány az a jogi struktúra, amely biztosítani tudja a generációkon átívelő vagyonkezeléshez szükséges rugalmas kereteket, miközben erős védelmet is nyújt, és mindezt úgy, hogy a kontroll a család kezében marad.
Cikksorozatunk első részében ezeknek a jogi struktúráknak a sokféle és rugalmas felhasználási lehetőségeit mutatjuk be, majd további írásainkban részletesen kitérünk a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány létesítésével és működésével kapcsolatos kérdésekre is.
Ki szeretnénk emelni, hogy mint minden más jogi konstrukció esetében, a bizalmi vagyonkezelésnél és a vagyonkezelő alapítványoknál is érdemes nagy hangsúlyt fektetni az előkészületekre, hiszen minél alaposabb a tervezés, annál jobban és szélesebb körben tudja a céljainkat szolgálni a kiválasztott jogi megoldás. Különösen igaz ez abban az esetben, amikor egy olyan struktúra létrehozásáról van szó, ami generációk életét határozza majd meg. A tervezés és a felkészülés – gyakran elhanyagolt – része a generációk közötti nyílt és egyértelmű kommunikáció is, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy egy olyan rendszer alakuljon ki, amely majd hosszú távon tudja szolgálni a családot.
Mi a különbség a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány között? Melyiket érdemes választani?
A bizalmi vagyonkezelés egy háromszereplős jogi struktúra, amelynek legfőbb szereplői: a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett. A bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő (aki a vagyon eredeti tulajdonosa) a vagyonkezelésbe adott vagyonrésze feletti tulajdonjogot átadója a vagyonkezelőnek, aki a saját vagyonától teljesen elkülönítve köteles tartani ezt. A vagyonkezelő ezt a rá átruházott vagyont a vagyonrendelő által meghatározott céloknak megfelelően kezeli a bizalmi vagyonkezelés kedvezményezettje érdekében. A kedvezményezett lehet egy vagy több személy, akár maga a vagyonrendelő is.
Ez a jogi forma igen sokféle módon használható és nagyon sokféle vagyont lehet bizalmi vagyonkezelésbe adni. A rendelt vagyon lehet ingatlan, társasági részesedés, pénz, értékpapír, ingóságok, követelések és akár különböző jogok is kerülhetnek bizalmi vagyonkezelésbe.
Bár nincs törvényi minimum meghatározva a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon minimális mértékére, a felmerülő költségek miatt 300 millió forint alatt nem biztos, hogy ez az ideális megoldás. Fontos kiemelni, hogy a bizalmi vagyonkezelés időtartama legfeljebb 50 év lehet.
A nem közcélú vagyonkezelő alapítvány a magánalapítványok csoportjába tartozik: magánszemélyek hozhatják létre azzal a céllal, hogy a családi vagyont az alapítók által meghatározott irányelvek mentén átadják a következő generációknak, illetve a vagyonkezelő alapítvány esetében kezeljék és gyarapítsák is azt.
A többi alapítványtípustól eltérően, a vagyonkezelő alapítványok elsődleges feladata az alapítvány vagyonának aktív kezelése és gyarapítása az alapítók által meghatározott irányelvek mentén és az általuk megadott célból az általuk kijelölt kedvezményezettek számára. A vagyonkezelő alapítvány létrehozásához minimum 600 millió forint értékű vagyon szükséges, ami lehet készpénz vagy bármilyen vagyoni értékkel bíró dolog, jog vagy követelés, akár részvényportfolió, műgyűjtemény vagy családi vállalkozás is. Törvényben meghatározott időkorlát a vagyonkezelő alapítványok működése esetében nincs, csak az alapító okiratban meghatározott esetekben szűnhetnek meg.
A vagyonkezelő alapítvány létrehozásának szigorú személyi feltételei vannak, az ügyvezetést a nem közérdekű alapítvány esetében egy kuratórium (javasolt minimum 3 fő) vagy egy kurátor látja el, emellett felügyelőbizottság vagy vagyonellenőr, valamint könyvvizsgáló kinevezése is szükséges, hogy ellenőrizhető legyen az alapítvány vagyongazdálkodása és jogszerű működése.
A vagyonkezelő alapítvány alapítója teljesen szabadon határozhatja meg azt, hogy kik lehetnek az alapítvány kedvezményezettjei és ők mikor és milyen juttatásokat kapjanak. Lehetőség van arra is, hogy a kedvezményezetteket csak általánosságban jelöli meg az alapító és az alapítói jogokat gyakorló személyre vagy a kuratóriumra bízza a későbbiekben a kedvezményezettek konkrét meghatározását.
A vagyonkezelő alapítványok – a kezelt vagyontól eltérően – önálló jogi személyek.
Az előbbiekben felvázolt két jogi struktúra mindegyike alkalmas a családi vagyon védelmére és hosszabb távú megőrzésére. Tekintettel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelés maximális időtartama 50 év lehet, a vagyon több generáción átívelő gyarapítása szempontjából a vagyonkezelő alapítvány az a jogi forma, amely optimális megoldást jelenthet a nagyobb és összetettebb vagyonnal rendelkező családok számára.
A bizalmi vagyonkezeléssel weboldalunkon (Mi a bizalmi vagyonkezelés? Kinek hasznos?) és korábbi cikkeinkben részletesen foglalkozunk, ezért jelen cikkünk következő részében a vagyonkezelő alapítvány bemutatására fogunk fókuszálni.
Hogyan tud generációs terveinkben segítségünkre lenni a vagyonkezelő alapítvány?
Nagyobb és összetettebb vagyonok esetében az öröklési, házassági vagyonjogi, vagy akár a társasági jogszabályok is rugalmatlannak bizonyulhatnak és gátjai lehetnek a vagyon generációkon átívelő összetartásának és gyarapításának. Esetükben az alapítványi forma a vagyon maximális védelme mellett biztosítani tudja azt a rugalmasságot, ami megteremti a családi vállalkozás zavartalan működéséhez szükséges folytonosságot, miközben lehetőséget biztosít arra is, hogy a kedvezményezettek – az alapítói céloknak megfelelően – részesüljenek a vagyonból.
A vagyonkezelő alapítványok a vagyonvédelem kiemelten fontos eszközei, hiszen az alapítványba szervezett vagyontömeg független az alapítóktól és a kedvezményezettektől is, így az maximális védelmet élvez az esetleges jogosulatlan követelésekkel szemben.
Nagyobb és összetettebb családi vagyon esetében gyakran felmerül az igény arra, hogy az egyes vállalkozásokat közös irányítás alá vonják, ilyen esetekben is ideális megoldás egy vagyonkezelő alapítvány létrehozása, amely alatt ezek a vállalkozások – egy holding céghez hasonlóan – összehangoltan tudnak működni. A nagyobb családi cégek alapítványi tulajdonba helyezése és ilyen formában történő működtetése is elterjedt gyakorlat, számos ismert cég, mint pl. az Aldi vagy a Ferrero működik hosszú évtizedek óta így.
Az örökléssel kapcsolatos kérdésekre is megoldást jelenthet a vagyonelemek vagyonkezelő alapítvány alá történő szervezése. A gyakorlat azt mutatja, hogy egy hagyatéki eljárás hosszú ideig is elhúzódhat, és az örökösök közötti ellentétek miatt a végrendelet megtámadása sem ritka. Abban az esetben pedig, amikor egy működő vállalkozás is az örökség része, egy elhúzódó hagyatéki eljárás nagyon komolyan veszélyeztetheti a cég biztonságos működését. Az előbbiek mellett előfordulhat az is, hogy a végrendelkezési szabályok és az örökhagyó elképzelései sem fedik egymást. Egy vagyonkezelő alapítvány létrehozása nemcsak azt tudja biztosítani, hogy a vagyon egyben maradjon, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy az örökhagyó által felépített vagyon sorsa mindenben az ő elképzelései szerint alakuljon majd halála után is és döntését senki ne támadhassa meg a bíróságon.
A családi tulajdonban levő cégek esetében fontos kérdés, hogy ki veszi át az irányítást akkor, amikor az alapító-tulajdonosok vissza szeretnének vonulni. Abban az esetben, amikor a céget nem kívánják értékesíteni, de a következő generáció nem képes vagy nem alkalmas a vállalat irányítására, akkor is megoldást jelenthet a vagyonkezelő alapítvány. Az alapítványi tulajdonba adott vállalkozás folyamatos és megfelelő minőségű vezetése az alapító-tulajdonosok visszavonulása után is garantált, ebben az esetben az alapítvány kuratóriumának a feladata az, hogy az alapító (az eredeti tulajdonos) által meghatározott irányelvek mentén folyamatosan biztosítsa a vállalkozás működését.
A Vagyonkezelő Alapítványok adózása
A Vagyonkezelő Alapítványok adózása nagyon összetett, cikkünkben azokat az elsődleges előnyeit emeljük most ki, amelyek kifejezetten kedvezőek a generációs vagyontervezés és vagyonátadás esetében.
A vagyonkezelő Alapítványok, hasonlóan a trust-okhoz és a hybrid-trust-okhoz, társasági adóalanyként kezelendők. Mentesülnek azonban az adófizetés alól abban az esetben, ha az alapítványnak az adott naptári évben csak befektetésekből származó bevétele volt és az alapítványt természetes személy alapította és kizárólag természetes személy kedvezményezett javára történt kifizetés.
Nem kell illetéket és adót fizetni az alapítói vagyon átadásakor. Vagyonkiadás során a kezelt vagyont két részre kell osztani: tőke és hozam. A tőke esetében a vagyonkiadás adómentes lehet. A hozam kiadása esetén a magánszemély kedvezményezettnek úgy kell adóznia, mintha osztalékot kapna. Lehetőség van arra is, hogy a vagyonkezelő alapítvány tartós befektetési számlát szerződést kössön, így 5 év után a befektetések hozama adómentessé válik.
Következő cikkünkben a vagyonkezelő alapítvány alapításával kapcsolatos tudnivalókat járjuk majd körbe: szó lesz az alapítás feltételeiről, az alapítvány szervezeti felépítéséről és az alapítói jogokkal kapcsolatos kérdésekről is.
Az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Iroda nagy tapasztalattal rendelkezik a Bizalmi Vagyonkezelés és a Vagyonkezelő Alapítványok létrehozása és működtetése területén, együttműködve a Primus-Wealth-szel számos Family Office megtervezésében és felépítésében is aktív szerepelt vállaltunk. Amennyiben bármilyen kérdése van, kollégáink szívesen állnak rendelkezésre!