Cikksorozatunkban a generációs vagyontranszferrel foglalkozunk, bemutatjuk azokat a jogi struktúrákat, amelyek támogatni tudják a családokat a hosszútávú tervezésben, vagyonmegőrzésben és gyarapításban. Korábbi írásainkban is szó került már az egyik legnagyobb biztonságot és rugalmasságot garantáló megoldással, a Vagyonkezelő Alapítvánnyal kapcsolatos tudnivalókról: beszéltünk az alapítás szabályairól és folyamatáról, valamint a szervezeti felépítésről is.
Jelen cikkünkben a Vagyonkezelő Alapítvány vagyonának jogi helyzetét mutatjuk be.
A rendelt vagyon
A Vagyonkezelő Alapítvány – hasonlóan más alapítványokhoz – a rendelt vagyon alapítói rendelésével jön létre. A rendelt vagyon tulajdonosa a Vagyonkezelő Alapítvány lesz, amely önálló jogi személyiséggel rendelkezik, így az alapítótól teljesen független lesz az alapítványnak juttatott vagyon.
Fontos kiemelni, hogy az alapítványok csak célhoz kötötten jöhetnek létre és ezt a célt már az alapító okiratba meg kell jelölni. Bár a Vagyonkezelő Alapítványok esetében az alapítvány fő tevékenysége a gazdasági tevékenység, ez nem lehet a céljuk, annak esetükben az alapítványi vagyon felhasználására kell vonatkoznia. A nyilvántartásba vételi eljárás során a bíróság vizsgálja az alapítványi vagyon felhasználási céljának meglétét és annak hiányában megtagadhatja a bejegyzést.
A Vagyonkezelő Alapítványok nemcsak az alapítványi vagyon kezelését végezhetik, hanem mód van arra, hogy gazdasági tevékenységként, tehát vállalkozásként tartós vagyonkezelést is végezzenek az alapító okiratban lefektetett cél érdekében, az erre a célra tartós vagyonkezelésbe vett kezelt vagyon esetében.
Az alapító kapcsolata a vagyonnal
Az alapító köteles az alapítvány számára átruházni az alapító okiratban meghatározott vagyont. Az alapító nem lesz tulajdonosa az alapítványnak és az alapítványi vagyonnak, nála az alapítói jogok maradnak meg. Az alapítványok ún. tulajdonos nélküli intézményi jogi személyek.
Bár tulajdonjogi kapcsolat nincs az alapító és az alapítvány között, az alapító az, aki az alapító okiratban meghatározza az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának módját.
Tudni kell, hogy az alapító nem követelheti vissza vagy vonhatja el az alapítványnak juttatott vagyont, azonban a Vagyonkezelő Alapítvány esetében mód van arra, hogy az alapítvány kedvezményezettje akár maga az alapító legyen.
A kedvezményezett kapcsolata a vagyonnal
Tekintettel a kérdés igen összetett jellegére, cikkünkben a nem közérdekű vagyonkezelő alapítványok kedvezményezettjeinek az alapítványi vagyonhoz fűződő kapcsolatát fogjuk bemutatni.
A kedvezményezettek az alapítványi vagyon felhasználásának és kifizetésének címzettjei, az alapítványi vagyon felhasználásának ők a cél szerinti alanyai. Az alapítók az alapító okiratban határozhatják meg, hogy a kedvezményezetteknek milyen jogokat adjanak, illetve azok milyen igényeket támaszthatnak a Vagyonkezelő Alapítvánnyal szemben. Ez a szabadság a nagyfokú rugalmasság mellett komoly kontrollt is tud biztosítani az alapítónak és a kedvezményezettnek is, akik akár ugyanazon személyek is lehetnek.
Hitelezői igények az alapítványi vagyonnal kapcsolatosan
Korábbi cikkeinkben részletesen szó került már arról, hogy a Vagyonkezelő Alapítványok az alapító okiratban lefektetett cél megvalósítása érdekében gazdasági és üzleti tevékenységet is végezhetnek és ennek megfelelően az alapítványi vagyonnal önállóan gazdálkodnak. Ez azt is jelenti, hogy az alapítvány a saját vagyonával felel az alapítvány tartozásaiért.
Mivel az alapító saját vagyona elkülönül az alapítvány vagyonától, az alapító hitelezőinek nem lehet követelése az alapítvány vagyonával szemben. Természetesen a hitelezők előli fedezetelvonás korlátjára vonatkozó jogszabályok itt is érvényesek: az alapító nem károsíthatja meg azokat a hitelezőit, akik az alapítvány javára történő vagyoni juttatás időpontjában már a hitelezői voltak.
Abban az esetben, ha a Vagyonkezelő Alapítvány bizalmi vagyonkezelést is végez, a kezelt vagyon (a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon) egy korlátolt felelősségű alvagyon az alapítványi vagyonban, ami teljes védettséget élvez a vagyonkezelő alapítvány hitelezőivel szemben. Ennek megfelelően még a vagyonkezelő alapítvány esetleges felszámolása vagy egy végrehajtás esetén sem férnek hozzá az alapítvány hitelezői.
Érdekesebb és összetettebb a kérdés a kedvezményezett(ek) hitelezői esetében. Esetükben a hitelezőik két esetben tudnak igényt formálni az alapítványi vagyonból a kedvezményezetteknek juttatott vagy juttatandó részre:
- Ha az alapító okiratban meghatározásra kerül a kedvezményezett személy, a neki járó szolgáltatás és a teljesítés időpontja, vagy
- Ha a kuratórium dönt a kedvezményezett részére történő juttatásról, közli azt a kedvezményezettel és ő azt el is fogadja.
Összességében elmondható, hogy a Vagyonkezelő Alapítvány kiemelt védelmet tud biztosítani az alapítványba helyezett vagyonelemeknek, megőrizve és gyarapítva azokat a következő generációk számára.
Következő cikkünkben a Vagyonkezelő Alapítványok vagyonkezelési gyakorlatát fogjuk bemutatni és beszélünk majd a vagyonkezelő alapítványok által végzett bizalmi vagyonkezelésről is.
Gyakran Ismételt Kérdések (GY.I.K.)
Kié a vagyonkezelő alapítványba helyezett vagyon? Az alapítványba helyezett vagyon tulajdonjoga az alapítványra száll át, amely önálló jogi személyként, az alapítótól függetlenül birtokolja azt. Az alapítványok ún. „tulajdonos nélküli” jogi személyek.
Visszakövetelheti-e az alapító az alapítványnak juttatott vagyont? Nem, az alapító nem vonhatja el és nem követelheti vissza az alapítványnak juttatott vagyont. Ugyanakkor lehetősége van arra, hogy a vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettjeként ő maga is részesüljön a vagyonból.
Milyen kapcsolatban áll a kedvezményezett az alapítványi vagyonnal? A kedvezményezett az alapítványi vagyon felhasználásának célalanya, vagyis ő jogosult a vagyonból származó juttatásokra az alapító okiratban meghatározott feltételek szerint. A kedvezményezettnek azonban nincs tulajdonjoga az alapítványi vagyon felett.
Felel-e az alapító az alapítvány tartozásaiért? Nem. Mivel az alapítvány önálló jogi személy, a saját vagyonával felel a tartozásaiért. Az alapító magánvagyona és az alapítvány vagyona jogilag elkülönül egymástól.
Érvényesíthetik-e az alapító hitelezői az igényüket az alapítványi vagyonnal szemben? Főszabály szerint nem, mivel a vagyon az alapítvány tulajdonában van. Kivételt képez, ha a vagyonrendelés célja a hitelezők elől való fedezetelvonás volt; ilyenkor a hitelezők megtámadhatják a vagyonjuttatást.
Mikor formálhatnak jogot a kedvezményezett hitelezői az alapítványi vagyonra? A kedvezményezett hitelezői csak akkor támaszthatnak igényt a juttatásra, ha a kuratórium már döntött a kifizetésről, és a kedvezményezett azt elfogadta, vagy ha az alapító okirat pontosan rögzíti a juttatás mértékét és idejét.
Mi történik, ha a vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelést is végez? Ebben az esetben a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon (a „kezelt vagyon”) egy elkülönített alvagyont képez az alapítványon belül, amely teljes védettséget élvez az alapítvány saját hitelezőivel szemben is.
Az Aliant-Menyhei-Molnár-B. Szabó Ügyvédi Iroda nagy tapasztalattal rendelkezik a Bizalmi Vagyonkezelés és a Vagyonkezelő Alapítványok létrehozása és működtetése területén, együttműködve a Primus-Wealth-szel számos Family Office megtervezésében és felépítésében is aktív szerepelt vállaltunk. Amennyiben bármilyen kérdése van, kollégáink szívesen állnak rendelkezésre!