Aliant

A vagyonkezelő alapítványok szabályozásának változása Magyarországon: A bizalmi vagyonkezelés tartós vagyonkezeléssé való átalakulása

Dr. B. Szabó Gábor

by

Szerző: Dr. B. Szabó Gábor és Dr. Menyhei Ákos
Dátum: 2025. szeptember 1.

Összefoglaló

A tanulmány a magyar vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény 2025. szeptember 1-jén hatályba lépett módosításait elemzi, különös tekintettel a bizalmi vagyonkezelés tartós vagyonkezeléssé való átnevezésére és az ezzel járó dogmatikai változásokra. Rámutatunk arra, hogy a korábbi szabályozás dogmatikai ellentmondásokat tartalmazott a Polgári Törvénykönyv bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezéseivel, amelyeket az új szabályozás hierarchikus normarendszer kialakításával kíván feloldani. A tanulmány vizsgálja továbbá a változások hatását a pénzmosás elleni szabályozásra, a tényleges tulajdonos megállapítására és az adózási kérdésekre.

Close Up Lawyer Businessman Working Or Reading Lawbook In Office Workplace For Consultant Lawyer Concept.

1. Bevezetés

A vagyonkezelő alapítványok intézménye Magyarországon viszonylag új jogintézményként jelent meg a 2019. évi XIII. törvénnyel. Az alapítványi forma és a bizalmi vagyonkezelés ötvözése egyedülálló konstrukciót hozott létre a magyar jogrendszerben, amely azonban kezdettől fogva dogmatikai kérdéseket vetett fel. A 2025. szeptember 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás jelentős változásokat hozott a szabályozásban, amelyek közül a legszembetűnőbb a “bizalmi vagyonkezelés” terminológia “tartós vagyonkezelésre” való cseréje.

Ez a változás azonban nem pusztán terminológiai jellegű, hanem mélyebb dogmatikai átalakulást tükröz, amely a magyar magánjog koherenciájának megteremtését szolgálja. A módosítás célja a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályaival való összhang megteremtése, valamint a pénzmosás elleni szabályozás területén felmerülő értelmezési problémák megoldása.

A jelen tanulmány célja, hogy átfogó elemzést nyújtson ezekről a változásokról, különös tekintettel a dogmatikai kérdésekre, a pénzmosás elleni szabályozás (PMT) vonatkozásaira, valamint a konstrukció előnyeire a tényleges tulajdonos megállapítása és az adózás területén.

2. Dogmatikai tisztázás: A korábbi szabályozás ellentmondásai és azok feloldása

2.1. A korábbi szabályozás problematikája

A vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény eredeti, 2025. augusztus 31-ig hatályos változata jelentős dogmatikai ellentmondásokat tartalmazott a Polgári Törvénykönyv bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályaival. Ezek az ellentmondások három fő területen jelentkeztek: az engedélyezési és bejelentési kötelezettség hiánya, a kedvezményezetti pozíció problematikája, valamint a Ptk. szabályainak alkalmazhatósága.

A korábbi szabályozás szerint a vagyonkezelő alapítvány által végzett bizalmi vagyonkezelési tevékenység nem igényelt sem engedélyt, sem bejelentést. Ez alapvetően ellentmondott a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (BVK törvény) rendszerének, amely az üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet szigorú engedélyezési, a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelést pedig regisztrációs rendszer alá vonta. A 2019. évi XIII. törvény 2. § (3) bekezdésének c) pontja kifejezetten kimondta, hogy a vagyonkezelő alapítvány által létrehozott bizalmi vagyonkezelési jogviszony “nem tartozik a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény hatálya alá”.

Ennél is problematikusabb volt azonban a kedvezményezetti pozíció szabályozása. A korábbi törvény 2. § (3) bekezdésének a) pontja szerint “a vagyonkezelő alapítványt a kezelt vagyon kizárólagos kedvezményezettjének kell tekinteni”. Ez a rendelkezés homlokegyenest ellentmondott a Ptk. 6:326. § (3) bekezdésének, amely kifejezetten kimondja, hogy “a vagyonkezelő nem lehet a kezelt vagyon kizárólagos kedvezményezettje”. A törvényalkotó ezt az ellentmondást úgy próbálta feloldani, hogy a 2. § (3) bekezdésének b) pontjában kifejezetten kizárta a Ptk. 6:326. § (3) bekezdésének alkalmazását.

Ez a megoldás azonban dogmatikailag kifogásolható volt, mivel a bizalmi vagyonkezelés intézményének alapvető szabályait írta felül anélkül, hogy ehhez megfelelő elméleti alapot teremtett volna. A bizalmi vagyonkezelés lényege éppen abban áll, hogy a vagyonkezelő nem saját érdekében, hanem a kedvezményezett(ek) érdekében jár el, és ezért nem lehet egyben kedvezményezett is. A vagyonkezelő alapítványi konstrukció esetében ez a logika sérült, mivel az alapítvány egyszerre volt vagyonkezelő és kedvezményezett.

2.2. Az új szabályozás megoldása: A hierarchikus normarendszer

A 2025. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítás alapvetően új megközelítést alkalmaz a dogmatikai problémák megoldására. A legszembetűnőbb változás a terminológia módosítása: a “bizalmi vagyonkezelés” helyett a törvény mostantól “tartós vagyonkezelés” kifejezést használ. Ez a változás nem pusztán kozmetikai jellegű, hanem új jogintézmény létrehozását jelenti, amely elkülönül a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szabályaitól.

Az új szabályozás kulcseleme a 2. § új (4) bekezdése, amely kimondja: “A tartós vagyonkezelési jogviszonyra egyebekben – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.” Ez a rendelkezés hierarchikus normarendszert teremt: elsődlegesen a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szabályai alkalmazandók, másodlagosan pedig – amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik – a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szabályai.

Ez a megoldás dogmatikailag sokkal tisztább, mivel nem írja felül a Ptk. alapvető szabályait, hanem egy speciális jogintézményt hoz létre, amely saját szabályai szerint működik, de szubszidiárius jelleggel támaszkodik a Ptk. szabályaira. A tartós vagyonkezelés így nem bizalmi vagyonkezelés a Ptk. értelmében, hanem egy sui generis jogintézmény, amely bizonyos elemekben hasonlít a bizalmi vagyonkezeléshez, de attól mégis különbözik.

A kedvezményezetti pozíció problematikája is megoldódik ezzel a konstrukcióval. A vagyonkezelő alapítvány továbbra is “kizárólagos kedvezményezett” marad a tartós vagyonkezelési jogviszonyban, de ez már nem mond ellent a Ptk. szabályainak, mivel nem bizalmi vagyonkezelésről van szó. A tartós vagyonkezelés keretében a vagyonkezelő alapítvány speciális jogállással rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, hogy egyszerre legyen vagyonkezelő és kedvezményezett.

2.3. Az átmeneti rendelkezések jelentősége

Az új szabályozás 13. §-a átmeneti rendelkezést tartalmaz, amely biztosítja a jogfolytonosságot. E szerint “a vagyonkezelő alapítványok által bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon vonatkozásában azzal kell alkalmazni, hogy a vagyonkezelő alapítványok által létesített bizalmi vagyonkezelési jogviszony alatt tartós vagyonkezelést kell érteni.”

Ez a rendelkezés különösen fontos a már működő vagyonkezelő alapítványok szempontjából, mivel biztosítja, hogy a korábban létrehozott jogviszonyok automatikusan átminősüljenek tartós vagyonkezelési jogviszonyokká anélkül, hogy ehhez külön jognyilatkozatra vagy szerződésmódosításra lenne szükség. Ez a megoldás praktikus és jogbiztonságot teremtő, mivel elkerüli a már működő konstrukciók destabilizálását.

3. A pénzmosás elleni szabályozás (PMT) vonatkozásai

3.1. A vagyonkezelő alapítvány státusza a PMT rendszerében

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (PMT) alkalmazása szempontjából a vagyonkezelő alapítványok speciális helyzetet foglalnak el. A PMT 1. § (1) bekezdésének m) pontja szerint a törvény hatálya kiterjed a “bizalmi vagyonkezelőre”, azonban a vagyonkezelő alapítvány nem minősül szolgáltatónak a PMT értelmében. Ezt az ellentmondást kívánta feloldani az 588/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet, amely úgy rendelkezik, hogy nem tartozik a PMT hatálya alá BVK törvény hatálya alá nem tartozó bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban végzett bizalmi vagyonkezelés.

Ez a megkülönböztetés alapvető jelentőségű a pénzmosás elleni szabályozás alkalmazása szempontjából. A PMT szolgáltatói körébe tartozó bizalmi vagyonkezelők szigorú ügyfél-átvilágítási, bejelentési és nyilvántartási kötelezettségekkel rendelkeznek. Ezzel szemben a vagyonkezelő alapítványok már korábban sem tartoztak a szolgáltatói körbe, hanem a PMT rendszerében ügyfélként jelentek meg.

A PMT 3. § 41. pontja szerint ügyfél “aki a szolgáltatóval üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügylet megbízást ad”. A vagyonkezelő alapítványok esetében ez azt jelenti, hogy amennyiben a vagyonkezelő alapítvány igénybe vesz olyan szolgáltatást, amely a PMT hatálya alá tartozik (például hitelintézeti szolgáltatást, befektetési szolgáltatást), akkor ügyfélként kell rá tekinteni, és a szolgáltatónak el kell végeznie a szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

3.2. A tartós vagyonkezelés helye a PMT definíciói között

Az új szabályozás egyik érdekes aspektusa, hogy a vagyonkezelő alapítvány mostantól “tartós vagyonkezelést” végez, azonban ez a tevékenység nem szerepel a PMT definíciói között. A PMT 3. § 28. pontja felsorolja a pénzügyi szolgáltatónak minősülő tevékenységeket, amelyek között szerepel a “bizalmi vagyonkezelő” (m) alpont), de a “tartós vagyonkezelő” nem.

A jogalkotói szándék alapján tehát a tartós vagyonkezelés olyan új kategóriát képez, amely nem tartozik a PMT szolgáltatói körébe. Ez összhangban van azzal a törekvéssel, hogy a tartós vagyonkezelést gazdasági tevékenységként folytató vagyonkezelő alapítványok speciális jogállást kapjanak, és ne legyenek alávetve a hagyományos pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó szabályozásnak, azon egyszerű oknál fogva, hogy tevékenységük valóban messze esik a pénzügyi szolgáltatók által folytatott tevékenységtől.

3.3. A tényleges tulajdonos megállapításának kérdései

A PMT egyik legkomplexebb területe a tényleges tulajdonos megállapítása, amely a vagyonkezelő alapítványok esetében különös jelentőséggel bír. A PMT 3. § 38. pontjának e) alpontja részletesen szabályozza a bizalmi vagyonkezelési szerződés esetén a tényleges tulajdonos megállapítását.

E szerint a bizalmi vagyonkezelés tényleges tulajdonosainak minősülnek:

  • a vagyonrendelő(k) és nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak tényleges tulajdonosa (ea) alpont)
  • a vagyonkezelő(k) és nem természetes személy vagyonkezelő esetén annak tényleges tulajdonosa (eb) alpont)
  • a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja és nem természetes személy kedvezményezett esetén annak tényleges tulajdonosa (ec) alpont)
  • az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol (ed) alpont)
  • adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek) és nem természetes személy vagyonkezelést ellenőrző személy esetén annak tényleges tulajdonosa (ee) alpont)

A vagyonkezelő alapítványok által folytatott tartós vagyonkezelés esetében ez a szabályozás analóg módon semmi esetre sem alkalmazható, hiszen a tartós vagyonkezelési jogviszonyban a vagyonkezelő alapítvány egyszerre vagyonkezelő és kizárólagos kedvezményezett is, továbbá az alapítvány a tartós vagyonkezelés keretében is a saját tulajdonát képező vagyont kezeli. E két körülmény lényegesen leegyszerűsíti a tényleges tulajdonos megállapítását. Szükségesnek tartjuk leszögezni továbbá, hogy a PMT bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályai – idevágó jogszabályi rendelkezés hiányában – nem alkalmazandók a tartós vagyonkezelésre.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a pénzügyi vagy egyéb érintett szolgáltatónak (pl. ügyvéd, könyvelő, könyvvizsgáló), amikor vagyonkezelő alapítvánnyal kerülnek kapcsolatba, különös figyelmet kell fordítaniuk a tényleges tulajdonos komplex módon történő megállapítására. Külön kell vizsgálniuk egyfelől az alapítvány tényleges tulajdonosait (amire nézve a PMT 3. § 38/d. pontja egyértelmű iránymutatást ad), másfelől a tartós vagyonkezelési szerződés tényleges tulajdonosát.

Álláspontunk szerint – a tényleges tulajdonosi minőség eredeti funkciójából kiindulva – a tartós vagyonkezelési jogviszony esetében tényleges tulajdonosként mindössze a vagyonkezelő-kedvezményezettet (azaz magát a vagyonkezelő alapítványt) kell beazonosítani az érintett szolgáltatók felé.

3.4. A bejelentési kötelezettségek kérdése

A PMT rendszerében a szolgáltatók kötelesek bejelenteni a gyanús ügyleteket a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak (NAV PIEU). Mivel a vagyonkezelő alapítványok nem minősülnek szolgáltatónak, őket nem terheli közvetlen bejelentési kötelezettség.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vagyonkezelő alapítványok teljesen mentesülnének a PMT hatálya alól. Amennyiben egy pénzügyi szolgáltató gyanús ügyletnek minősíti a vagyonkezelő alapítvánnyal kapcsolatos tranzakciót, köteles azt bejelenteni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vagyonkezelő alapítványoknak, bár nem közvetlenül, de közvetve mégis számolniuk kell a PMT követelményeivel, különösen a transzparencia és a tényleges tulajdonos megállapítása terén.

Összességében megállapítható, hogy annak ellenére, hogy a hatályos jog (mindenekelőtt a PMT) nem tartalmaz külön rendelkezéseket a tartós vagyonkezelési jogviszony pénzmosás elleni és tényleges tulajdonosi vonatkozásairól, továbbá, hogy a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó idevágó szabályok analóg alkalmazására sincs jogszabályi utalás, a vagyonkezelő alapítványok sem vonhatják ki magukat teljes egészében a pénzmosás elleni szabályok ésszerű alkalmazása alól. A velük kapcsolatba álló szolgáltatókat, amelyek vitán felül a PMT alanyainak tekintendők, ugyanis olyan helyzetbe kell hozniuk, hogy azok a PMT-ből rájuk háruló kötelezettségeiknek aggálytalanul eleget tudjanak tenni. Ez minimum együttműködést és megfelelő információ nyújtást feltételez a vagyonkezelő alapítványok részéről. 

4. A vagyonkezelő alapítványi konstrukció előnyei

4.1. Előnyök a tényleges tulajdonos megállapítása terén

A vagyonkezelő alapítványi konstrukció egyik legjelentősebb előnye a tényleges tulajdonos megállapítása terén mutatkozik meg. A hagyományos bizalmi vagyonkezelési konstrukciókkal szemben a vagyonkezelő alapítvány átláthatóbb struktúrát biztosít, amely megkönnyíti a compliance követelmények teljesítését.

A vagyonkezelő alapítványok esetében a tényleges tulajdonos megállapítása viszonylag egyszerű, mivel az alapítvány jogi személyiséggel rendelkezik, és működése szigorú törvényi keretek között zajlik. Az alapítvány alapítója, a kuratórium tagjai, az alapítványi vagyonellenőr, valamint a kedvezményezettek személye dokumentált és nyilvántartott, ami jelentősen megkönnyíti a pénzügyi szolgáltatók számára a tényleges tulajdonos azonosítását.

Különösen előnyös a konstrukció abban az esetben, ha a vagyonrendelő szeretné megőrizni bizonyos fokú anonimitását, de ugyanakkor meg kíván felelni a nemzetközi transzparencia követelményeknek. A vagyonkezelő alapítvány lehetővé teszi, hogy a vagyonrendelő ne jelenjen meg közvetlenül a pénzügyi tranzakciókban, ugyanakkor a tényleges tulajdonosi viszonyok megfelelően dokumentáltak és átláthatók maradnak.

Az új szabályozás további előnye, hogy a tartós vagyonkezelés mint jogintézmény egyértelműbb kereteket biztosít a tényleges tulajdonos megállapításához. Míg a korábbi bizalmi vagyonkezelési konstrukció esetében gyakran felmerültek értelmezési problémák a kedvezményezetti pozíció miatt, addig a tartós vagyonkezelés esetében a vagyonkezelő alapítvány egyértelmű jogállása tisztább helyzetet teremt.

4.2. Adózási előnyök és megfontolások

A vagyonkezelő alapítványok adózási szempontból is jelentős előnyöket kínálnak, amelyek különösen a nemzetközi vagyonkezelés területén válnak relevánssá. Az alapítványi forma lehetővé teszi a hatékony adótervezést, miközben megfelel a nemzetközi adózási szabályoknak és a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) irányelveknek.

Az egyik legfontosabb adózási előny a társasági adó területén jelentkezik. A vagyonkezelő alapítványok esetében a társasági adó alapja általában csak a vállalkozási tevékenységből származó jövedelem, míg a vagyonkezelésből származó bevételek gyakran mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól. Ez különösen előnyös olyan esetekben, amikor az alapítvány passzív befektetési tevékenységet folytat.

A személyi jövedelemadó szempontjából is kedvező a konstrukció. A kedvezményezettek csak akkor válnak adókötelezettekké, amikor ténylegesen részesülnek az alapítvány vagyonából. Ez lehetővé teszi az adófizetés időzítésének optimalizálását, valamint a kedvezményezettek adózási helyzetének figyelembevételét a kifizetések tervezésekor.

Különösen jelentős előny a nemzetközi adózás területén az, hogy a vagyonkezelő alapítványok lehetővé teszik a kettős adóztatás elkerülését, valamint a kedvező adózási egyezmények kihasználását. Az alapítvány jogi személyisége és magyar adózási rezidenciája biztosítja, hogy a Magyarország által kötött adózási egyezmények előnyei igénybe vehetők legyenek.

Az örökösödési és ajándékozási adóztatás területén is előnyös a konstrukció. Az alapítványba történő vagyonjuttatás nem minősül ajándékozásnak, továbbá, az alapítványi vagyon nem képezi az alapító hagyatékának részét, ami adott esetben jelentős ajándékozási és örökösödési illetékmegtakarítást eredményezhet.

4.3. Vagyonvédelmi előnyök

A vagyonkezelő alapítványok kiváló vagyonvédelmi eszközt jelentenek, amely több szinten biztosít védelmet a vagyonrendelő számára. Az alapítvány jogi személyisége elkülöníti a vagyont az alapító személyes vagyonától, ami védelmet nyújt a hitelezői igényekkel szemben.

Az alapítványi vagyon nem képezi az alapító csőd- vagy felszámolási vagyonának részét, ami különösen fontos vállalkozók számára. Ez a védelem akkor is fennáll, ha az alapító gazdasági nehézségekbe kerül, mivel az alapítványba juttatott vagyon már nem az ő tulajdonát képezi.

A családi vagyonvédelem szempontjából is előnyös a konstrukció. Az alapítvány lehetővé teszi a generációk közötti vagyonátadás tervezését anélkül, hogy az örökösödési eljárás kockázatainak lenne kitéve a vagyon. Az alapító meghatározhatja a kedvezményezettek körét és a vagyonból való részesedés feltételeit, biztosítva ezzel a családi vagyon hosszú távú megőrzését.

A politikai és gazdasági kockázatok elleni védelem is jelentős előny. Az alapítvány nemzetközi jellege és a magyar jogrendszer stabilitása védelmet nyújt a politikai változásokkal és gazdasági instabilitással szemben. Az alapítványi vagyon diverzifikálása különböző eszközosztályok és földrajzi régiók között további védelmet biztosít.

Ugyanakkor szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy kötelezettségek fedezetének elvonása esetén a tartós vagyonkezelés sem nyújt érdemi jogi védelmet. A vagyonkezelő alapítványoknak e vonatkozásban kiemelt körültekintéssel kell eljárnia.

4.4. Rugalmasság és irányítás

A vagyonkezelő alapítványi konstrukció jelentős rugalmasságot biztosít a vagyonkezelés és a kedvezményezettek kezelése terén. Az alapító okiratban meghatározhatók a vagyonkezelés alapelvei, a befektetési stratégia, valamint a kedvezményezettek köre és a részesedés feltételei.

Az alapítványi vagyonellenőr intézménye további kontrollt biztosít az alapító számára anélkül, hogy az alapítvány függetlenségét veszélyeztetné. A vagyonellenőr feladata a kuratórium tevékenységének felügyelete és az alapító okiratban meghatározott célok betartásának ellenőrzése.

A kuratórium összetétele és működése is rugalmasan alakítható. Az alapító meghatározhatja a kuratórium tagjainak számát, kinevezésük módját, valamint hatáskörüket. Ez lehetővé teszi az alapító számára, hogy megőrizze a befolyását az alapítvány működése felett, miközben biztosítja a professzionális vagyonkezelést.

A kedvezményezettek körének meghatározása szintén rugalmas lehet. Az alapító okirat tartalmazhat konkrét személyeket, de meghatározhat kategóriákat is (például az alapító leszármazottai). Lehetőség van feltételes kedvezményezettek megjelölésére is, ami további rugalmasságot biztosít a vagyonelosztás tervezésében.

5. A változások gyakorlati hatásai

5.1. Hatások a meglévő konstrukciókra

A 2025. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítások jelentős gyakorlati hatásokkal járnak a már működő vagyonkezelő alapítványokra. Az átmeneti rendelkezések biztosítják ugyan a jogfolytonosságot, azonban a változások több területen is alkalmazkodást igényelnek.

A legfontosabb változás a szerződéses dokumentumok területén jelentkezik. Bár az átmeneti rendelkezések automatikusan átminősítik a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokat tartós vagyonkezelési jogviszonyokká, a gyakorlatban célszerű lehet a szerződéses dokumentumok felülvizsgálata és szükség esetén módosítása. Ez különösen akkor indokolt, ha a szerződések kifejezetten hivatkoznak a bizalmi vagyonkezelésre vagy a BVK törvényre.

A pénzügyi szolgáltatókkal való kapcsolatokban is változások várhatók. A szolgáltatóknak újra kell értékelniük a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos ügyfél-átvilágítási eljárásaikat, figyelembe véve a tartós vagyonkezelés új jogintézményét. Ez különösen a tényleges tulajdonos megállapítása terén jelenthet kihívásokat.

A számviteli és adózási területen is felmerülhetnek kérdések. Bár a jogintézmény lényege nem változott, a terminológiai módosítások miatt szükséges lehet a belső eljárások és dokumentumok felülvizsgálata. Az adótanácsadók és könyvvizsgálók számára fontos lesz az új szabályozás alapos megismerése.

5.2. Kihívások és lehetőségek

Az új szabályozás számos lehetőséget teremt, ugyanakkor új kihívásokat is jelent. A dogmatikai tisztázás eredményeként a vagyonkezelő alapítványok még vonzóbbá válhatnak a nemzetközi vagyonkezelés területén, mivel a korábbi jogi bizonytalanságok megszűntek.

A tartós vagyonkezelés mint új jogintézmény lehetőséget teremt további innovációkra a vagyonkezelés területén. A hierarchikus normarendszer rugalmasságot biztosít a jövőbeli fejlesztések számára, miközben megőrzi a kapcsolatot a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szabályaival.

Ugyanakkor kihívást jelent a piaci szereplők számára az új szabályozás megismerése és alkalmazása. A pénzügyi szolgáltatóknak, jogi tanácsadóknak és adószakértőknek egyaránt fel kell készülniük az új jogintézmény sajátosságaira.

A nemzetközi elismerés területén is kérdések merülhetnek fel. Bár a tartós vagyonkezelés dogmatikailag tisztább konstrukció, a nemzetközi partnerek számára szükséges lehet az új jogintézmény magyarázata és elfogadtatása.

6. Következtetések és jövőbeli kilátások

A vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény 2025. szeptember 1-jei módosítása jelentős mérföldkő a magyar vagyonkezelési jog fejlődésében. A bizalmi vagyonkezelés tartós vagyonkezeléssé való átnevezése és az ezzel járó dogmatikai változások megoldották a korábbi szabályozás ellentmondásait, és koherens jogintézményt hoztak létre.

Az új szabályozás legfontosabb eredménye a hierarchikus normarendszer kialakítása, amely biztosítja a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény elsőbbségét, miközben szubszidiárius jelleggel támaszkodik a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szabályaira. Ez a megoldás dogmatikailag tiszta és gyakorlatilag is működőképes.

A pénzmosás elleni szabályozás területén a változások tisztázták a vagyonkezelő alapítványok helyzetét. Bár a tartós vagyonkezelés nem szerepel kifejezetten a PMT definíciói között, a vagyonkezelő alapítványok ügyfélként való kezelése egyértelmű keretet biztosít a compliance követelmények teljesítéséhez.

A konstrukció előnyei különösen a tényleges tulajdonos megállapítása és az adózás területén jelentősek. A vagyonkezelő alapítványok átlátható struktúrát biztosítanak, amely megkönnyíti a nemzetközi compliance követelmények teljesítését, miközben hatékony adótervezési lehetőségeket kínálnak.

A jövőt tekintve várható, hogy a vagyonkezelő alapítványok még népszerűbbé válnak a magyar vagyonkezelési piacon. A dogmatikai tisztázás és a jogbiztonság növekedése vonzóvá teheti a konstrukciót mind a hazai, mind a nemzetközi ügyfelek számára.

Ugyanakkor fontos lesz a szabályozás további finomhangolása a gyakorlati tapasztalatok alapján. A tartós vagyonkezelés mint új jogintézmény működésének nyomon követése és szükség esetén további módosítások végrehajtása biztosíthatja a konstrukció hosszú távú sikerét.

A nemzetközi trendek figyelembevétele is kulcsfontosságú lesz. Az OECD és az EU szintjén zajló szabályozási változások, különösen a transzparencia és az adózás területén, befolyásolhatják a magyar szabályozás jövőbeli irányait.

Összességében megállapítható, hogy a 2025. szeptember 1-jei módosítás sikeres lépés volt a magyar vagyonkezelési jog modernizálása felé. A tartós vagyonkezelés intézményének bevezetése és a dogmatikai ellentmondások feloldása stabil alapot teremt a vagyonkezelő alapítványok további fejlődéséhez.

Irodalomjegyzék

[1] 2019. évi XIII. törvény a vagyonkezelő alapítványokról (2025. augusztus 31-ig hatályos változat)

[2] 2019. évi XIII. törvény a vagyonkezelő alapítványokról (2025. szeptember 1-től hatályos változat)

[3] 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)

[4] 2014. évi XV. törvény a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól (BVK törvény)

[5] 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (PMT)

[6] 2025. évi XLIX. törvény az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról

A tanulmány a 2025. szeptember 1-i jogállás alapján készült.

by

Mit tehet, ha szeretné megőrizni vagyonát, biztosítani a család jövőjét és felkészülni a generációváltásra? A bizalmi vagyonkezelés egy rugalmas, diszkrét és jogilag szabályozott eszköz, amely lehetővé teszi a vagyon hatékony strukturálását, védelmét és akár több generáción átívelő kezelését. Ebben a cikkben közérthetően bemutatjuk, mire jó, mikor érdemes alkalmazni, és hogyan segíthet Önnek egy jól megtervezett bizalmi vagyonkezelési struktúra.

A bizalmi vagyonkezelés elsősorban a nagyobb magán és családi vagyonok hosszú távú védelmének, értékmegőrzésének és gyarapításának eszköze, ami egyúttal, gondos tervezés mellett, jelentős adóelőnyökkel is járhat. 

A bizalmi vagyonkezelés során

  • a vagyon eredeti tulajdonosa, vagyis a vagyonrendelő, szerződéssel a vagyonkezelőre ruházza át a vagyontárgy tulajdonát;
  • a vagyonkezelő kizárólag a vagyonrendelő által megjelölt kedvezményezett(ek) javára kezelheti a vagyont,
  • a vagyonkezelő akkor is teljesíti a vagyonrendelő szerződéses akaratát, ha az már erre valamilyen okból nem képes és 
  • mindezért a vagyonkezelő díjra jogosult, amit – a felek ilyen tartalmú megállapodása esetén – akár a kezelt vagyonból is levonhat.

Bizalmi vagyonkezelésről tehát csak abban az esetben beszélhetünk, ha a kezelt vagyon tulajdonosa is megváltozik. A tulajdonjog átruházása nélkül bizalmi vagyonkezelésről nem, csak más formájú vagyonkezelésről lehet szó.

A bizalmi vagyonkezelés fogalma, jelentése

A bizalmi vagyonkezelés három legerősebb hozzáadott értékét a fentiek alapján az alábbiakban lehet összefoglalni.

  1. a vagyonrendelő nyugalmának biztosítása a tekintetben, hogy vagyonának sorsa, úgy életében, mint halála esetére, szándékai szerint alakul és a szükséges tulajdonosi döntések akkor is meghozatalra kerülnek, amikor számára ez már bármilyen okból nem lehetséges vagy üzleti, családi, közszereplési stb. okból nem kívánatos;
  2. a magánvagyon szinte abszolút és a magánszféra emelt szintű védelme a jövőbeni hitelezőkkel, illetve bármely kívülállóval szemben;
  3. jelentősebb összegű üzleti tranzakciók hatékony adótervezése és jelentős mértékű adóoptimalizálása.

A bizalmi vagyonkezelést tipikusan egy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti szerződés hozza létre. A szerződésnek ugyan a vagyonrendelő által megjelölt kedvezményezett nem alanya, mégis minden miatta történik, hiszen a vagyonkezelő kizárólag az ő javára járhat el.

A vagyon eredeti tulajdonosát a törvény rendkívül erősen védi. A vagyonkezelő ugyan tulajdonosa lesz a kezelt vagyonnak, de a jog rögtön fel is állítja e tulajdonjog korlátját, amennyiben kimondja, hogy a vagyonkezelési feladatait kizárólag a kedvezményezett javára gyakorolhatja.

Kinek lehet szüksége a bizalmi vagyonkezelésre? Mikor ad megoldást?

Az alább ismertetett felhasználási lehetőségek közül akár több is egyszerre megjelenhet ugyanannak a bizalmi vagyonkezelési jogviszonynak a keretein belül. Vagyis az intézmény magas fokú rugalmassággal bír.

  • Végrendelet alternatívája, öröklés. A vagyonrendelő még életében átadja az örököseinek szánt vagyonát egy bizalmi vagyonkezelőnek és meghatározza, hogy abból mikor, kinek (nem feltétlenül az örököseinek!), milyen feltételek teljesülése esetén, mennyit és milyen gyakorisággal kell kiadnia. Ezzel a lassú és bizonytalan hagyományos öröklési szabályok mellőzhetők (pl. nincsen hagyatéki eljárás). Továbbá, nem fenyeget a végrendelet megtámadásának veszélye. Végül a végrendeletben foglaltaknál nagyobb biztonsággal érvényesíthető az elhunyt tényleges akarata vagyonának sorsával kapcsolatban.
  • Adótervezés és adóoptimalizálás. A bizalmi vagyonkezelés egyedülállóan alkalmas hatékony adótervezésre. Ez a lehetőség különösen, de nem kizárólagosan, a cégeladás során aknázható ki. Az tehát, aki cégének eladását tervezi, jól teszi, ha azt legelső lépésként bizalmi vagyonkezelésbe adja.  A vételár ekkor nem a vagyonrendelőhöz, hanem a kezelt vagyonba folyik be és onnan kerülhet majd kiadásra a kedvezményezett részére. Ha ez a folyamat kellő körültekintéssel kerül megtervezésre, az értékestésből befolyó vételár jelentős adómegtakarítással adható ki a kedvezményezetteknek. 
  • Generációváltás a cégben, a cég stabilitásának biztosítása az ügyvezető-tulajdonos kiesése esetére. A középvállalatok jelentős része egyben családi vállalkozás is, amelyeknél sokszor nem készítik elő a családon belüli generációváltást. Ekkor nincsen olyan családtag, aki a vállalkozást alapító és gyarapító családfőt követni tudná, mint manager-tulajdonos. Márpedig egy ilyen vállalat hatékony tulajdonosi irányítás nélkül nagyon rövid időn belül lebénulhat. Ez már koránt sem csak magán-, illetve családi ügy. Negatív hatással van a több tucat, adott esetben több száz alkalmazottra, azok családjára, de az adó és járulékbevételek kiesése miatt magára az államra és az önkormányzatokra is. Nem véletlenül, éppen ez volt az egyes számú jogpolitikai érv is a bizalmi vagyonkezelés 2014. évi bevezetése mellett.
  • Fogyatékossággal élő vagy kiskorú családtagról való gondoskodás a szülők halála után (is). A bizalmi vagyonkezelést alkalmazzák életkoruknál korlátozottan cselekvőképes vagy éppen cselekvőképtelen személyek életkörülményeinek biztosításához, oktatásához, egészségügyi ellátáshoz stb. szükséges költségek finanszírozása céljára. Ennek egyik esete, amikor a kedvezményezettől szenvedélybetegsége (pl. játékbetegség) miatt nem várható el a felelős pénzgazdálkodás. Ekkor a vagyon eredeti tulajdonosa halála esetére a vagyonkezelőt jelöli ki arra, hogy a kedvezményezett életvitelét felügyelje és gondoskodjon róla. Hasonlóan lehet gondoskodni hátramaradt felnőtt fogyatékos polgárokról vagy kiskorúakról.
  • Jótékonykodás, charity fenntartása. Sokan nonprofit, pro bono, emberbaráti (charity) tevékenységük finanszírozási központjává teszik meg a bizalmi vagyonkezelőt azzal, hogy a szerződésben rögzített felhasználási célok figyelembevételével finanszírozzák az egyes projekteket. Biztosíthatja a vagyon eredeti tulajdonosa, hogy emberbaráti céljai halála után akár évtizedekig is érvényesüljenek. Nyugat-Európában és az angolszász világban erre számos példa van, mindenekelőtt közgyűjtemények fenntartását és gyarapítását szolgálandó.

A bizalmi vagyonkezelésnek azonban vannak kifejezetten üzleti célú felhasználási módozatai is.

  • Kockázatos befektetés előtt a vagyon egy részének biztonságba helyezése. A bizalmi vagyonkezelést egyre többen használják vagyonvédelmi (asset protection) okokból. Az évtizedeken keresztül felhalmozott magánvagyon védelmét az esetleges üzleti vagy magánhitelezőkkel szemben egy időben létrehozott bizalmi vagyonkezelés tökéletesen meg tudja oldani. Ugyanakkor a fedezet elvonást szankcionáló szabályokra itt is figyelemmel kell lenni, mert azokkal szemben a bizalmi vagyonkezelés sem tud védelmet biztosítani. Ha azzal a céllal adjuk bizalmi vagyonkezelésbe a vagyont, hogy ne kelljen kötelezettségeinket teljesíteni, a bíróság egy perben ellenünk fog dönteni, és bizalmi vagyonkezelőnket tűrésre fogja kötelezni a tekintetben, hogy hitelezőnk kielégíthesse a követelését az időközben bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonból.  Ennek kockázatát és költségét pedig magunknak kell viselni.
  • Befektetések és piacbővítés inkognitóban. Üzleti vállalkozásokat, piacbővítést vagy éppen cégfelvásárlást és eladást lehet a bizalmi vagyonkezelés által biztosított diszkrécióval végrehajtani, minden szempontból legális módon. A XXI. század egyik nagy kihívása a magánszféra védelmének (privacy protection) hatékony biztosítása. Olyan időket élünk, amikor az államtól kezdve a sajtón keresztül a szomszédig bezáróan mindenki jogot formál arra, hogy mindenkiről mindent megtudjon. Ez a magánéletben is okoz problémát, de az üzleti világban számszerűsíthető károkkal jár. A bizalmi vagyonkezelés hatékony eszköz ebben az esetben is.

Hogyan adózik a bizalmi vagyonkezelés?

A kérdést röviden megválaszolni egyfelől könnyű, másfelől, a részletszabályok miatt, igen nehéz. Ezért ezen a helyen csak a főbb adózási elvekre térünk ki.

A bizalmi vagyonkezelés adósemleges megoldás. Ez a gyakorlatban a vagyonkezelési folyamat három szakaszának adózásával illusztrálható a legérthetőbben.

  • Vagyonrendelés. Maga a vagyonrendelés (vagyis az az aktus, amellyel a vagyonrendelő átruházza a vagyon tulajdonjogát a vagyonkezelőre) adó- és illetékmentes tranzakció.
  • Vagyonkezelés. A vagyonrendeléssel létrehozott kezelt vagyon sajátos jogi képződmény. Nem jogi személy és nem önálló jogalany, amelyet a polgári jogi viszonyokban a vagyonkezelő képvisel. Ugyanakkor önálló adóalany saját adószámmal, adóbevallással és mérleggel. Vagyis a kezelt vagyon, adó és számviteli szempontból ugyanúgy viselkedik, mint egy gazdasági társaság. Alanya a társasági nyereségadónak és a helyi iparűzési adónak vagy akár más helyi adóknak is (pl. ingatlan adó), viszont nem alanya az ÁFÁ-nak. Ez azt eredményezi, hogy a kezelt vagyon bevételei (pl. kamat, bérleti díj, jogdíj, árfolyamnövekmény) az általános szabályok szerint adóznak, vagy éppen nem adóznak (pl. osztalék jövedelem). Ugyanígy, illetékfizetési kötelezettség alá esik a kezelt vagyon javára történő vagyonszerzés (pl. a vagyonrendelés során rendelt készpénzből vagy a kezelt vagyon bevételeiből történő ingatlan vásárlás esetén).
  • Vagyonkiadás. Adózási szempontból érzékeny pont a vagyonkiadás. Több mindenre kell figyelemmel lenni:
    • a vagyonrendelő és a kedvezményezett személye és a közöttük fennálló (pl. rokoni) viszony jellege;
    • a vagyonrendelő és a kedvezményezett adóhonossága;
    • a vagyonkiadás tőke vagy hozam jellege (először mindig a hozamot kell kiadni).

Ezeknek a szempontoknak az eseti elemzését követően lehet csak eldönteni, hogy pontosan milyen adó- vagy illeték nemet, milyen mértékben és milyen módon (pl. forrásadó formájában) kell alkalmazni.

Melyik törvény szabályozza a bizalmi vagyonkezelést?

A bizalmi vagyonkezelést két alapjogforrás szabályozza:

  1. Új polgári törvénykönyv. A bizalmi vagyonkezelést az új polgári törvénykönyv XLIII. fejezete (6:310. § – 6:330. §) vezette be 2014-ben. Mintaként elsősorban az angolszász világban mintegy kilencszáz éves történelemmel bíró „trust” szabályok szolgáltak.
  2. Bizalmi vagyonkezelőkről szóló törvény. Még ugyanebben az évben jelent meg a 2014. évi XV. törvény a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól.

Mivel az elmúlt években a kormányzat folyamatosan „finomhangolta” az egyes részletszabályokat, mostanra elmondható, hogy a bizalmi vagyonkezelés tömeges elterjedésének már nincsenek jogszabályi akadályai.

A bizalmi vagyonkezelés abban is egyedülálló a vagyonkezelési formákon belül, hogy annak létezik törvényi definíciója is. A Ptk. a bizalmi vagyonkezelési szerződést a következők szerint határozza meg: „Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles.”

Ez a meghatározás nem csak a bizalmi vagyonkezelés pontos fogalmát, de egyben a kezelt vagyon lehetséges tárgyainak (dolgok, jogok, követelések) és a bizalmi vagyonkezelési jogviszony szereplőinek (vagyonrendelő, vagyonkezelő, kedvezményezett) leltárát is megadja.

Milyen kockázatai vannak a bizalmi vagyonkezelésnek?

A bizalmi vagyonkezelés biztonságát kifejlett jogi és intézményi keretek őrzik. Ez a keretrendszer 4 elemből áll.

  1. Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelés az Magyar Nemzeti Bank hatósági engedélyéhez kötött tevékenység. A szigorú személyi és tárgyi megfeleltetés okán a pénzügyi szolgáltatásokkal egyenértékű szolgáltatási tevékenységnek minősül. Egy üzletszerű bizalmi vagyonkezelő deklaráltan pénzpiaci szereplő. Működési feltételeinek fennállását az MNB évente ellenőrzi, auditálja, és évente hosszabbítja meg vagy vonja vissza a vagyonkezelő működési engedélyét.
  2. A bizalmi vagyonkezelő vagyoni biztosítéka. A törvény az üzletszerű bizalmi vagyonkezelőt nagy összegű vagyoni biztosíték adására kötelezi. Ennek több formája is lehet, de az iparágban nemzetközileg legelterjedtebb megoldás a szakmai felelősség biztosítás. Jelentősebb bizalmi vagyonkezelő (trustee) cég felelősségbiztosítási összege több millió EUR alatt ma már nem tekinthető komolynak.
  3. A vagyonkezelő jogi felelőssége. A bizalmi vagyonkezelő jogi felelőssége a gondatlan szakmai hibától a szándékos törvényszegésig teljes körűen fennáll. A legújabb nemzetközi trendek ezt a felelősségi kört folyamatosan tágítják és ma már a bizalmi vagyonkezelő felelőssége azért is fennállhat, ha nem mutatott rá pontosan és érthetően a konkrétan alkalmazásra kerülő vagyonkezelési megoldással járó kockázatokra.

Általános érvénnyel rögzíthető, hogy a vagyonkezelési szakmákban a legnagyobb kockázatot nem a vagyonkezelő rosszhiszeműségéből fakadó szándékos bűncselekmény elkövetése (pl. csalás, sikkasztás) elkövetése, hanem a vagyonkezelő gondatlansága, vagy nem megfelelő szakmai és piaci felkészültsége jelenti. Vagyis amikor rossz döntéseket hoz, és azokat még a felismerés ellenére sem orvosolja. A kritikus pont tehát a bizalmi vagyonkezelő szakmai felkészültsége és stabilitása. Az e körben rejlő kockázatok minimalizálása az alábbi feltételek minél teljesebb körű biztosításával lehetséges:

  • szakképzett és kifejezetten ezen a területen tapasztalatot szerzett management;
  • szabályozott és folyamatosan aktualizált belső folyamatok;
  • folyamatos controlling és számonkérés;
  • bankszámlák feletti többes rendelkezés;
  • a jogszabályi minimumnál magasabb mértékű szakmai felelősség biztosítás;
  • hatékony ügyfélkommunikáció;
  • különösen nagyobb és komplexebb vagyon esetén a vagyonkezelő meggyőzése protektor állításának szükségességéről (a protektor az a személy, aki a vagyonrendelő megbízottjaként azt ellenőrzi, hogy a vagyonkezelő betartja-e a vagyonkezelési szerződésben rögzített vagyonkezelési irányelveket).

A legfontosabb kívánalom mindazonáltal a kölcsönös bizalom kialakítása a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között. A dolog természetéből fakadóan ugyanakkor a tartós bizalom csak idővel és csak aktív kapcsolat révén szerezhető meg.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy a bizalmi vagyonkezelés nemcsak a vagyonvédelem eszköze, hanem hosszú távú gondoskodás a családról és az örökségről is. Megfelelő tervezéssel és szakértői támogatással adózási előnyöket, generációkon átívelő stabilitást és kiszámíthatóságot nyújthat.

Ha szeretné áttekinteni, hogy az Ön helyzetében hogyan alkalmazható ez a megoldás, vegye fel velünk a kapcsolatot!

by

A Family Office és a Vagyonkezelő Alapítvány kifejezések egyre többek számára hangzanak ismerősnek, azonban csak kevesen tudják azt, hogy a napi gyakorlatban milyen módon tudják ezek a struktúrák segíteni és kiszolgálni a nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyeket és családokat.

Ügyvédi irodánkat már számos vagyonos család tisztelte meg bizalmával azzal, hogy minket bíztak meg a családi vagyonportfólió kezelését és gyarapítását felügyelő Family Office létrehozásával és működtetésével. A velük folytatott beszélgetések alapján, illetve az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Irodát megkereső érdeklődők visszajelzéseiből jól látszik, hogy szükség van arra, hogy többet beszéljünk a FamilyOffice-ok gyakorlati előnyeiről és arról, hogyan működnek tovább napi szinten azok a vagyonok, amelyek egy Family Office égisze alá tartoznak. Cikkünkben ezt kívánjuk bemutatni egy anonimizált ügyféltörténeten keresztül.

Business People Working On Laptop. Senior And Young Business Man Looking At Laptop Screen.

A családi vállalkozások számára a vagyon átlátható és biztonságos kezelése nemcsak a cég, hanem a család hosszú távú sikerét is meghatározza. Ez különösen igaz az olyan többgenerációs vállalkozások esetében, mint a Nagy családé, akik az élelmiszeriparban építették fel birodalmukat. A család a három generáción átívelő feldolgozási üzletág mellé az évek során kiterjedt befektetésekkel és ingatlanportfólióval is bővítette vagyonát. A nagyapa visszavonulása után fia, Nagy András vette át a cég irányítását, aki most, öt éven belüli nyugdíjazását tervezve, fokozatosan vonja be gyermekeit a vállalkozásba.

Azonban András és a család egyre világosabban látják, hogy a vagyon megőrzése és gyarapítása külön szakértelmet és folyamatos figyelmet igényel, amely már túlmutat a család mindennapi tevékenységein és önmaga is egy külön embert igényel. Ezért döntöttek egy családi vagyonkezelő struktúra, vagyis egy Family Office létrehozása mellett, amely segíthet a vagyon egyben tartásában és növelésében, a bizalmas üzleti és pénzügyi adatok védelmében, és abban is, hogy a jövőbeli generációk sikeresen vigyék tovább az alapítók szellemiségének megfelelően a vállalkozást.

Miért éppen a Family Office?

A Nagy család azért döntött a Family Office mellett, mert ez a struktúra lehetőséget ad arra, hogy egy helyen, átfogó szolgáltatásként kezeljék a család vállalkozásokkal, ingatlanokkal és befektetésekkel kapcsolatos pénzügyi, jogi és adminisztratív feladatait. Számukra egy Family Office létrehozása azonnali előnyöket biztosított a vagyonkezelés terén, és alapvető támogatást nyújtott és nyújt a mai napig az utódlás tervezése és az átmenet során, biztosítva a felelősség zökkenőmentes átadását és segítve a családi örökség megőrzését.

Az alábbiakban röviden felsoroljuk azokat a gyakorlati előnyöket, amelyet a Family Office létrehozása biztosít a Nagy család számára:  

1. A vagyon központosított kezelése

A Family Office egy tető alá vonta a Nagy család különféle vagyonelemeinek – például vállalkozásainak, ingatlanjainak és befektetéseinek – kezelését. Ez a központosított megközelítés leegyszerűsíti a felügyeletet, megkönnyíti a döntéshozatalt, és egységesebb stratégiát tesz lehetővé az összes tulajdonelem vonatkozásában.

Egyetlen kapcsolattartási pontot biztosít minden pénzügyi kérdésben a család számára, megkönnyítve a különböző eszközök teljesítményének és növekedésének nyomon követését és koordinálását.

2. Testreszabott vagyonkezelés és pénzügyi tervezés

A Family Office képes a Nagy család egyedi céljainak és kockázattűrésének megfelelő pénzügyi stratégiákat kialakítani. Olyan vagyonkezelési tervet készít, amely összhangban van a család elképzeléseivel, beleértve a likviditásra, az eszközallokációra és a kockázatkezelésre vonatkozó terveket.

Ez a tervezés dinamikus lehet, és a piaci feltételek, a családi igények és a generációs preferenciák alapján fejlődhet, segítve a stabilitás és a növekedés fenntartását.

3. Utódlási és hagyatéktervezés

Bár a Nagy család kiemelkedően tudatosan kezeli a céges generációváltás kérdését, esetükben is megkönnyíti a Family Office a felelősségek átadását a gyermekeknek, képzést, mentorálást és útmutatást biztosítva számukra a vezetői szerep egyre nagyobb átvállalásához.

A Family Office hatékonyan tudja támogatni a hagyatéki tervezést is, segíthet a konfliktusok csökkentésében a szerepek és elvárások tisztázásával, különösen olyan helyzetekben, amikor több örökös is érintett.

4. Fokozott adó- és jogi hatékonyság

Az adótervezés és a család céljainak leginkább megfelelő cégstruktúra kialakítása kiemelt fontosságú a nagy és összetett vagyonnal rendelkező családok esetében. A Family Office lehetőséget adott arra, hogy a Nagy család vagyonelemeit egységként kezelve, úgy strukturálják azt, hogy optimalizálják a család számára elérhető adőelőnyöket biztosítva a szabályozási követelményeknek való szigorú megfelelést is.

A Nagy család számára a Family Office garancia arra, hogy mindig lesz valaki, aki folyamatosan figyelemmel kíséri az adótörvények, a hagyatéki szabályozások és egyéb, a családot érintő jogi kérdések változásait, segítve ezzel a kockázatok mérséklését és a költséges problémák elkerülését.

5. Kockázatkezelés és vagyonvédelem

A Nagy család kiterjedt és összetett vagyonportfóliójának esetében kiemelten fontos a kockázatkezelés és a vagyonvédelem. Esetükben a Family Office biztosítja azt, hogy minden egyes vállalat, ingatlan vagy befektetés megfelelően védve legyen a lehetséges kötelezettségekkel szemben.

Egy strukturált vagyonvédelmi terv létrehozásával a Family Office segíti a családot abban is, hogy hatékonyan tudjon védekezni az esetleges peres ügyek és a gazdasági ingadozások elleni is, csökkentve a családi vagyont fenyegető kockázatokat és garantálva a vagyon biztonságát.

6. Családi irányítás és döntéshozatal

Mivel a Nagy család esetében több eltérő generációhoz tartozó családtag is részt vesz a családi vállalkozásban, esetükben a Family Office egy új irányítási struktúrát, a családi tanácsot vezette be, és kialakítottak egy szabályozott folyamatot a család nevében történő döntéshozatalra.

Ez az irányítási megközelítés elősegíti az átláthatóságot és összehangolja a családtagokat a közös célokkal, miközben fórumot biztosít az esetleges nézeteltérések strukturált, támogató környezetben történő megvitatására.

7. A bizalmas üzleti és pénzügyi információk védelme

A Nagy család el akarja kerülni azt, hogy a kiemelkedő mértékű vagyonuk miatt magánéletükre és vállalkozásaik nem publikus részleteire terelődjön a figyelem, hiszen esetükben a magánszféra védelme biztonsági kérdés is. A Family Office biztosítja számukra azt a védelmet, ami ahhoz kell, hogy bizalmas pénzügyi és üzleti adataik ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe.

8. Hosszú távú befektetési stratégia és egyedi befektetési lehetőségek

A Family Office egységként kezeli a Nagy család különböző vagyonelemeit és ismeri a család üzleti és magánéleti céljait is. Ez a tudás lehetőséget ad arra, hogy egy olyan komplex és a család egyedi igényeire szabott hosszú távú befektetési stratégiát alakítson ki és valósítson meg a Nagy család számára, amely biztosítja a stabilitást és a folyamatosságot, miközben kihasználja a hosszú távú vagyongyarapítási lehetőségeket.

9. Fokozott működési hatékonyság és költségmegtakarítás

Bár a Family Office létrehozása idő és pénzbeli befektetést is jelentett a Nagy család számára, végső soron költségmegtakarítást tudtak elérni és az egykapus rendszer könnyebbé tette a kommunikációt is, valamint levette a család válláról az egyes szakemberek munkájának összehangolásából fakadó terheket is.

Azáltal, hogy a családi vagyon tervezésével és kezelésével kapcsolatos összes feladatot egyetlen csapatba tömörítették, a Family Office racionalizálta a működési folyamatokat, csökkentette a felesleges kiadásokat, és hatékonyabb felügyeletet tett lehetővé a család számára.

10. A küldetés és a családi értékeknek megfelelő működés folyamatossága

Bár Magyarországon kevés szó esik még erről, sok esetben fontos szempont a nagyobb vagyonnal rendelkező családok alapító generációjának az, hogy a jövő generációk is abban a szellemiségben vigyék tovább a családi cég működését és úgy használják fel a családi vagyont, hogy az összhangban álljon a család alapértékeivel. A Family Office e küldetés letéteményeseként szolgál, és világos keretet biztosít az utódok számára, amelyen belül tevékenykedhetnek: a jövő generációit az eredeti elképzelés tiszteletben tartására irányítja, miközben alkalmazkodik a változó családi és piaci dinamikához.

A Nagy család a Family Office létrehozásakor – figyelembe véve a családi vagyon összetételét és a család céljait – egy vagyonkezelő alapítvány létrehozása mellett döntött, esetükben ez a jogi forma volt az optimális a család vagyonának hosszú távú megőrzésére és védelmére. Általános érvénnyel is elmondható, hogy míg a „Family Office” alatt a tartalmat, addig a „vagyonkezelő alapítvány” alatt a tartalomnak leginkább megfelelő formát értjük. A vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve az annak létrehozásával kapcsolatos kérdésekről külön cikksorozatban foglalkozunk (Link az első cikkhez).

A Family Office segítségével a Nagy család hosszú távú tervei egy stabil, védett alapra kerültek, amely nemcsak a vállalkozás mindennapi irányítását és a vagyon kezelését támogatja, hanem a következő generációk felkészítését is. A Family Office és a vagyonkezelő alapítvány együttese megteremti azt a biztonságos és hatékony rendszert, amely lehetővé teszi a Nagy család számára, hogy mind az üzleti tevékenységet, mind a családi értékeket tovább vigyék a jövő generációi számára.

Kollégáink az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Irodánál nagy tapasztalattal rendelkeznek a családi vagyonkezelés és a generációs vagyontranszfer területén, számos magyar és külföldi család számára nyújtunk Family Office szolgáltatást is. Amennyiben bármilyen kérdése van a témával kapcsolatosan, lépjen velünk kapcsolatba, kollégáink szívesen állnak rendelkezésére.

by

A nagyobb vagyonnal rendelkező családok és a jelentős piaci pozícióval rendelkező családi vállalkozások számára fontos feladat a felhalmozott vagyon generációkon átívelő összetartása és védelme, a családi értékek megtartása, valamint a családi vállalkozás hatékony működésének hosszú távú biztosítása. Különösen fontos ezen a kérdésen elgondolkodni akkor, amikor a családon belül elérkezik a generációs vagyontranszfer lebonyolításának időszaka. Esetükben egy olyan megoldásra van szükség, amely kellően szilárd és ellenálló, de ugyanakkor megfelelően rugalmas is, hogy a változó igényeknek és kihívásoknak folyamatosan meg tudjon felelni.

A Bizalmi Vagyonkezelés és a Vagyonkezelő Alapítvány az a jogi struktúra, amely biztosítani tudja a generációkon átívelő vagyonkezeléshez szükséges rugalmas kereteket, miközben erős védelmet is nyújt, és mindezt úgy, hogy a kontroll a család kezében marad.

Close Up Of Happy Three Generations Of Men Have Fun

Cikksorozatunk első részében ezeknek a jogi struktúráknak a sokféle és rugalmas felhasználási lehetőségeit mutatjuk be, majd további írásainkban részletesen kitérünk a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány létesítésével és működésével kapcsolatos kérdésekre is.

Ki szeretnénk emelni, hogy mint minden más jogi konstrukció esetében, a bizalmi vagyonkezelésnél és a vagyonkezelő alapítványoknál is érdemes nagy hangsúlyt fektetni az előkészületekre, hiszen minél alaposabb a tervezés, annál jobban és szélesebb körben tudja a céljainkat szolgálni a kiválasztott jogi megoldás. Különösen igaz ez abban az esetben, amikor egy olyan struktúra létrehozásáról van szó, ami generációk életét határozza majd meg. A tervezés és a felkészülés – gyakran elhanyagolt – része a generációk közötti nyílt és egyértelmű kommunikáció is, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy egy olyan rendszer alakuljon ki, amely majd hosszú távon tudja szolgálni a családot.

Mi a különbség a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány között? Melyiket érdemes választani?

A bizalmi vagyonkezelés egy háromszereplős jogi struktúra, amelynek legfőbb szereplői: a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett. A bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő (aki a vagyon eredeti tulajdonosa) a vagyonkezelésbe adott vagyonrésze feletti tulajdonjogot átadója a vagyonkezelőnek, aki a saját vagyonától teljesen elkülönítve köteles tartani ezt. A vagyonkezelő ezt a rá átruházott vagyont a vagyonrendelő által meghatározott céloknak megfelelően kezeli a bizalmi vagyonkezelés kedvezményezettje érdekében. A kedvezményezett lehet egy vagy több személy, akár maga a vagyonrendelő is.

Ez a jogi forma igen sokféle módon használható és nagyon sokféle vagyont lehet bizalmi vagyonkezelésbe adni. A rendelt vagyon lehet ingatlan, társasági részesedés, pénz, értékpapír, ingóságok, követelések és akár különböző jogok is kerülhetnek bizalmi vagyonkezelésbe.

Bár nincs törvényi minimum meghatározva a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon minimális mértékére, a felmerülő költségek miatt 300 millió forint alatt nem biztos, hogy ez az ideális megoldás. Fontos kiemelni, hogy a bizalmi vagyonkezelés időtartama legfeljebb 50 év lehet.  

A nem közcélú vagyonkezelő alapítvány a magánalapítványok csoportjába tartozik: magánszemélyek hozhatják létre azzal a céllal, hogy a családi vagyont az alapítók által meghatározott irányelvek mentén átadják a következő generációknak, illetve a vagyonkezelő alapítvány esetében kezeljék és gyarapítsák is azt.

A többi alapítványtípustól eltérően, a vagyonkezelő alapítványok elsődleges feladata az alapítvány vagyonának aktív kezelése és gyarapítása az alapítók által meghatározott irányelvek mentén és az általuk megadott célból az általuk kijelölt kedvezményezettek számára. A vagyonkezelő alapítvány létrehozásához minimum 600 millió forint értékű vagyon szükséges, ami lehet készpénz vagy bármilyen vagyoni értékkel bíró dolog, jog vagy követelés, akár részvényportfolió, műgyűjtemény vagy családi vállalkozás is. Törvényben meghatározott időkorlát a vagyonkezelő alapítványok működése esetében nincs, csak az alapító okiratban meghatározott esetekben szűnhetnek meg.

A vagyonkezelő alapítvány létrehozásának szigorú személyi feltételei vannak, az ügyvezetést a nem közérdekű alapítvány esetében egy kuratórium (javasolt minimum 3 fő) vagy egy kurátor látja el, emellett felügyelőbizottság vagy vagyonellenőr, valamint könyvvizsgáló kinevezése is szükséges, hogy ellenőrizhető legyen az alapítvány vagyongazdálkodása és jogszerű működése.

A vagyonkezelő alapítvány alapítója teljesen szabadon határozhatja meg azt, hogy kik lehetnek az alapítvány kedvezményezettjei és ők mikor és milyen juttatásokat kapjanak. Lehetőség van arra is, hogy a kedvezményezetteket csak általánosságban jelöli meg az alapító és az alapítói jogokat gyakorló személyre vagy a kuratóriumra bízza a későbbiekben a kedvezményezettek konkrét meghatározását.

A vagyonkezelő alapítványok – a kezelt vagyontól eltérően – önálló jogi személyek.

Az előbbiekben felvázolt két jogi struktúra mindegyike alkalmas a családi vagyon védelmére és hosszabb távú megőrzésére. Tekintettel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelés maximális időtartama 50 év lehet, a vagyon több generáción átívelő gyarapítása szempontjából a vagyonkezelő alapítvány az a jogi forma, amely optimális megoldást jelenthet a nagyobb és összetettebb vagyonnal rendelkező családok számára.

A bizalmi vagyonkezeléssel weboldalunkon (Mi a bizalmi vagyonkezelés? Kinek hasznos?) és korábbi cikkeinkben részletesen foglalkozunk, ezért jelen cikkünk következő részében a vagyonkezelő alapítvány bemutatására fogunk fókuszálni.

Hogyan tud a generációs vagyontranszfer során segítségünkre lenni a vagyonkezelő alapítvány?

Nagyobb és összetettebb vagyonok esetében az öröklési, házassági vagyonjogi, vagy akár a társasági jogszabályok is rugalmatlannak bizonyulhatnak és gátjai lehetnek a vagyon generációkon átívelő összetartásának és gyarapításának. Esetükben az alapítványi forma a vagyon maximális védelme mellett biztosítani tudja azt a rugalmasságot, ami megteremti a családi vállalkozás zavartalan működéséhez szükséges folytonosságot, miközben lehetőséget biztosít arra is, hogy a kedvezményezettek – az alapítói céloknak megfelelően – részesüljenek a vagyonból.

A vagyonkezelő alapítványok a vagyonvédelem kiemelten fontos eszközei, hiszen az alapítványba szervezett vagyontömeg független az alapítóktól és a kedvezményezettektől is, így az maximális védelmet élvez az esetleges jogosulatlan követelésekkel szemben.

Nagyobb és összetettebb családi vagyon esetében gyakran felmerül az igény arra, hogy az egyes vállalkozásokat közös irányítás alá vonják, ilyen esetekben is ideális megoldás egy vagyonkezelő alapítvány létrehozása, amely alatt ezek a vállalkozások – egy holding céghez hasonlóan – összehangoltan tudnak működni.  A nagyobb családi cégek alapítványi tulajdonba helyezése és ilyen formában történő működtetése is elterjedt gyakorlat, számos ismert cég, mint pl. az Aldi vagy a Ferrero működik hosszú évtizedek óta így. 

Az örökléssel kapcsolatos kérdésekre is megoldást jelenthet a vagyonelemek vagyonkezelő alapítvány alá történő szervezése. A gyakorlat azt mutatja, hogy egy hagyatéki eljárás hosszú ideig is elhúzódhat, és az örökösök közötti ellentétek miatt a végrendelet megtámadása sem ritka. Abban az esetben pedig, amikor egy működő vállalkozás is az örökség része, egy elhúzódó hagyatéki eljárás nagyon komolyan veszélyeztetheti a cég biztonságos működését. Az előbbiek mellett előfordulhat az is, hogy a végrendelkezési szabályok és az örökhagyó elképzelései sem fedik egymást. Egy vagyonkezelő alapítvány létrehozása nemcsak azt tudja biztosítani, hogy a vagyon egyben maradjon, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy az örökhagyó által felépített vagyon sorsa mindenben az ő elképzelései szerint alakuljon majd halála után is és döntését senki ne támadhassa meg a bíróságon.

A családi tulajdonban levő cégek esetében fontos kérdés, hogy ki veszi át az irányítást akkor, amikor az alapító-tulajdonosok vissza szeretnének vonulni. Abban az esetben, amikor a céget nem kívánják értékesíteni, de a következő generáció nem képes vagy nem alkalmas a vállalat irányítására, akkor is megoldást jelenthet a vagyonkezelő alapítvány. Az alapítványi tulajdonba adott vállalkozás folyamatos és megfelelő minőségű vezetése az alapító-tulajdonosok visszavonulása után is garantált, ebben az esetben az alapítvány kuratóriumának a feladata az, hogy az alapító (az eredeti tulajdonos) által meghatározott irányelvek mentén folyamatosan biztosítsa a vállalkozás működését.

A Vagyonkezelő Alapítványok adózása

A Vagyonkezelő Alapítványok adózása nagyon összetett, cikkünkben azokat az elsődleges előnyeit emeljük most ki, amelyek kifejezetten kedvezőek a generációs vagyontervezés és vagyonátadás esetében.

A vagyonkezelő Alapítványok, hasonlóan a trust-okhoz és a hybrid-trust-okhoz, társasági adóalanyként kezelendők. Mentesülnek azonban az adófizetés alól abban az esetben, ha az alapítványnak az adott naptári évben csak befektetésekből származó bevétele volt és az alapítványt természetes személy alapította és kizárólag természetes személy kedvezményezett javára történt kifizetés.

Nem kell illetéket és adót fizetni az alapítói vagyon átadásakor. Vagyonkiadás során a kezelt vagyont két részre kell osztani: tőke és hozam. A tőke esetében a vagyonkiadás adómentes lehet. A hozam kiadása esetén a magánszemély kedvezményezettnek úgy kell adóznia, mintha osztalékot kapna. Lehetőség van arra is, hogy a vagyonkezelő alapítvány tartós befektetési számlát szerződést kössön, így 5 év után a befektetések hozama adómentessé válik.

Következő cikkünkben a vagyonkezelő alapítvány alapításával kapcsolatos tudnivalókat járjuk majd körbe: szó lesz az alapítás feltételeiről, az alapítvány szervezeti felépítéséről és az alapítói jogokkal kapcsolatos kérdésekről is.

Az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Iroda nagy tapasztalattal rendelkezik a Bizalmi Vagyonkezelés és a Vagyonkezelő Alapítványok létrehozása és működtetése területén, együttműködve a Primus-Wealth-szel számos Family Office megtervezésében és felépítésében is aktív szerepelt vállaltunk. Amennyiben bármilyen kérdése van, kollégáink szívesen állnak rendelkezésre!

by

Cikkünkben a bizalmi vagyonkezelés alappillérével, a bizalmi vagyonkezelési szerződés elkészítésével foglalkozunk, és megvizsgáljuk azt, hogy miért fontos a területre szakosodott ügyvédre bízni annak elkészítését.

Az elmúlt hónapokban folyamatos piaci visszajelzéseket kapunk arról, hogy a 2023 szeptemberi adójogszabály módosulásokat megelőző kampányban létrehozott több ezerre becsült, többnyire nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési jogviszony, jelentős részben működésképtelen, részben a szerződések alkalmatlansága, szakszerűtlensége, részben pedig az ügyfelek nem megfelelő kioktatása és a kezük idő előtti elengedése miatt. Azon túlmenően, hogy ez a jogi szolgáltatók szakmai felőségét is felveti, károsan hat a bizalmi vagyonkezelés általános iparági megítélésére is. Ezért kiemelten fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet a bizalmi vagyonkezelés kapcsán azokra a szakmai kritériumokra, amelyek mellőzése esetén nem remélhetők a jogintézménytől egyébként joggal elvárható komplex előnyök.

Close Up Female Hands Affirming Contract With Signature During Meeting

A bizalmi vagyonkezelési szerződés, a trust hosszútávú, biztonságos működésének alapköve, ezért elengedhetetlen, hogy ezt a dokumentumot pontosan és szakszerűen állítsák össze. Amíg nincs baj, addig könnyű elbagatellizálni a bizalmi vagyonkezelési szerződés elkészítéséhez szükséges speciális tudás fontosságát. Ahhoz azonban, hogy a struktúra adta erős védelmet maximálisan ki lehessen használni, valamint igénybe lehessen venni az adózási előnyöket, elengedhetetlen egy, a szükséges multidiszciplináris tudással rendelkező bizalmi vagyonkezelésre szakosodott jogi iroda bevonása. Ennek hiányában a trust jogi bonyodalmaknak és hiányosságoknak lehet kitéve, ami veszélyeztetheti az alapító szándékait és a kedvezményezettek érdekeit.

A bizalmi vagyonkezelés felhasználási köre igen sokrétű, ezért szerteágazó tudást igényel a vagyonkezelői szerződés elkészítése: a jogi szabályozás ismerete mellett a befektetések, a számvitel és az adózás területein is alapos szakértelemre van szükség. Csak így biztosítható az, hogy egy olyan struktúra kerüljön kialakításra és lépjen működésbe, amely segíti az ügyfeleket kitűzött céljaik elérésében, miközben – az ügyvédi titok intézményén keresztül – azon is őrködik, hogy a pénzügyi és céges bizalmas adatok abszolút védelmét, valós kontrollt, teljeskörű vagyonvédelmet, maximalizált adóelőnyöket és a mindenkori szabályzásnak való megfelelést is biztosítsa.

1. Törvényi megfelelés

A bizalmi vagyonkezelőkre szakosodott ügyvédek alapos ismeretekkel és szakértelemmel rendelkeznek a bizalmi vagyonkezelési jog területén. Ez biztosítja, hogy a trustot helyesen és az összes jogi követelménynek megfelelően hozzák létre. A területen kevéssé jártas szakemberek nem minden esetben naprakészek a törvényi szabályozások változásainak területén, figyelmen kívül hagyhatnak kritikus jogi részleteket, ami a jövőben potenciális jogi problémákhoz vezethet. Ugyanakkor a vonatkozó jogi szabályozás teljes körű ismerete sem garancia arra, hogy az elkészült szerződés hosszú távon is kiállja a gyakorlat próbáját. Valóban felkészült jogi szolgáltatást csak olyan jogi szakember tud adni, aki maga is gyakorló vagyonkezelő, napi szinten szembesül a különféle működési problémákkal és szünteti meg azokat. Márpedig ilyenből nem sok akad ma még.

2. Testreszabott bizalmi struktúrák

A szakemberek személyre szabott tanácsot tudnak adni az ügyfelek egyedi igényeinek leginkább megfelelő vagyonkezelési típusról. Olyan bizalmi vagyonkezelési struktúrát tudnak kialakítani, amely összhangban van az ügyfél céljaival, adótervezési stratégiáival és vagyonvédelmi követelményeivel, és nem utolsó sorban anyagi lehetőségeivel.

3. Adóhatékonyság

A bizalmi vagyonkezelésre szakosodott ügyvédeknek jól kell ismerniük a releváns adószabályokat, és tanácsot kell tudni adniuk egy adózási szempontból is optimális struktúra kialakítására. Ez a szakértelem segít az adókötelezettségek minimalizálásában és a bizalmi vagyonkezelés nyújtotta előnyök maximalizálásában. Enélkül a bizalmi vagyonkezelési szerződés nem több egy üres, és többnyire haszontalan váznál, amelyet az ügyfél nem fog tudni érdemben használni.

4. Komplex vagyonkezelés

Ha a kezelendő vagyon komplex összetételű, abban jelen van a készpénzen túl egy már megkévő értékpapír portfólió, de részét képezi társasági részesedés, ingatlan, szellemi alkotás, követelés, nagyobb értékű gyűjtemény, de akár külföldön fellehető vagyonelemek is, olyan jogi tanácsadót kell találni, aki a saját megalapozott szakmai tudásán túl más, akár külföldi szakemberekkel is képes hatékonyan együttműködni, vagyis aki megfelelő szakmai network tagjaként is el tud járni.

5. Kockázatcsökkentés

A bizalmi vagyonkezelésnek is vannak kockázatai. Ezek felmérése, időben való észlelése és minimalizálása a megfelelő gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező jogi tanácsadó erőssége, így biztosítva a kezelt vagyon szilárd védelmét a hatóságokkal, hitelezőkkel vagy másokkal kialakult jogviták esetén.

6. Konfliktus kezelés, jogviták rendezése

A bizalmi vagyonkezelés szereplői közötti viták vagy a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos problémák esetén a területre szakosodott jogi szakemberek jobban felkészültek e viták hatékony és eredményes rendezésére, gyakran elkerülve a költséges és hosszadalmas pereskedést.

7. Folyamatos támogatás és adminisztráció

A bizalmi vagyonkezelési szerződés megalkotása és szükség esetén hatósági regisztrációja, még csak szükséges, de koránt sem elégséges előfeltétele a bizalmi vagyonkezelés megkezdésének és folytatásának. Az igazi feladat még csak most kezdődik: folyamatos adminisztráció, rendszeres felülvizsgálatok, szükség szerinti finomhangolások, a külső szolgáltatók (pl. bankok) diszfunkcióiból eredő működési zavarok elhárítása, napi szintű vagyonkezelési döntések meghozatala stb.  A trustokra szakosodott szakemberek e vonatkozásban is folyamatos támogatást tudnak nyújtani, biztosítva, hogy a trust idővel a lehető legzökkenőmentesebben működjék.

8. A nyugalom

Egy bizalmi vagyonkezelésre szakosodott jogász igénybevételének talán legfontosabb előnye az, hogy nyugalmat biztosít. A vagyonrendelők és a kedvezményezettek egyaránt biztosak lehetnek abban, hogy a trustot helyesen hozták létre, hatékonyan kezelik, és az alapító kívánságainak megfelelően védik és osztják szét, ha eljön az ideje.

A bizalmi vagyonkezelés biztonságát Magyarországon kifejlett jogi és intézményi keretek garantálják, és mindenki számára elérhető az a struktúra, amely képes a vagyon biztonságát maximálisan garantálni. Fontos tudni, hogy a bizalmi vagyonkezelés nyújtotta előnyök maximális kihasználásához alapos tervezésre és egy felkészült, a teljes folyamatot átlátó szakmai csapatra van szükség. Ebben az esetben is igaz az, hogy ha időben cselekszünk, és alapos tervezés előzi meg a mi konkrét helyzetünkre és céljainkra kialakított konstrukció felállítását, akkor tudjuk a lehető legtöbbet kihozni a magunk és családunk részére ebből az izgalmas és hatékony jogi struktúrából.

by

A vállalkozás indításakor kiemelten fontos, hogy a tevékenységi körnek megfelelő adózási formát válasszuk ki – ám könnyű eltévedni ebben az útvesztőben, és gyorsan találhatjuk magunkat olyan ijesztőnek tűnő helyzetben, hogy a nyereség nagy részét adózásra kell fordítani. Vagyonunk és jövedelmeink adózásának megtervezése egy elengedhetetlen lépés ahhoz, hogy elejét vegyük a felesleges kiadásoknak. Cikkünkben bemutatjuk az adóoptimalizálás és adótervezés előnyeit és célját.

Mit jelent az adóoptimalizálás?

Vállalkozóként vagy cégtulajdonosként rengeteget tehetünk saját lelki nyugalmunkért, ha a bevételek megtervezése mellett időt fordítunk a szükséges és kötelező kiadásokra is. Ebbe beletartozik az, hogy alaposan utánajárunk, milyen adózási formával kell számolni a helyes működéshez.

Egy rosszul megválasztott forma miatt nemcsak azon kaphatjuk magunkat, hogy a nyereségből sokat veszítünk a túl magas adó miatt, hanem a figyelmetlenség miatt a vállalkozás sem képes a tervezett tempóban növekedni. Magánszemélyként szerzett jövedelmünkkel kapcsolatban szintén hasonló a helyzet, különösen, ha vagyontranszfert (öröklés, generációváltás) helyezünk kilátásba.

Az adóoptimalizálás folyamata során – szigorúan a törvény adta keretek között – a lehető legalacsonyabb adóterhet próbáljuk elérni.

Mi a különbség az adótervezés, az adóelkerülés, az agresszív adóelkerülés és az adócsalás között?

Az adótervezés egy legális folyamat, amelyet még a vagyonunkat illető döntések (például cégalapítás, vagyontranszfer) előtt érdemes igénybe venni. A lehetőségek felmérésével ugyanis garantáltan nagyobb eséllyel választunk olyan adózási megoldásokat, amelyek a lehető legalacsonyabb adóteherrel járnak. Ennek eredménye az adóoptimalizáció, amivel a kötelező terheinket csökkentjük.

Az adóoptimalizációt sokan összemossák az adóelkerüléssel. Habár az adóelkerülést szokás definiálni úgy, hogy az adott adórendszeren belül alkalmazunk legális eszközöket előnyszerzésre, ennél árnyaltabb a kép. Az adóoptimalizáció ugyanis nem feltétlen jelenti azt, hogy egy jogi kiskaput akarunk kihasználni, csupán azt, hogy a vállalkozásnak megfelelően arányos adót akarunk kifizetni.

Az adóelkerülésben már van szándékosság. Visszaélésre gyanakodhatunk, amikor az érintettek olyan adókötelezettséget csökkentő konstrukciót követnek, amik legálisnak vagy éppen jogszerűnek tűnnek, ám valójában nem azok. Amennyiben a hiányosságokat valaki szándékosan szeretné kiaknázni, azt szokás agresszív adótervezésnek, valamint agresszív adóelkerülésnek nevezni. Ennek klasszikus példái az olyan, nemzetközileg is ismert, elsősorban online technológiai vállalatok (klasszikus példa a Google vagy a Microsoft), amelyek úgy nyújtanak szolgáltatást vagy árulnak termékeket adott országokban, hogy ezeken az érintett helyeken nincsen telephelyük, illetve jogi értelemben nincsenek jelen. Ezzel a nemzetközi adózási kiskapuval rengeteg multinacionális vállalat visszaélt. A jelenség olyan méreteket öltött, hogy az OECD külön létrehozta a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) projektet, hogy segítsen az érintett országoknak visszaszorítani az agresszív adótervezést és adóelkerülést.

Adócsalásról (más kifejezéssel költségvetési csalásról) pedig akkor beszélünk, ha az érintett illegális eszközöket alkalmaz, és szándékosan titkolja valós tevékenységét a hatóságok elől, vagy feléjük direkt hamis adatokat vall be bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban, ezzel csökkentve a rá eső adókötelezettségét. Ide tartozik például fekete vagy nem bejelentett foglalkoztatás, a jogtalanul igénybe vett kedvezmények, vagy a pénzmosás. Míg az agresszív adóelkerülés esetében legális vagy “szürke zónás” megoldásokról beszélünk, addig az adócsalás egyértelműen illegális tevékenység. A manapság szinte biztosan érkező lebukás “jutalma” vaskos pénzbüntetés vagy kimagaslóan nagy összegek esetén akár börtönbüntetés is lehet.

Mi az adótervezés célja?

Az adótervezéssel csakis előnyt szerezhetünk: a cél vele ugyanis az, hogy vagyon felhasználása közben az adót a lehető legjobban optimalizáljuk, vagyis minél kevesebb olyan adót fizessünk be, amit nem muszáj. Ez nem minősül adóelkerülésnek, hiszen jogunkban áll, hogy a számunkra legideálisabb legális adózási formát megkeressük, és éljünk a ránk vonatkozó kedvezményekkel.

Nagyobb magán és családi vagyonok esetében ideális megoldás a bizalmi vagyonkezelő bevonása. Ez nem csupán adóelőnyökkel járó konstrukció, de a vagyonkezelő emellett gondoskodik a vagyonelemek értékének megőrzéséről, valamint lehetőség szerinti gyarapításáról.

Adótervezés menete lépésről lépésre

Az adóelőnyökkel csak akkor tudunk élni, ha alaposan körül tekintünk a lehetőségek között, és időben megtervezzük azt szakértői támogatással. A folyamat során egy vagyonkezelési terv születik, amit pontosan kell követni ahhoz, hogy az adóelőnyök megvalósulhassanak.

A bizalmi vagyonkezelés a következő módon illik a képbe. Bizalmi vagyonkezelés esetén mindig van egy vagyontárgy tulajdonos, azaz a vagyonrendelő; egy bizalmi vagyonkezelő, aki lehet magán- vagy jogi személy; valamint egy kedvezményezett, aki a hozamból vagy a tőkéből részesül vagyonkiadás útján. Előbbi a vagyontárgyat átruházza utóbbinak a bizalmi vagyonkezelési szerződésben megkötött szempontok alapján – ez a bizalmi vagyonkezelés, ami megfelelő tervezés esetén nem jár adóterhekkel, akkor sem, ha a vagyon piaci érték alapján meghatározott. A kezelt vagyon adó és számviteli oldalról hasonlóan viselkedik, mint egy gazdasági társaság. Személyi jövedelemadóteher addig nem keletkezik, amíg a kedvezményezett kiadásban nem részesül.

  1. pont: A meglévő vagyonelemek átvilágítása, az adóoptimalizálás lehetőségeinek feltérképezése.
  2. pont: Az ennek alapján kiválasztott vagyonelemek bizalmi vagyonkezelésbe való transzferálása.
  3. pont: A kedvezményezett(ek) meghatározása.
  4. pont: A bizalmi vagyonkezelési struktúra segítségével az adófizetési kötelezettség csökkentése, elhalasztása, vagy a teljes adómentesség elérése.

Milyen előnyei vannak az adótervezésnek?

Amennyiben a vagyonrendelő és a kedvezményezett(ek) egyaránt magánszemélyek, , úgy a bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon az adott adóévben társasági  adómentességet élvez, amennyiben az adott adóévben csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök átvétele, birtoklása, hasznainak szedése vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési joga gyakorlása révén szerzett bevételt. Ilyen bevételnek minősül többet között a kapott kamat, részesedések, deviza swap és deviza átváltás során keletkező árfolyamnyereség, továbbá az opciókból és követelésekből származó nyereség és hasonló típusú jövedelmek.

Szintén társasági adómentesség érvényesül a bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon tekintetében a kapott osztalék esetében, továbbá a bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon élhet a bejelentett részesedésből származó társasági adóelőnyökkel is.

A fentieken túl, amennyiben a vagyonrendelő és a kedvezményezett(ek) egyaránt magánszemélyek, lehetőség van a bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon számára tartós befektetési számlát is nyitni, amelynek következményeképpen a lekötött pénzből származó jövedelem személyi jövedelemadóterhe öt éves lekötés esetén nulla százalék, míg három éves lekötés esetén 10 százalék.

Összességében látható, hogy az adótervezés és adóoptimalizálás olyan legális tevékenységek, amelyekkel saját kiadásainkat tehermentesítjük, és ennek egyik legideálisabb formája a bizalmi vagyonkezelő bevonása.

Kérdések

  1. Mit jelent az adóoptimalizálás? Az adóoptimalizálás folyamata során arra törekszünk, hogy a legális keretek között elérhető legkevesebb adót fizessük be, kihasználjuk a törvények kínálta adómentességi lehetőségeket, valamint a különböző kedvezményeket. Magán- és céges vagyon esetén is remek megoldás az adó optimalizálása érdekében a bizalmi vagyonkezelő beiktatása.
  1. Mit jelent az adótervezés? A vállalkozások és magánszemélyek számára az egyik legjelentősebb kiadás az adó, ezért érdemes végiggondolnunk és megterveznünk, hogy egy adott időszakra vonatkozóan a vagyonunkhoz kapcsolódó tevékenységeinknek a lehető legoptimálisabb adózási formát válasszuk. Az időben elkezdett adótervezés hosszú távon biztosítja, hogy a lehető legalacsonyabb adózási kötelezettségeket kelljen csak kifizetni.

Az adótervezés legális? Mindenkinek joga van ahhoz, hogy megtalálja a számára legideálisabb adózási formát. Az adótervezés nem bűncselekmény, hiszen a magyar és uniós törvények kínálta adóelőnyöket, kedvezményeket, valamint az adómentességi lehetőségeket használjuk ki.

Copyright 2025 Minden jog fenntartva. Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Iroda