Mi a bizalmi vagyonkezelés? Kinek hasznos?

A bizalmi vagyonkezelés elsősorban a nagyobb magán és családi vagyonok hosszú távú védelmének, értékmegőrzésének és gyarapításának eszköze, ami egyúttal, gondos tervezés mellett, jelentős adóelőnyökkel is járhat. 

A bizalmi vagyonkezelés során

• a vagyon eredeti tulajdonosa, vagyis a vagyonrendelő, szerződéssel a vagyonkezelőre ruházza át a vagyontárgy tulajdonát;
• a vagyonkezelő kizárólag a vagyonrendelő által megjelölt kedvezményezett(ek) javára kezelheti a vagyont,
• a vagyonkezelő akkor is teljesíti a vagyonrendelő szerződéses akaratát, ha az már erre valamilyen okból nem képes és 
• mindezért a vagyonkezelő díjra jogosult, amit – a felek ilyen tartalmú megállapodása esetén – akár a kezelt vagyonból is levonhat.

Bizalmi vagyonkezelésről tehát csak abban az esetben beszélhetünk, ha a kezelt vagyon tulajdonosa is megváltozik. A tulajdonjog átruházása nélkül bizalmi vagyonkezelésről nem, csak más formájú vagyonkezelésről lehet szó.

A bizalmi vagyonkezelés fogalma, jelentése

A bizalmi vagyonkezelés három legerősebb hozzáadott értékét a fentiek alapján az alábbiakban lehet összefoglalni.

1. a vagyonrendelő nyugalmának biztosítása a tekintetben, hogy vagyonának sorsa, úgy életében, mint halála esetére, szándékai szerint alakul és a szükséges tulajdonosi döntések akkor is meghozatalra kerülnek, amikor számára ez már bármilyen okból nem lehetséges vagy üzleti, családi, közszereplési stb. okból nem kívánatos;
2. a magánvagyon szinte abszolút és a magánszféra emelt szintű védelme a jövőbeni hitelezőkkel, illetve bármely kívülállóval szemben;
3. jelentősebb összegű üzleti tranzakciók hatékony adótervezése és jelentős mértékű adóoptimalizálása.

A bizalmi vagyonkezelést tipikusan egy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti szerződés hozza létre. A szerződésnek ugyan a vagyonrendelő által megjelölt kedvezményezett nem alanya, mégis minden miatta történik, hiszen a vagyonkezelő kizárólag az ő javára járhat el.

A vagyon eredeti tulajdonosát a törvény rendkívül erősen védi. A vagyonkezelő ugyan tulajdonosa lesz a kezelt vagyonnak, de a jog rögtön fel is állítja e tulajdonjog korlátját, amennyiben kimondja, hogy a vagyonkezelési feladatait kizárólag a kedvezményezett javára gyakorolhatja.

Kinek lehet szüksége a bizalmi vagyonkezelésre? Mikor ad megoldást?

Az alább ismertetett felhasználási lehetőségek közül akár több is egyszerre megjelenhet ugyanannak a bizalmi vagyonkezelési jogviszonynak a keretein belül. Vagyis az intézmény magas fokú rugalmassággal bír.

• Végrendelet alternatívája, öröklés. A vagyonrendelő még életében átadja az örököseinek szánt vagyonát egy bizalmi vagyonkezelőnek és meghatározza, hogy abból mikor, kinek (nem feltétlenül az örököseinek!), milyen feltételek teljesülése esetén, mennyit és milyen gyakorisággal kell kiadnia. Ezzel a lassú és bizonytalan hagyományos öröklési szabályok mellőzhetők (pl. nincsen hagyatéki eljárás). Továbbá, nem fenyeget a végrendelet megtámadásának veszélye. Végül a végrendeletben foglaltaknál nagyobb biztonsággal érvényesíthető az elhunyt tényleges akarata vagyonának sorsával kapcsolatban.
• Adótervezés és adóoptimalizálás. A bizalmi vagyonkezelés egyedülállóan alkalmas hatékony adótervezésre. Ez a lehetőség különösen, de nem kizárólagosan, a cégeladás során aknázható ki. Az tehát, aki cégének eladását tervezi, jól teszi, ha azt legelső lépésként bizalmi vagyonkezelésbe adja.  A vételár ekkor nem a vagyonrendelőhöz, hanem a kezelt vagyonba folyik be és onnan kerülhet majd kiadásra a kedvezményezett részére. Ha ez a folyamat kellő körültekintéssel kerül megtervezésre, az értékestésből befolyó vételár jelentős adómegtakarítással adható ki a kedvezményezetteknek. 
• Generációváltás a cégben, a cég stabilitásának biztosítása az ügyvezető-tulajdonos kiesése esetére. A középvállalatok jelentős része egyben családi vállalkozás is, amelyeknél sokszor nem készítik elő a családon belüli generációváltást. Ekkor nincsen olyan családtag, aki a vállalkozást alapító és gyarapító családfőt követni tudná, mint manager-tulajdonos. Márpedig egy ilyen vállalat hatékony tulajdonosi irányítás nélkül nagyon rövid időn belül lebénulhat. Ez már koránt sem csak magán-, illetve családi ügy. Negatív hatással van a több tucat, adott esetben több száz alkalmazottra, azok családjára, de az adó és járulékbevételek kiesése miatt magára az államra és az önkormányzatokra is. Nem véletlenül, éppen ez volt az egyes számú jogpolitikai érv is a bizalmi vagyonkezelés 2014. évi bevezetése mellett.
• Fogyatékossággal élő vagy kiskorú családtagról való gondoskodás a szülők halála után (is). A bizalmi vagyonkezelést alkalmazzák életkoruknál korlátozottan cselekvőképes vagy éppen cselekvőképtelen személyek életkörülményeinek biztosításához, oktatásához, egészségügyi ellátáshoz stb. szükséges költségek finanszírozása céljára. Ennek egyik esete, amikor a kedvezményezettől szenvedélybetegsége (pl. játékbetegség) miatt nem várható el a felelős pénzgazdálkodás. Ekkor a vagyon eredeti tulajdonosa halála esetére a vagyonkezelőt jelöli ki arra, hogy a kedvezményezett életvitelét felügyelje és gondoskodjon róla. Hasonlóan lehet gondoskodni hátramaradt felnőtt fogyatékos polgárokról vagy kiskorúakról.
• Jótékonykodás, charity fenntartása. Sokan nonprofit, pro bono, emberbaráti (charity) tevékenységük finanszírozási központjává teszik meg a bizalmi vagyonkezelőt azzal, hogy a szerződésben rögzített felhasználási célok figyelembevételével finanszírozzák az egyes projekteket. Biztosíthatja a vagyon eredeti tulajdonosa, hogy emberbaráti céljai halála után akár évtizedekig is érvényesüljenek. Nyugat-Európában és az angolszász világban erre számos példa van, mindenekelőtt közgyűjtemények fenntartását és gyarapítását szolgálandó.

A bizalmi vagyonkezelésnek azonban vannak kifejezetten üzleti célú felhasználási módozatai is.

• Kockázatos befektetés előtt a vagyon egy részének biztonságba helyezése. A bizalmi vagyonkezelést egyre többen használják vagyonvédelmi (asset protection) okokból. Az évtizedeken keresztül felhalmozott magánvagyon védelmét az esetleges üzleti vagy magánhitelezőkkel szemben egy időben létrehozott bizalmi vagyonkezelés tökéletesen meg tudja oldani. Ugyanakkor a fedezet elvonást szankcionáló szabályokra itt is figyelemmel kell lenni, mert azokkal szemben a bizalmi vagyonkezelés sem tud védelmet biztosítani. Ha azzal a céllal adjuk bizalmi vagyonkezelésbe a vagyont, hogy ne kelljen kötelezettségeinket teljesíteni, a bíróság egy perben ellenünk fog dönteni, és bizalmi vagyonkezelőnket tűrésre fogja kötelezni a tekintetben, hogy hitelezőnk kielégíthesse a követelését az időközben bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonból.  Ennek kockázatát és költségét pedig magunknak kell viselni.
• Befektetések és piacbővítés inkognitóban. Üzleti vállalkozásokat, piacbővítést vagy éppen cégfelvásárlást és eladást lehet a bizalmi vagyonkezelés által biztosított diszkrécióval végrehajtani, minden szempontból legális módon. A XXI. század egyik nagy kihívása a magánszféra védelmének (privacy protection) hatékony biztosítása. Olyan időket élünk, amikor az államtól kezdve a sajtón keresztül a szomszédig bezáróan mindenki jogot formál arra, hogy mindenkiről mindent megtudjon. Ez a magánéletben is okoz problémát, de az üzleti világban számszerűsíthető károkkal jár. A bizalmi vagyonkezelés hatékony eszköz ebben az esetben is.

Hogyan adózik a bizalmi vagyonkezelés?

A kérdést röviden megválaszolni egyfelől könnyű, másfelől, a részletszabályok miatt, igen nehéz. Ezért ezen a helyen csak a főbb adózási elvekre térünk ki.

A bizalmi vagyonkezelés adósemleges megoldás. Ez a gyakorlatban a vagyonkezelési folyamat három szakaszának adózásával illusztrálható a legérthetőbben.

Ezeknek a szempontoknak az eseti elemzését követően lehet csak eldönteni, hogy pontosan milyen adó- vagy illeték nemet, milyen mértékben és milyen módon (pl. forrásadó formájában) kell alkalmazni.

Melyik törvény szabályozza a bizalmi vagyonkezelést?

A bizalmi vagyonkezelést két alapjogforrás szabályozza:

1. Új polgári törvénykönyv. A bizalmi vagyonkezelést az új polgári törvénykönyv XLIII. fejezete (6:310. § – 6:330. §) vezette be 2014-ben. Mintaként elsősorban az angolszász világban mintegy kilencszáz éves történelemmel bíró „trust” szabályok szolgáltak.
2. Bizalmi vagyonkezelőkről szóló törvény. Még ugyanebben az évben jelent meg a 2014. évi XV. törvény a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól.

Mivel az elmúlt években a kormányzat folyamatosan „finomhangolta” az egyes részletszabályokat, mostanra elmondható, hogy a bizalmi vagyonkezelés tömeges elterjedésének már nincsenek jogszabályi akadályai.

A bizalmi vagyonkezelés abban is egyedülálló a vagyonkezelési formákon belül, hogy annak létezik törvényi definíciója is. A Ptk. a bizalmi vagyonkezelési szerződést a következők szerint határozza meg: „Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles.”

Ez a meghatározás nem csak a bizalmi vagyonkezelés pontos fogalmát, de egyben a kezelt vagyon lehetséges tárgyainak (dolgok, jogok, követelések) és a bizalmi vagyonkezelési jogviszony szereplőinek (vagyonrendelő, vagyonkezelő, kedvezményezett) leltárát is megadja.

Milyen kockázatai vannak a bizalmi vagyonkezelésnek?

A bizalmi vagyonkezelés biztonságát kifejlett jogi és intézményi keretek őrzik. Ez a keretrendszer 4 elemből áll.

1. Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelés az Magyar Nemzeti Bank hatósági engedélyéhez kötött tevékenység. A szigorú személyi és tárgyi megfeleltetés okán a pénzügyi szolgáltatásokkal egyenértékű szolgáltatási tevékenységnek minősül. Egy üzletszerű bizalmi vagyonkezelő deklaráltan pénzpiaci szereplő. Működési feltételeinek fennállását az MNB évente ellenőrzi, auditálja, és évente hosszabbítja meg vagy vonja vissza a vagyonkezelő működési engedélyét.
2. A bizalmi vagyonkezelő vagyoni biztosítéka. A törvény az üzletszerű bizalmi vagyonkezelőt nagy összegű vagyoni biztosíték adására kötelezi. Ennek több formája is lehet, de az iparágban nemzetközileg legelterjedtebb megoldás a szakmai felelősség biztosítás. Jelentősebb bizalmi vagyonkezelő (trustee) cég felelősségbiztosítási összege több millió EUR alatt ma már nem tekinthető komolynak.
3. A vagyonkezelő jogi felelőssége. A bizalmi vagyonkezelő jogi felelőssége a gondatlan szakmai hibától a szándékos törvényszegésig teljes körűen fennáll. A legújabb nemzetközi trendek ezt a felelősségi kört folyamatosan tágítják és ma már a bizalmi vagyonkezelő felelőssége azért is fennállhat, ha nem mutatott rá pontosan és érthetően a konkrétan alkalmazásra kerülő vagyonkezelési megoldással járó kockázatokra.

Általános érvénnyel rögzíthető, hogy a vagyonkezelési szakmákban a legnagyobb kockázatot nem a vagyonkezelő rosszhiszeműségéből fakadó szándékos bűncselekmény elkövetése (pl. csalás, sikkasztás) elkövetése, hanem a vagyonkezelő gondatlansága, vagy nem megfelelő szakmai és piaci felkészültsége jelenti. Vagyis amikor rossz döntéseket hoz, és azokat még a felismerés ellenére sem orvosolja. A kritikus pont tehát a bizalmi vagyonkezelő szakmai felkészültsége és stabilitása. Az e körben rejlő kockázatok minimalizálása az alábbi feltételek minél teljesebb körű biztosításával lehetséges:

• szakképzett és kifejezetten ezen a területen tapasztalatot szerzett management;
• szabályozott és folyamatosan aktualizált belső folyamatok;
• folyamatos controlling és számonkérés;
• bankszámlák feletti többes rendelkezés;
• a jogszabályi minimumnál magasabb mértékű szakmai felelősség biztosítás;
• hatékony ügyfélkommunikáció;
• különösen nagyobb és komplexebb vagyon esetén a vagyonkezelő meggyőzése protektor állításának szükségességéről (a protektor az a személy, aki a vagyonrendelő megbízottjaként azt ellenőrzi, hogy a vagyonkezelő betartja-e a vagyonkezelési szerződésben rögzített vagyonkezelési irányelveket).

A legfontosabb kívánalom mindazonáltal a kölcsönös bizalom kialakítása a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között. A dolog természetéből fakadóan ugyanakkor a tartós bizalom csak idővel és csak aktív kapcsolat révén szerezhető meg.